Egyhónapos matakókölyök (jobbról) és anyja, Luna a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában a bemutató napján, 2024. január 1-jén. Fotó: MTI/Lakatos Péter
A kis tatu már egy hónapos, de január 1-én mutatták meg a közönségnek.
Déli háromöves tatu (Tolypeutes matacus) született egy hónapja a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a kisállatot az év első napján mutatták be a Pálmaházban. A matakó néven is ismert emlős Dél-Amerikában őshonos, a húsznál is több tatufajta közül pedig a viszonylag kisebb termetűek közé tartozik.
Egyhónapos matakókölyök (jobbról) és anyja, Luna a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában tartott bemutatón 2024. január 1-jén. Fotó: MTI/Lakatos Péter
A déli háromöves tatu ugyan nem számít veszélyeztetett fajnak, nem gyakori látványossága az európai állatkerteknek. A természetben rovarokkal, főleg termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, amelyekhez erős karmaival jut hozzá, ebben némileg távoli rokonára, a szintén vendégízületesek közé tartozó sörényes hangyászhoz hasonlít, fő állatkerti takarmányuk is ugyanaz a magas fehérjetartalmú keverék. Míg a nagy rokont olyan karmok védik, amelyeket még egy jaguár is tisztel, addig a kisméretű tatuk máshogy védekeznek: páncéllabdává gömbölyödnek. Az elcsontosodott irhából kialakult páncél („bőrcsont”) a matakók esetében zárul a legtökéletesebben a rokonságban, a legkisebb rés nélkül védi meg, apró kis hordozóját.
Mígnekünk sokszor az év legvidámabb estéje, addig az érzékeny fülű és idegrendszerű kutyák számára félelmetes megpróbáltatás: minden évben sok ezer négylábú válik átmenetileg vagy tartósan gazdátlanná a petárdák és a tűzijátékok kiváltotta menekülési ösztönreakciók következtében. Ám a segítség az ország több száz pontján most is rendelkezésre áll: az ünnepnapokon is nyitva tartó MOL töltőállomások ingyenes chipleolvasással teszik könnyebbé az elkóborolt ebek hazatalálását. A vállalat számára kiemelten fontos a hazai kutyások sokmilliós közösségével való partnerség – ezt szolgálja, hogy a MOL valamennyi töltőállomása kutyabarát, és már 204 kúton van chipleolvasó is – olvasható a cég közleményében.
Évente több ezer kutya kóborol el a szilveszteri petárdák és tűzijátékok hanghatásai miatt
Az érzékeny fülű állatok számára az erős zaj sokszor fizikai fájdalommal is jár, ami menekülési reakciót vált ki, az „elveszés” érzése pedig hasonló ahhoz, mint amikor egy gyerek nem találja a szüleit
Országszerte már 204, chipleolvasóval felszerelt MOL kúton segítenek megtalálni az elveszett ebeket
Minden kutya süketen születik, de a kölyköknek már négyhetes korukban sokkal fejlettebb a hallásuk az emberénél. A felnőtt kutyák a világ legjobb hallású állatfajai közé tartoznak. Különleges képességeiket többek között hosszú, L alakú, a hangot fölerősítő hallójáratuknak, és mozgatható, a hang irányába fordítható fülkagylójuknak köszönhetik. Ez a hiperérzékeny „műszer” egyes kutyafajták, illetve egyedek esetében hasonlóan szenzibilis idegrendszerrel is párosul. Míg például a vadászkutyákat nemzedékek óta arra szelektálják, hogy rezzenéstelenül elviseljék akár a közeli puskalövést is, a kutyák többsége a nagyon erős, a speciális testi adottságok révén sokszoros erővel hallható, olykor fizikai fájdalmat is okozó hangra félelemmel, sőt nemritkán meneküléssel reagál. Ez az oka, hogy a petárdás-tűzijátékos időszakban évről évre kutyák sokasága tűnik el otthonról, vagy akár séta közben a gazdája mellől. A menekülési ösztön azt diktálja, hogy gyorsan, a lehető legmesszebb kerüljenek attól a helytől, ahol veszélyben érzik magukat, így akár 20-30 kilométerre is elrohannak onnan, ahol megijesztették őket.
A MOL évek óta segít az elveszett kutyák és gazdáik egymásra találásában. Ez a segítség azért is különösen fontos, mert a sikerben az időnek kulcsszerepe van: annál nagyobb az esélye, hogy az állat maradandó testi-lelki sérülés nélkül ússza meg a kalandot, minél kevesebb időt kényszerül a gazdájától távol tölteni. A kutyák számára a kényszerű távollét ugyanolyan, vagy talán még erősebb stressz, mint az embernél: a háznál, gazdával élő kutyák ilyenkor olyasmit élnek át, mint egy kisgyerek, aki a sokadalomban elveszíti a szüleit.
Siklósi Gergely, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó büszke tulajdonosa a lagotto romagnolo fajtájú Bertának. Felelős gazdaként számára egyértelmű volt, hogy támogatja a MOL kezdeményezését.
„Mivel idehaza 2013 óta kötelező a 4 hónaposnál idősebb kutyák mikrochipes jelölése, természetesen Bertának is van. Ilyenkor szilveszterkor még jobban odafigyelünk rá, sétáltatáskor nem engedjük el a pórázról, és olyan időpontot választunk, amikor a legkisebb az esélye annak, hogy a petárda vagy tűzijáték lesz a közelben. Benti kutya, a nagy szilveszteri partik idejére igyekszünk neki csendes környezetet teremteni a lakásban, és nyugtatni, ha esetleg nagyon megijedne.” – mondta el a sportoló.
Fotó: Adobe Stock
A kóborló állat nagy valószínűséggel azonosítható a töltőállomáson leolvasott chip, illetve a Magyar Állatorvosi Kamara által vezetett adatbázis segítségével. Ha tehát a megtaláló beviszi a gazdátlan ebet a legközelebbi, leolvasóval felszerelt MOL töltőállomásra, hatalmas lépést tett azért, hogy a kutyus hazajusson.
A módszer hatékonyságát jelzi, hogy a tavalyi és az idei évben is ezres nagyságrendű (2022-ben mintegy 2200, 2023-ban nagyjából 1500) bajba került kutya hazatalálásában nyújtottak segítséget a MOL töltőállomások dolgozói.
A MOL folyamatosan bővülő szolgáltatáskínálatának része, hogy kiemelten figyelünk a kutyások igényeire. Különösen fontosnak tartjuk ezt az évnek azokban a visszatérő időszakaiban, amikor a gazdájuktól elszakadt kutyáknak van a legnagyobb szükségük a segítségre. Az ingyenes chipleolvasás az ország egyre több pontján elérhető, éjjel-nappal nyitva tartó töltőállomásainkon olyankor is, amikor másutt lehetetlen lenne hozzáférni a chipekből kiolvasható, a hazatérést megkönnyítő információkhoz. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik veszik a fáradságot, és elhozzák a kútjainkra a gazdátlanul talált, hazavágyó kutyákat. Akik a következő napokban kerülnek ilyen helyzetbe, azokat arra biztatom: cselekedjenek, hogy együtt segíthessünk” – fogalmazott Bakos Piroska, a MOL szóvivője.
A 204, chipleolvasóval felszerelt töltőállomást jellegzetes, kutyás matrica jelöli a bejárati ajtón, online pedig a MOL töltőállomás-keresőn, a MOL MOVE applikációban, illetve a Vigyél Haza Alapítvány KUTYAKERESŐ alkalmazásában lehet megkeresni őket. Ilyenkor a MOL töltőállomásokon szolgálatot teljesítő munkatársak is kettőzött figyelemmel követik a kutyák mozgását: évről évre előfordul, hogy ők maguk bukkannak rá az ember közelségét kereső jószágokra a kútoszlopok közötti térben. Az pedig mindig felülmúlhatatlan élmény, amikor eb és gazdája újra egymásra talál.
A Szilveszter a házi kedvencek életében nem a féktelen jókedvről szól: rengeteg állat rohan el ilyenkor otthonról félelmében, de a lakásban tartott jószágokat is megviseli a petárdázás. A felkészültség mellett az is fontos, hogy figyeljünk a jelekre, ugyanis ha nem rohangál félelmében a kutyusunk fel-alá, még nem jelenti azt, hogy nem retteg.
Nem lehet eleget beszélni a Szilveszterre való felkészülésről. A rutinosabb gazdik már jó korán biztonságba helyezik a házi kedvenceket, ám még ők sem lehetnek biztosak abban, hogy nem él át pánik félelmet szeretett állatuk, miközben nyugodtnak hiszik.
A megfigyelés nagyon fontos, ugyanis lehet, hogy egy-egy viselkedésformára még nem kapjuk fel a fejünket, azonban több tünet együttese már gyanút keltő lehet. Ilyen tünetek lehetnek a ledermedés, menedék keresés, kitágult pupilla, ijedt tekintet, szapora légzés, gazdi keresése vagy éppen a mindenkitől való menekülés.
A félelem jelei kedvencünknél
„Fontos, hogy amennyiben kedvencünk keresi a testközelséget velünk, ne küldjük el. Simogassuk, vigasztaljuk. Ma már tudjuk, hogy a félelmet nem lehet jutalmazni, sőt azzal, hogy simogatjuk vagy éppen finom falatokkal kedveskedünk neki, az állat komfortérzetét növeljük. Szóval elő a malacfüllel, a szimatszőnyeggel és a cicanasival, mert lehet, hogy kedvencünk éppen attól fog megnyugodni, hogy a csemegékkel lesz elfoglalva a fények és a zajok helyett. Segíthet, ha szól a zene vagy a tévé és elsötétítjük az ablakokat” – sorolta Lukács Gabriella, a Petissimo munkatársa.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kinti kedvenceket mindenképpen engedjük be egy zárt helyiségbe: lakásba, garázsba, pincébe.
Kép: Petissimo
Ügyeljünk rá, hogy olyan helyen legyenek, ahol akkor sem tudnak magukban kárt tenni, amikor pánikba esnek a hangos zajoktól. Ha nem vagyunk kedvencünk mellett, tegyünk be mellé egy olyan ruhadarabot, amelyen érzik a gazdi illatát, és készítsünk nekik egy kényelmes fekhelyet. A félősebb állatoknak nyugtató párologtatót is bekészíthetünk, ami kifejezetten kutyusoknak, cicáknak készült ilyen esetekre.
„Jó, ha nem látják a fényeket, tehát ne egy olyan helyiségben legyenek, aminek például üvegfala vagy nagy ablaka van. Emellett jó, ha szól a zene vagy a tévé nekik, ami segít kizárniuk az ijesztő hangokat. A kinti cicáknak legyen bent alomtálca, ha pedig nagyon nem szoktak alomhoz, akkor akár földet is tehetünk bele. A lényeg, hogy ne akarjon kikéredzkedni a békés kis vackából” – sorolta a tanácsokat a szakember.
Lukács Gabriella szerint a benti kedvencek kicsit jobb helyzetben vannak, de a korábbi rossz tapasztalatok vagy éppen egy gyengébb idegrendszer esetén a házban tartózkodó állatoknál is pánik félelmet okozhat a petárdázás és a tűzijáték. Fontos, hogy akár kinti, akár benti állatokról van szó, mire elkezdődnek a durrogtatások addigra zárjuk be őket. Ha nagyon muszáj még kivinni őket például egy egészségügyi sétára, akkor legyen rajtuk hám és nyakörv is, és mindkettőre csatoljunk pórázt, hogy ha az egyikből kibújna ijedtében, a másikat meg tudjuk tartani.
Kép: Petissimo
„Bent jó, ha olyan helyre rakjuk a fekhelyüket, kuckójukat, ahonnan nem látják a fényeket, például egy asztal vagy egy lépcső alá. A nyugtató párologtatók is jó szolgálatot tehetnek ilyenkor, de ha már tapasztaltuk, hogy kedvencünk extrém félelmet él meg, akkor az állatorvosnál kérhetünk direkt kutyák, cicák számára készült nyugtatót, melynek az adagolását is elmondja az orvos. Ezt is megvehetjük hetekkel korábban, hogy ne szilveszter éjszaka kelljen hirtelen ügyeletes állatorvost keresni. Félős kutyusok számára létezik már olyan ruha is, amit rájuk adva enyhe nyomást gyakorol a kutya mellkasára, amit sok eb talál megnyugtatónak” – osztotta meg a szakértő.
Elveszett és talált állatok
Lukács Gabriella szerint érdemes a kutyák chipjét is ellenőrizni még Szilveszter előtt, hogy minden adat megfelelően szerepel-e rajta, ha esetleg mégis megtörténne a baj. Ha mégis elszaladna ijedtében a kutyusunk, induljunk rögtön a keresésére és ne várjunk reggelig, mert minél többet tartózkodik kint az eb, annál messzebb menekülhet. A keresés mellett azonnal hívjuk fel a helyi állatvédőrséget is. A Facebookon megtalálhatóak a helyi szervezetek, amelyek Szilveszter éjjel és január első napjaiban az eltűnt állatokat keresik.
Kép: Petissimo
„Amennyiben mi találnánk rettegő cicát, kutyát, igyekezzünk nem megijeszteni, gondoljunk arra, hogy már most is pánikban van. Ha úgy látjuk, hogy támadhat, semmiképp ne próbáljuk megfogni, próbáljuk felvenni a kapcsolatot a helyi állatmentőkkel. Bár a legtöbbször az állatok ilyenkor nem támadnak, érdemes az ösztöneinkre hallgatni. Ha van rá mód, vigyük el chipet olvasni, hisz ma már rengeteg helyen van chip-olvasó, például a MOL kutakon is. Ha erre nincs lehetőség, vagy maradjunk ott vele, míg megérkeznek az állatvédők, vagy vigyük be magunkkal a lakásba, a garázsba, bárhová, ahol kicsit megnyugodhat és a melegben megvárhatja az állatvédőket” – tette hozzá a szakember.
Igazán csodás és színpompás kis madarak, aki csak teheti lesse meg őket, például a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a hullámtéri erdőkben jó eséllyel találkozhatunk téli madárvendégeinkkel. Legtöbbször csapatosan, a kőrisfákon csipegetik a terméseket – írja a nemzeti park. De ha csak képeken tudjuk, úgy is érdemes, tényleg a tél legüdébb látványát nyújtják.
Fenyőrigók, fenyőpintyek, csonttollúak, süvöltők… csupa olyan madárfaj, melyek északi tájakon költenek, és az ottani kemény téli időjárás elől a Kárpát-medencébe húzódnak telelni. Legszínpompásabb képviselőjük a süvöltő, mellyel a téli időszakban nagy valószínűséggel találkozhatunk a Maros-menti ártéri erdőkben.
Süvöltő hím (Pyrrhula pyrrhula) – Fotó: Flickr
Ezeknek az impozáns madaraknak a hímjei fekete sapkát viselnek, hátuk hamuszürke, szárnyuk és farkuk fényes fekete, hasuk pedig élénkvörös. Igazán megkapó látvány, ahogyan a zúzmarától fehérlő faágakon keresgélnek. Olyanok, mintha csak színes, karácsonyi díszek lennének a fákon. A tojó süvöltők hasonló mintázattal rendelkeznek, de hátuk és hasuk halvány barna árnyalatú.
Süvöltő hím (Pyrrhula pyrrhula) – Fotó: Flickr
Táplálékuk jó része növényi eredetű. Rövid, vaskos, kúp alakú csőrük a kemény magvak fogyasztására igazán alkalmas. A nálunk telelő példányok általában kisebb csapatokban járnak, és előszeretettel fogyasztják a kőrisfélék terméseit, így a kőrises erdőkben találkozhatunk velük legnagyobb valószínűséggel. Ha szerencsénk van, akár a kerti madáretetőnkön is megfigyelhetjük őket.
Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban 509 kilométer hosszan, 17 lovasturisztikai megállóponttal, 799 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP-4.1.1 Aktív lovasturisztikai hálózat létrehozása Közép-Magyarország régió területén elnevezésű projekt hétfői verőcei zárórendezvényén Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke felidézte, hogy az 1960-as évektől a ’80-as évek közepéig Magyarország Európában vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban.
A rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovas túraútvonal jöjjön létre – folytatta -, de a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat. Kifejtette: a Kincsem – Nemzeti Lovas Program lovasturisztikai fejezete arról szól, hogy meg kell teremteni a magyarországi lovasturisztikai modellt.
Fotó: Pixabay
Létrejön egy olyan hálózat, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel, a megállópontokon meg tudnak állni, el tudják helyezni a lovakat. Az 509 kilométeres közép-magyarországi lovasútvonal – „budapesti lovas körgyűrű” – az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovasútvonal hálózatához kapcsolódik.
A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovasturisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok – hívta fel a figyelmet.
Az MLTE elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nem tilos. „Ezt Nyugat-Európában nem lehet elmondani” – jegyezte meg.
Felelős állatbarátok és állattartók számára akár unalmas is lehet, hogy minden ünnepen előkerül ez a téma, de tekintettel az állatvédelemben dolgozók tapasztalataira, ezt is újra és újra el kell mondani, hátha egyszer megváltozik véglegesen valami az emberekben. Az ajándékba vásárolt élő állatok az ünnepek után gyakran végzik az utcán, így az Orpheus Állatvédő Egyesület a felelős állattartás érdekében arra kéri az embereket, hogy ne ajándékozzanak élő állatot karácsonyra.
A felelős állattartáshoz megfelelő hely, gondozásukhoz anyagi fedezet és elegendő szabadidő szükséges – figyelmeztet közleményében az egyesület. Az állatvédők tapasztalata az, hogy az ünnepekre kapott élő ajándékok később gyakran unott teherré válnak, az új gazdák pedig még azzal sincsenek tisztában, hogy tudják-e vállalni a felelősséget az állatért.
Gyakori, hogy az ajándékba kapott állatok a rossz körülmények miatt elpusztulnak. Sokan próbálnak megszabadulni ezen ajándékoktól, például nem ritka, hogy a megunt díszhalakat élve engedik a WC-be.
Az apró rágcsálókat, teknősöket, vadászgörényt, pókot legtöbbször ingyen visszajuttathatók valamelyik állatkereskedésbe, azonban a kutyákat vagy a macskákat ritkán veszik vissza a szaporítók, hiszen a kölyöknél nagyobb példányok szinte eladhatatlanok. Sok állat így az utcára kerül, vagy menhely fogadja be ideiglenesen, a legtöbb kóborrá lett állat azonban az utcán pusztul el.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legújabb, TOTEM nevű okostelefonos alkalmazásának segítségével mind a szakmai szervezetek, mind a lakosság könnyen bejelentheti az elhullott vadon élő állatokat, ez az egyes fajmegőrzési programok tevékenységéhez is fontos adattal szolgálhat.
Az MME TermészetLesen adatgyűjtő program legújabb okostelefonos alkalmazásának célja olyan adatbázis kiépítése, amely egy helyen gyűjti a régióban előforduló, vadon élő kétéltű, hüllő-, madár- és emlősfajok pusztulásának főbb okait (mérgezés, áramütés, elütés, ablaknak ütközés, lelövés stb.), ezzel segítve a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló védelmi intézkedéseket – írták a közleményben.
A terepi adatrögzítés és -beküldés egyszerűsítése érdekében a TOTEM adatbázis is az MME által kidolgozott, Turdus nevű (ez a rigófélék tudományos családneve) mobiltelefonos applikáció keretében működik, és azonnal rögzíti a bevitt adatokat, a megtalált állatokról készített fotókat.
Az EU LIFE Nature alapja által a Közösen a természetért nevű pályázat által támogatott TOTEM modul csak egyike az MME új, TermészetLesen elnevezésű programjának, amelynek célja a lakosság bevonása a madarak és más állatok megfigyelésébe. Az elhullott állatokról történő adatszolgáltatás mellett decemberben folytatódik a 2022-ben elindított Téli madárles, márciustól a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a lakosság kedvenc madarait, a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales is – áll a tájékoztatóban.
A Turdus elérhető Android és iOS rendszert használó telefonokon és tableteken is, az applikáció eddigi elemei, így a TOTEM használatát is videós segédletek segítik.
Januártól kutyafelügyelők, a Wiener Hunde-Team járja majd Bécs közterületeit, hogy elősegítsék kutyások és nem kutyások békés egymás mellett élését. A kutyafelügyelők tanácsot adnak, ellenőrzik a szabályok betartását és szükség esetén bírságolhatnak is.
Bécsben 2022-ben csaknem 57 ezer kutya élt, ami azt jelenti, hogy minden 35. bécsire jut egy kutya. Noha az osztrák fővárosban pontosan szabályozva van a kutyatartás, időnként így is előfordulnak konfliktusok kutyások és nem kutyások között. Ezeknek szeretné most elejét venni a város új kezdeményezésével, a kutyafelügyelőkkel, akik összekötő kapocsként funkcionálnak a város és a lakók között.
A kutyafelügyelők egész évben úton lesznek Bécs közterületein, ahol ellenőrzik a kutyatartás szabályainak betartását. Ezen kívül információs kampányokat is tartanak a nagyvárosi állattartás szabályairól a parkokban, kutyafuttatókban és a kutyások által kedvelt helyeken. Itt, a tanácsadás során a kutyatartók olyan kérdésekre kapnak választ, mint hogy megfelelő-e a kutyán lévő póráz és szájkosár, melyik a megfelelő kutyaiskola, milyen hivatalos teendői vannak egy kutyatartónak vagy mit kell tenni, ha elveszik a kutya.
Fotó: WH International Services/Regina Hügli
A kutyafelügyelők az Állategészségügyi Hivatal munkatársai, akiknek állatorvosi vagy állatgondozói végzettsége van és elvégeztek egy hatósági állatvédelmi ellenőri tanfolyamot is. Mielőtt szolgálatba állnának, még egy speciális képzésen is részt vesznek, hogy Bécsi Kutyafelügyelők lehessenek.
A Wiener Hunde-Team egyelőre húsz emberből áll, akik a tanácsadás mellett civil öltözetben és egyenruhában is ellenőrzést végezhetnek. Ennek során elkérhetik a kutyatartók személyi igazolványát és szabálysértés esetén figyelmeztethetnek, helyszíni bírságot szabhatnak ki vagy akár feljelentést is tehetnek, például ha a kutyán nincs póráz és szájkosár, nem fizetik utána az adót vagy nincs regisztrálva a háziállatok adatbázisában. Az új kezdeményezés célja, hogy nyomatékosítsa a bécsi kutyatartók felé, hogy kedvencüket az állatvédelmi törvényeknek és a városi állattartás szabályainak megfelelően kell tartani.
A vadiúj beköltöző hüllő és nem szivarozik. Cserébe kellően csinos és nem is olyan pici gyíkocska. A kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) Kuba sziklás partvidékén és a főszigetet körülvevő mintegy 4000 szigeten található meg, illetve immáron a Fővárosi Állatkert Mérgesházában.
A kubai sziklaleguán kifejezetten nagynak mondható, átlagos testhossza 40 cm, a fejétől a farka tövéig. De a Guantánamói-öböl haditengerészeti bázisán találtak már 1,6 méter hosszú hímet is, a nőstény egyedek mérete ennek kétharmada volt.
Elsősorban növényekkel táplálkozik, de néha azért állati eredetű táplálék is szerepel az étlapján. A dögevés sem idegen tőle, sőt már kannibalizmust is megfigyeltek ennél az állatfajnál, bár ilyesmire alighanem csak rendkívüli körülmények között kerül sor – írja az Állatkert.
Érdekesség, hogy a kubai orrszarvúleguánok vastagbelében jelentős mennyiségű fonálféreg tanyázik, ez azonban mégsem nevezhető kóros állapotnak, mert a szóban forgó fonálférgek úgy tűnik, nem élősködők, hanem a gazdaszervezet számára is előnyös szimbiózisban élnek, ugyanis segítenek a növényi táplálék cellulóztartalmának megemésztésében. A kérődzők ugyanezt a bendőjükben található mikróbák segítségével végzik.
Megjelenését tekintve, a hím kubai szilaleguán bőrének színe a sötétszürkétől a téglavörösig terjed, addig a nőstények bőre olajzöld, sötét csíkokkal vagy sávokkal. Mindkét nem végtagjai feketék, halványbarna, ovális foltokkal és tömör fekete lábfejekkel. A fiatal egyedek általában sötétbarnák vagy zöldek, testüket halvány, sötétebb csíkok vagy foltok tarkítják 5-10 átlós keresztirányú sávban. Ezek a szalagok beleolvadnak a test színébe, ahogy az állat egyre idősebb lesz. Mindkét nem hord egy nyaka alatt lógó lebernyeget, a hátán egy sornyi tüske figyelhető meg a vastag farkáig.
Mint írják, a Mérgesházban a földszinten alakítottak ki egy tágas férőhelyet az egyik kubai orrszarvúleguánnak, méghozzá úgy, hogy több infralámpás napozóhely közül is választhat. Általában a kisebbik betekintőablaknál lévő, illetve a mászófa fölé függesztett lámpa alatt szeret sütkérezni.
Tűz ütött ki egy több lakásból álló, két szintes sorházban szombat reggel Budapest huszonharmadik kerületében, a Kiskócsag utcában. Egy 25 négyzetméteres dolgozószobában berendezési tárgyak égtek, a tűz a tetőszerkezetre is átterjedt – írja szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében a Fővárosi Katasztrófavédelem.
A fővárosi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral eloltották a lángokat, majd átszellőztették a lakást. A tűzoltók az emeleti ablakból létra segítségével hat embert kimentettek. Plusz egy kutyát és két tengerimalacot is kihoztak az ingatlanból.
150 év után először születtek vadon kivik - Fotó: PHYS.ORG
Nagy volt az öröm múlthéten Új-Zélandon, amikor terészetvédők felfedeztek vadon született kivifiókákat Wellington környékén. Ilyen nem volt, több mint egy évszázada – írja az ORIGO, a phys.org cikke nyomán.
A kivi a legsérülékenyebb madarak egyike Új-Zélandon. A röpképtelen, kis pufók madár nemzeti szimbólum és féltve őrzik megmaradt állományát. A Természetvédelmi Minisztérium becslése szerint már csak 26 ezer vadon élő barna kivi maradt az országban.
Az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium évek óta dolgozik azon, hogy létrejöjjön egy stabil populáció, melynek érdekében folyamatosan telepítenek vissza kiviket a vadonba. Így történt ez tavaly is, most pedig úgy tűnik beérni látszik a fáradozás.
A most talált fiókák – szám szerint négy – 150 éve az elsők, akik Weelington hegyeiben születtek.
Most az a cél, hogy elérjék az egy kilogrammos testsúlyt – egy felnőtt kivi három kilogramm – akkor már képesek védekezni a hermelinnel szemben. A kivifiókák alacsony túlélési rátájáért elsődlegesen ugyanis, a hermelinek a felelősek.
Valószínüleg lehetnek még fiókák a vadonban, 63 kivit engedtek szabadon tavaly, ennek a negyedét monitorozzák folyamatosan.
Aki természetesen nem más, mint a nyuszt. A börzsönyben sétált a Duna-Ipoly Nemzeti Park vadkamerája elé, szorosan a vadmacska után. Titokzatos egy őszünk volt, az biztos. A nyuszt védett kisragadozónk, avatatlan szemek könnyen összekeverhetik a nyestekkel, azonban a videón is jól láthatóak a megkülönböztető jegyeik.
A szépséges kis nyusztnak (Martes martes) szép sárgás-vörhenyes színű a mellénye, szemben a településeken rohangáló nyesttel, akinek fehér. Emellett, a nyest rózsaszínes, hússzínű orrával ellentétben a nyusztnak sötét, fekete színű az orra.
Ráadásul, igen félénk, nehéz lencsevégre kapni. Elkerüli az emberi településeket, ritkán hagyja el az erdő nyújtotta menedéket. Nem úgy a kolléga, akit állandóan látni város szerte rohangászni.
Idén immár tizenegyedik alkalommal választhatta meg az év fafaját az Országos Erdészeti Egyesület tagsága, az erdész és társtudományi szakemberek közössége, illetve mindenki, akit érdekel az erdők és a fák világa. Az október 27-e és november 19-e között zajlott online voksoláson csaknem 2000-en vettek részt, összesen 1864 érvényes szavazatot adtak le – olvasható az egyesület honlapján.
A szavazatok értékelése után, meggyőző fölénnyel, összesen 1381 szavazattal, a közönséges bükk (Fagus sylvatica) lett 2024-ben az év fafaja.
A második helyen – 344 szavazattal – a rezgőnyár (Populus tremula), míg a harmadik helyen – 139 szavazattal – a kecskefűz (Salix caprea) végzett.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára.
Mátrai bükkös – Fotó: wikipedia.org
Jó egy évszázaddal ezelőtt faanyagát csak faszénégetésre, hamuzsírfőzésre használták, azóta a faipar fontos nyersanyaga. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk, az esztétikai, turisztikai szempontból is fontos bükkösök megtartása a jövő erdészeinek nagy kihívása.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva a hideg idő beálltával pintyfélék és citromsármányok népes csapataival találkozhatunk. A több tíz, esetenként több száz egyedből álló csapatok élelem után kutatnak – írja a nemzeti park.
Az egyik legkarakteresebb megjelenésű pintyféle a meggyvágó, amely kisebb, 8-10 példányos csapatokban figyelhető meg a téli erdőben. A meggyvágók rendszerint fent, a lombkoronaszintben mozognak, a fák rügyeit, illetve a megmaradt terméseket, bogyókat keresik.
Másik, szintén a Maros-ártérben fészkelő énekesmadarunk a citromsármány, amely aranysárga mellkasi tollruhájával már messziről feltűnő. A citromsármányok is szeretnek a lombkoronaszinten mozogni, de a meggyvágókkal ellentétben gyakran tartózkodnak a talajszinten is, ahol gyommagvak után kutatnak. Megkapó látvány, ahogyan egy több tíz példányból álló, aranysárga csapat fölrebben a földről.
Az erdőket körülvevő réteken, mezőgazdasági területeken találkozhatunk még vegyes pintyfélékből álló csapatokkal is. Gyakran több száz madár alkot egy ilyen csapatot, melyben a tengelicek vannak döntő többségben, de már november végén vegyültek közéjük erdei pintyek és kenderikék, s néhány fenyőpinty is. Utóbbiak tőlünk északabbra költenek, s csak telelni járnak a Maros-menti erdőkbe. Ezek a népes csapatok a mezőgazdasági területeken a betakarítás során elszóródott magokat, megmaradt napraforgófejeket keresik. A tengelicek vékony, hegyes csőrüknek köszönhetően a bogáncsfélék magjait is el tudják fogyasztani.
Ha az időjárás az északi tájakon zordabbra fordul, akkor a telelésre érkező, színes süvöltők is minden bizonnyal megjelennek majd a Maros-menti erdőkben.
A várva várt – Süvöltő hím (Pyrrhula pyrrhula) – Fotó: Flickr
Érdemes tehát a hideg évszakban is egy kiadós sétát tenni a térségben, mert egy kézi távcső segítségével sok szép madárfajt figyelhetünk meg.
Az elmúlt napok havazása veszélyhelyzetet teremtett a Pilisi Parkerdő területein. A fákra rakódott vizes hó miatt ágak törhetnek le – írja a parkerdo.hu.
Mint írják, az elmúlt heti híradáshoz képest a helyzet nem javult: a havazást sajnos nem előzte meg fagy, így az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt.
Az erdészeti utak emiatt több helyen még gyalogszerrel sem járhatóak, ezért a Parkerdő arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy ne induljanak útnak.
A szép hóréteg alatt bizony sár van…Fotó: parkerdo.hu
Manapság a szálláskeresők részéről egyre nagyobb mértékben jelenik meg az igény a kutyabarát szolgáltatásokra. A Hilton működésének egyik alapvető célja, hogy felejthetetlenné tegyék vendégeik számára utazásaikat – ennek pedig sokszor központi eleme a házikedvencek társasága. Éppen ezért az idén ősszel megnyitott Hampton by Hilton Budapest City Centre szálloda a kutyabarathelyek.hu és a PetWiseCare csapatával karöltve közösen mutatta be a gazdiknak az új hotelt és annak kutyabarát szolgáltatásait.
Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet segítségével végzett szeptemberi felmérése szerint a magyarországi háztartások 71 százalékában tartanak kutyát vagy macskát, sok esetben mindkettőt. Ennek tudatában a hazai szállásadók és vendéglátósok is igyekeznek lépést tartani az igényekkel. A Kutyabarathelyek.hu és a Szallas.hu még a koronavírus-járvány előtt készített felméréséből derült ki, hogy a kutyatulajdonosok kétharmada mindig, 20 százalékuk pedig általában a kutyájával utazik.
“Az elmúlt években – főleg a pandémia idején – megnőtt a kutyatartók száma, a házikedvenc pedig szabadidős döntéseiket is erősen befolyásolja. A gazdik akkor tudják magukkal vinni nyaralni vagy kirándulni kutyáikat, ha a kiválasztott helyszínen rendelkezésre állnak a kutyabarát szolgáltatások. Több mint 10 éve dolgozunk azon, hogy az ország minél több szolgáltatója ki tudja szolgálni a kutyával utazók igényeit. Hiszünk abban, hogy egy jól nevelt és szocializált kutyának is helye lehet gazdija oldalán egy szállodában, és nagyon örülünk, hogy egyre több szálloda és turisztikai szolgáltató ismeri fel ezen vendégkör fontosságát” – mondta Máté Krisztián és Hornyák-Schmidt Zsófia, a kutyabarathelyek.hu alapítói.
A Hilton számára a legfontosabb, hogy biztosítsa vendégeinek a kényelmet és a felejthetetlen emlékeket – a szállodalánchoz tartozó hotelek közül közel 6000 kisállatbarát. Az előző év vizsgálatából kiderült, hogy a Hilton.com oldalán történő keresések során a “Pet Friendly” szűrő a harmadik leggyakrabban használt elem. Egy idei felmérésükből megállapították: a háziállat-tulajdonosok 90%-a gondol házikedvenceire, amikor arról dönt, hogy hol szálljon meg utazása során. Az is kiderült, hogy a gazdik 72%-a számára örömtelibb a háziállattal való utazás. Sőt, 68%-uk valószínűleg szállodában fog megszállni, amikor legközelebb háziállatával utazik.
Kép: Shutterstock
Az idén ősszel megnyitott első magyarországi Hampton by Hilton szálloda is mindent megtesz nemcsak vendégei, de kisállataik kényelméért is. A Budapest belvárosában található hotel 219 stílusos és kényelmes szobával várja vendégeit, a napot pedig a meleg reggelivel kezdhetik, amelyet minden esetben a szobaár tartalmaz. A házikedvencekkel érkezőknek a Hampton by Hilton többek között kutyatálat és kutyaágyat is biztosít a maximális kényelemért.
A Hilton számára a vendégek igényei szerepelnek az első helyen – épp ezért kiemelten fontos a szállodaláncnak, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsák a négylábú vendégek számára is: “Az emberek szívesen viszik magukkal háziállataikat, amikor elutaznak. Vendégeink számára a minőség ekkor is fontos, a budapesti Hampton by Hilton pedig büszke arra, hogy a házikedvencekkel érkezőknek is a márkához hű szálláshelyeket tud biztosítani.” – mondta el Simon Beáta, a Hampton by Hilton Budapest City Centre értékesítési igazgatója.
A Hampton by Hilton csütörtöki eseményén is a szálloda kutyabarát szolgáltatásain volt a hangsúly. A Doggy Sleepover at Hampton by Hilton néven megtartott rendezvényen a meghívottak egy éjszakára a szálloda vendégévé váltak és szőrös barátaikkal együtt próbálhatták ki a hotel szolgáltatásait, valamint a PetWiseCare jóvoltából kutyaelsősegély tanfolyamon is részt vettek.
„Hiszem, hogy a tudásmegosztás által tudunk változást elérni, segíteni a gazdiknak, és közvetve az állatoknak is. Nem két nap alatt, de biztos vagyok benne, hogy az edukáció által egyre több tudatos, bajban cselekedni képes gazdi lesz, akik tudnak egészséges, boldog életet biztosítani a kedvenceiknek és felelősséget vállalni értük. Rám és csapatomra biztosan számíthatnak az úton!” – mondta el Dr. Piller Pálma, állatorvos, a PetWiseCare alapítója a workshopról és az edukáció fontosságáról.
A Hiltonról
A Hilton (NYSE: HLT) vezető globális szállodaipari vállalat, amely 22 világszínvonalú márkából álló portfoliójával 123 országban és területen közel 7300 ingatlannal és több mint 1,1 millió szobával rendelkezik. Az alapítói víziójának megvalósítása mellett elkötelezett Hilton több mint 100 éves történelme során több mint 3 milliárd vendéget fogadott, a Fortune 100 Legjobb Munkahely listáján első helyet szerzett, és hat egymást követő évben globális vezető vállalatként ismerték el a Dow Jones Fenntarthatósági Indexekben. A Hilton számos iparágvezető technológiai fejlesztést vezetett be a vendégélmény javítása érdekében, beleértve a Digital Key Share-t, az automatikus díjmentes szobakorrekciót és az igazoltan kapcsolódó szobák foglalásának lehetőségét. A díjnyertes Hilton Honors hűségprogramon keresztül a több mint 165 millió tag, aki közvetlenül a Hiltonnál foglal, pontokat gyűjthet szállodai tartózkodásért és olyan élményekért, amelyeket pénzért nem megvásárolhatók. Az ingyenes Hilton Honors alkalmazással a vendégek okostelefonjukról foglalhatják le tartózkodásukat, kiválaszthatják a szobát, bejelentkezhetnek, digitális kulccsal nyithatják az ajtót és egyszerűen kijelentkezhetnek. További információkért látogasson el a stories.hilton.com oldalra, és lépjen kapcsolatba a Hiltonnal a Facebookon, Twitteren, LinkedInen, Instagramon és a YouTube-on.
A Hampton by Hiltonról
Az Entrepreneur® által az elmúlt 14 évben az első helyen rangsorolt szállásadó franchise-ként a Hampton by Hilton – beleértve a Hampton Inn by Hilton és a Hampton Inn & Suites by Hilton szállodákat – a világ 37 országában és területén több mint 2900 szálláshelyen szolgálja ki a minőséget kereső és értéktudatos utazókat. A márka továbbra is vezető szerepet tölt be a szegmensében, miután olyan magas színvonalú, átgondoltan kialakított szállásokat és kényelmi szolgáltatásokat kínál a vendégeknek, mint a modern és tágas szobák, ingyenes wifi és a szobaárba tartozó meleg reggeli. A Hampton by Hilton elkötelezett a kivételesen barátságos és hiteles szolgáltatás mellett, amelyet a 100%-os Hampton GaranciaTM biztosít. Tapasztalja meg a Hampton by Hilton élményt a hampton.com oldalon vagy az iparágvezető Hilton Honors alkalmazáson keresztül történő foglalással. A Hilton Honors tagok, akik a Hilton közvetlen csatornáin keresztül foglalnak, azonnali előnyökhöz jutnak. Tudjon meg többet a Hampton by Hiltonról a stories.hilton.com/hampton oldalon, és kövesse a márkát a Facebookon, Instagramon és a Twitteren.
A kutyabarathelyek.hu-ról
A kutyabarathelyek.hu 2012 óta dolgozik azon, hogy a kutyagazdák és a szolgáltatók egymásra találjanak. Egyedülálló védjegyrendszerét 2016-ban vezette be, azóta országszerte több száz hely (szállások, vendéglátóhelyek, kereskedelmi egységek) szerezte meg a tanúsítványt.
A Kutyabarathelyek.hu® által kidolgozott minősítési rendszer, egy tiszta, egységes képet ad arról, mi is az, hogy „kutyabarát hely” és segítségével a gazdik könnyedén megtalálják a számukra megfelelő szállást és vendéglátóhelyet.
Dr. Piller Pálma állatorvos hozta létre az ország első kutyaszitter képzését, és a PetWiseCare-t ahol a gazdik és a megbízható kutyaszitterek egymásra találhatnak. E mellett szívügye a gazdik edukációja, a prevenció és felelős állattartás terjesztése. Azt vallja, a betegségeket nem a rendelőben, hanem otthon kell megelőzni, és abban segíteni az állattartókat, hogy minél kevesebbszer legyen szükség az állatorvosra. Ezért kutya-elsősegély, és betegség megelőző tanfolyammal segíti a gazdik mindennapjait, hogy képesek legyenek cselekedni a bajban, időben felismerni a tüneteket, és hosszú, egészséges életet biztosítani kedvenceiknek.
Több mint 55 százalékkal csökkent az erdőirtás mértéke „a Föld tüdejének” is nevezett amazonasi esőerdőkben – derül ki az Amazon Conservation nevű civilszervezet múlthéten közzétett jelentéséből.
Az adatok szerint csökkent az erdőterület pusztítása Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Bolíviában is.
„Az adatok azt mutatják, hogy van még remény Amazónia számára”
– hangoztatta Matt Finer ökológus, az Amazon Conservation erdőirtást figyelő MAAP programjának vezetője.
A szervezet megjegyzi, a csökkenés egybeesik azzal, hogy Brazíliában és Kolumbiában a térség megvédése mellett állást foglaló politikai erők kerültek hatalomra.
Esőerdő – Fotó: Pixabay
Az elemzés szerint az erdőírtás csökkenése a leginkább annak tudható be, hogy Brazíliában – ahol az esőerdő legnagyobb része található – Luiz Inácio Lula da Silva január 1-jei hivatalba lépése óta szigorúbban betartatják a környezetvédelmi törvényeket. Lula elődje, Jair Bolsonaro kiaknázatlan gazdasági lehetőséget látott az esőerdőben.
Az elmúlt egy évben az amazonasi esőerdők területek 9117 négyzetkilométerrel csökkent, ami a legalacsonyabb adat 2019 óta, és 55,8 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban – állapította meg a MAAP. A MAAP becslése szerint az amazonasi őserdők elpusztításával 37 milliárd tonna szén-dioxid szabadulna fel a légkörben, ami a globális éves kibocsátás mintegy két és félszerese.
2021-ben több mint 100 ország, köztük sok az Amazonas térségéből is, állapodott meg abban, hogy az évtized végére megállítják az erdők pusztulását.
Felháborodást keltett a civil környezetvédők és a szakemberek között, hogy a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal november 15-én 600 hód kilövésére adott engedélyt – írja a Telex.
Mint írják, mivel két évvel ezelőtt már kiadtak egy 600-as kvótára engedélyt, de végül mindössze 18 példányt lőttek ki, most is valószínűsíteni lehet, hogy végül jóval kevesebb egyedet fognak elejteni. Az irány azonban határozottan nem jó,
a szakértők szerint meg kellene tanulnunk együtt élni az ökoszisztéma-mérnököknek is nevezett állatokkal, akik rengeteget segíthetnének az elvesztett vizes élőhelyeink visszaszerzésében és az aszálykárok mérséklésében.
A kormányhivatal a gyérítési engedélyt 2024. március 31-ig adta meg az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kérelmének eleget téve, azzal a kitétellel, hogy a hódok vadászatára jogosult vadásztársaságok az érintett vízfolyások partvonalától számított maximum 50-50 méteres távolságon belüli területen ejthetik el a hódokat úgy, hogy
a Hanság területén legfeljebb 200, a Szigetközben legfeljebb 160 egyed ejthető el.
A kormányhivatali határozatból kiderül még az is, hogy a vadászok lőfegyverrel végezhetik a gyérítést, ólomsörét használata azonban tilos, és ha csapdákat helyeznek ki, akkor a csapdába esett állat életének kíméletes kioltását lőfegyverrel az adott terület vadásza vagy állatorvos végezheti. A tetemeket vagy a vízügyi hatóság vagy a vadásztársaságok hasznosíthatják úgy, hogy azok adásvétele, cseréje, eladásra történő felkínálása, országból történő kivitele tilos, ha pedig nem támasztanak rá igényt, akkor el kell azokat ásni.
A határozat indoklásában azt írja a kormányhivatal osztályvezetője, hogy „2021-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a faj becsült állománya 2500-2800 példány volt. A szakirodalom szerint ennek a 20 százalékának elejtésével az állomány nem csökken, így évi 600 példány elejtése a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül engedélyezhető volt. Az állomány ugyan jelentősen nem növekedett két év alatt, de nem is csökkent, így az állomány szabályozása, az egyes területek eltartó képességhez igazítása továbbra is szükséges. 2022. augusztus 1-jével módosultak az eurázsiai hódra vonatkozó anyagi jogi szabályok, de ezt követően is csupán 18 egyed elejtésére került sor.”
Tavaly nyáron a kormány rendeletmódosítása következtében a hód lekerült a hazai védett fajok listájáról, de az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve továbbra is védi, így természetvédelmi oltalom alatt álló faj maradt (értéke példányonként 50 ezer forint). A változások következtében egyedeit már nemcsak közérdekből (2016–2022), hanem gazdasági kár miatt is lehet gyéríteni október 1. és március 31. között.
Képünk illusztráció - Ázsiai elefánt (Elephas maximus) - Fotó: Pixabay
Elpusztult a manilai állatkert – egyben az egész Fülöp-szigetek – egyetlen elefántja, a 49 éves Mali. Az állatot a PETA nemzetközi állatvédő szervezet „a világ legszomorúbb elefántjának” nevezte, évtizedeken át tartó magánya miatt.
Mali háromévesen, Sri Lanka Imelda Marcosnak, az egykori fülöp-szigeteki first ladynek szánt ajándékaként került 1977-ben az állatkertbe, ahol egész életét elszigetelten, magányosan, egy betonból készült kifutóban élte le.
Honey Lacuna Pangan manilai polgármester elmondta, hogy egyelőre nem tudják, mi okozta az állat halálát.
Képünk illusztráció – Ázsiai elefánt (Elephas maximus) – Fotó: Pixabay
A PETA korábban tiltakozókampányt is szervezett az elefánt állatkerti körülményei miatt, mint írták, „Manila több évtizedes magánzárkára ítélte Malit”, holott a nőstény elefántoknak ez kínzás, hiszen életüket a vadonban csapatostul, egymás borjait felnevelve töltik. A kampányhoz, amely azt akarta elérni, hogy Mali egy thaiföldi állatrezervátumban, más elefántok társaságában élhessen, mások mellett a világhírű tudós, Jane Goodall és Paul McCartney is csatlakozott.
Az állatkert szakértői az évek során egészségesnek, de kicsit túlsúlyosnak találták Malit. Az ázsiai elefántok a vadonban 60-70 évet élnek meg, de fogságban jóval rövidebb az élettartamuk.
Beköszöntött az esős, ködös, őszi – téli idő. Kis barátaink, a madarak fázósan húzódnak meg a fák, bokrok rejtekében. Hamarosan elérkezik az idő, amikor etetésükre is gondolnunk kell, mert a havas, fagyos tájon nehezen találnak majd élelmet.
Az egyik legfontosabb tanács, hogy csak az vállalkozzon madáretetésre, aki egészen a tavasz beköszöntéig, rendszeresen vállalni tudja ezt. Ha ugyanis elkezdjük etetni a madarakat, akkor odaszoknak, számítanak a mindennapos utánpótlásra, s amennyiben ez hirtelen megszűnik, akkor nagyon hamar elpusztulhatnak.
Széncinege etetőn (Parus major) – Fotó: Flickr
S hogy kik vendégeskednek majd az etetőkben? Kék cinegék, széncinegék, verebek, csuszák, harkályok, tengelicek, szajkók… azaz nagyon változatos madárfaunára számíthatunk. A lehulló magvakból pedig varjak, galambok, de akár mókusok is csemegézhetnek. Néha egy-egy karvaly is felbukkanhat a zsákmányszerzés reményében Fontos megjegyezni, hogy a karvaly általában a beteg, legyengült madarakat kapja el.
Mivel etethetünk?
Az etetőkbe bármilyen szemes takarmányt (búzát, kukoricát, fénymagot, napraforgót), vagy előre elkészített, boltokban vásárolható madáreleséget, esetleg félbevágott almát tehetünk.
Szajkó (Garrulus glandarius) – Kép: Flickr
Semmilyen kenyeret, morzsát, kelt tésztát ne adjunk a madaraknak, mert ezek beledagadhatnak a gyomrukba, vagy megpenészedhetnek! Sózott szalonnát szintén ne tegyünk ki, mert sokat árthatunk vele!
Ne felejtsünk el az eleség mellé egy kis virágcserép-alátétben vizet is tenni, főleg ha befagy minden ivóvízforrás. A naponta cserélt langyos vízzel sokat tehetünk kis barátaink életben maradásáért.
Figyeljünk a ragadozókra
Gondolnunk kell arra is, hogy a szőrmés ragadozók (macskák, nyestek) könnyen megfoghatják a lakmározó madarakat. Az etetőket ezért legalább másfél méter magasra szereljük fel, s lehetőleg egy zsinóron, vagy dróton lógassuk le, így a macskák nehezen tudják megközelíteni.
Figyeljünk oda, hogy a fekete rigó alapvetően bogarakat és azok lárváit, pattanóbogarakat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is, ami télen a legnagyobb segítség a számukra – Fekete rigó (Turdus merula) – Fotó: Flickr
Etetőt fából, de akár egy műanyag palackból is készíthetünk. Arra figyeljünk, hogy az etető mindig zárt legyen felülről, hogy az eleség száraz maradjon.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
