A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai az év eleje óta kutyánál és aranysakálnál is igazolták a veszettség fertőzöttséget. Az ukrán határ közelében kimutatott újabb fertőzések miatt a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) és a Nébih felhívja az állattartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás és a megelőzést biztosító előírások betartásának fontosságára.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az idén már két állatnál is igazolták a veszettséget.
A közlemény szerint a Nébih laboratóriuma 2024. január 1-jén Tiszabecsen egy elhullott kutyánál, majd január 3-án Jánkmajtis községnél egy kilőtt aranysakálnál állapította meg a veszettség fertőzöttséget. Mindkét település Szabolcsban található, az ukrán határ közelében.
Az esetek olyan területeken jelentkeztek, ahol korábban számos járványügyi intézkedést – többek között fokozott felügyeletet, ebzárlatot, a rókák gyérítését – rendelt el a hatóság, miután már tavaly ősszel is előfordult veszettség a térségben. A Nébih mindaddig fenntartja ezeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei intézkedéseket, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi – fogalmazott a hivatal.
Kiemelték, hogy a betegség a vadon élő és a házi emlősállatok mellett az emberre is veszélyt jelent. Ezért a MÁOK és a Nébih ezúttal is hangsúlyozza a megelőzés szerepét, elsősorban a kutyák számára kötelező, a macskák számára pedig ajánlott veszettség elleni védőoltás jelentőségét. Az oltás beadatása, valamint a betegség megelőzésével összefüggő jogszabályok betartása az ukrán határ közelében kiemelten fontos, de országszerte is indokolt – hangsúlyozták.
A betegséggel és az ellene történő védekezéssel összefüggő legfontosabb információk elérhetőek a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus elektronikus felületein, például a https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg oldalon.
Yampil - Five Sisters Zoo/Facebook - Fotó: LISA FERGUSON 12/01/2024
Skóciába költöztették Yampilt, a donyecki régióból kimenekített fekete medvét – írja a Reuters nyomán az rtl.hu. Az agyrázkódást szenvedett medvének, lakóhelyre gyűjtenek a skóciai állatkertben.
Yampli, azon kevesek egyike, aki az állatkertben lévő 200 állat közül, túlélte az orosz inváziót. Az újrakeresztelt maci arról a faluról kapta a nevét, ahol megtalálták.
Megmentése után egy belga jótékonysági szervezet gondoskodott róla, mielőtt az Edinburgh-tól mintegy 32 kilométerre fekvő Five Sisters állatkertbe vitték.
Amikor az önkéntesek rátaláltak Yampilra, egy gránát nem sokkal korábban robbant fel a ketrece közelében, és agyrázkódást kapott. Borzalmas állapotban volt, még pár nap, és nem tudták volna megmenteni
– mondta Brian Curran, a Five Sisters Zoo tulajdonosa.
Yampil egy ideiglenes ketrecben lesz addig, amíg az állatkert adományokból fel nem építi új otthonát.
Újra kézbe vehető formában A kutya újság - Kép: https://www.facebook.com/nagyistvan.movar
Az Agrárminisztérium (AM) támogatásával januártól újra megjelenik nyomtatásban A kutya című újság – jelentette be Nagy István csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető szerint örömhír minden kutyabarátnak, hogy az ember legjobb barátait hitelesen és szakszerűen bemutató, értékes tartalommal megjelenő újság ismét kézbe vehető. A lapot mindig megbízható, színvonalas ismeretterjesztő kiadványként tartották számon az érdeklődők, korábbi számait ma is keresik az antikváriumokban és az interneten – indokolta a nyomtatott változat támogatását.
Nagy István fontosnak nevezte a kutyák megbecsülését, és annak bemutatását, hogy ezek az állatok milyen fontosak az emberek számára, illetve mennyire értékesek a magyarság szempontjából. A kutyák regények és rajzfilmek hősei, a nagy múltra visszatekintő pásztor- és vadászebfajták a Hungarikumok gyűjteményébe is bekerültek, a komondor, a kuvasz, a mudi, a puli, a pumi, az erdélyi kopó, a magyar vizsla és a magyar agár mind hozzátartoznak a nemzeti hagyományokhoz – mondta a miniszter, hozzátéve: rájuk azért is fel kell hívni a figyelmet, mert több fajta egyedszáma kritikus szintre csökkent.
Az AM a magyar kutyafajták genetikai hátterének feltérképezését ugyancsak támogatja, állományaik fennmaradását génmegőrzési stratégiával segíti – ismertette a tárcavezető. Fontosnak nevezte az állatvédelmet is, és jelezte: ennek érdekében alakult meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, jött létre az Állatvédelmi Kódex, az állatkínzásért pedig tavaly óta sokkal szigorúbb büntetés jár, mint korábban. Az elmúlt évek során a felelős állattartással, a megfelelő bánásmóddal szintén egyre többeket sikerült megismertetni. Kiemelte: a fiatalok megszólítása különösen fontos, ezért A kutya példányai hamarosan eljuthatnak az iskolákba is, elsőként az agrárszakképző intézményekbe.
Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) elnöke jelezte,
hogy az újság a társaság fennállásának 125. évében jelenik meg ismét nyomtatásban. Hangsúlyozta, hogy a kiadvány maga is nagy múltra tekinthet vissza, hiszen az elmúlt több mint száz évben kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan megjelent,
csupán az online kiadás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért is döntöttek a nyomtatott változat újbóli kiadása mellett a lap készítői, akik sok új ötlettel és tervvel készültek a megjelenésre.
Állandó helye lesz a kiadványban a 21. század állatjóléti és állattartói követelményeinek, a magyar kutyafajtákkal pedig a Hungarikum rovat foglalkozik. A lapot a MEOESZ minden tagja ingyen kapja, az érdeklődők pedig mostantól ismét megvehetik az újságárusoknál.
Január elején, öt kis pelyhes csibécske bújt ki a tojásából és kezdte meg a világ felfedezését, szüleik óvó szárnyai alatt. A fekete hattyú fiókák is merőben máshogy néznek ki apró korukban, mint kecses szüleik, de itt is hamar lesz a „rút” kiskacsából szénfekete, elegáns balerina.
A fekete hattyúk igazi mintaszülők. A monogám párkapcsolatban élő állatok nemcsak az utódnevelés feladataiban osztozkodnak, de már a tojások költését is -40 napon át- felváltva végezik – írja az Állatpark.
Míg a hazánkban élő 3 hattyúfaj a bütykös, a kis és az énekes hattyú is fehér tollruhát visel, az Ausztráliában őshonos fekete hattyú tollazata – a fehér evezőtollak kivételével – fekete, csőre pedig piros.
Fekete hattyú (Cygnus atratus) – Fotó: Flickr
Bár a fajnak Ausztrália az őshazája, betelepített madárfajként Új-Zélandon és Európában is előfordul. Tavak, folyók és mocsaras területek közelében él, ahol tápláléka nagyrészt olyan vízinövényekből áll, melyek a víz felszíne alatt nőnek.
Fekete hattyú (Cygnus atratus) – Fotó: Flickr
Mint minden réceféle, a fekete hattyú is egyszerre vedli le evezőtollait, ezért átmeneti időre (nagyjából 4-5 hétre) röpképtelenné válik. Ilyenkor nagyobb lagúnákon, folyótorkolatokban vagy tavakban nagy csapat – több ezret számláló – vedlő madár gyűlhet össze.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalga törzset azonosítottak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.
A molekuláris fotobioenergetikai csoport szakemberei a zöldalgák áramtermelő képességét vizsgálták Nia Petrova vezetésével.
A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé. A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. A fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BVP) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.
A BVP-eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren „átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, úgynevezett mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV-eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználásuk – írták.
A BPV-eszközök teljesítményének növelésére lehetséges megoldást nyújthatnak az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek.
Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok.
A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával így jelentősen növelhető a BPV-eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes „zöld” alternatívájává válhatnak.
Kutatásuk eredményeit a HUN-REN SZBK munkatársai a Bioresource Technology című rangos folyóiratban ismertették.
Vörös vércse zsákmányával - Fotó: Palcsek István Szilárd
Igen, jól olvastad, nem elütés. Futva. Semmi elegáns szitálás, zuhanó repülésben pocokfogás. A földön rohannak. A vörös vércsék. Ki látott még ilyet?! Hát a Körös-Maros Nemzeti park sem nagyon, érdeklődve figyelik az eseményeket.
Ez a technika a békászó sasokra jellemző, de finoman szólva sem megszokott a vörös vércséktől. Bár kétség kívűl praktikus és rengeteg energiát lehet vele spórólni, ami télen nem jön rosszul.
Mint írják, a vörös vércsék vadászati technikájára főként az jellemző, hogy egy helyben lebegnek (szitálnak), onnan kémlelik a gyepet, majd hirtelen lecsapnak áldozatukra. Máskor egy magasabb kilátóhelyről (például kútgémről) figyelik a környezetüket. Decemberben azonban több példány esetében is megfigyeltük, hogy az alkalmas helyszíneken, a földön futva, gyors lépésekkel iramodnak a könnyen észrevehető, gyakori zsákmányállatok után. Ezzel a módszerrel, ilyen körülmények között kisebb energia befektetéssel is hatékonyan tudnak élelemhez jutni ezek a kiváló vadászok.
Futva vadászó vörös vércse a Körös-Maros Nemzeti Parkban – Ilyen se volt még – Fotó: Palcsek István Szilárd
Nem mellesleg, a vörös vércse hazánk egyik leggyakoribb és legismertebb ragadozó madara. Magyarországi költőállományának egy része rendszeresen áttelel. A téli időszakban a táplálékbázist szinte csak a mezei pocok jelenti számára, amely most bőségesen rendelkezésre áll a Kardoskúti-puszta rövidfüvű gyepein.
Európai mókus vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) - Fotó: Flickr
Tavaly összesen 130 különféle faj 2368 segítségre szoruló egyede kapott újabb esélyt a Fővárosi Állat-és Növénykert vadállatmentő központjában.
A tavaly megmentett állatok összesítése szerint az állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt. Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte – olvasható a tájékoztatóban.
A madarak közül legtöbben a széncinegék szorultak segítségre, 197 egyeddel, de sok fekete rigó (147 egyed), házi rozsdafarkú (73 egyed), nagy fakopáncs (58 egyed), molnárfecske (49 egyed), sarlós fecske (44 egyed) és füsti fecske (40 egyed) is akadt a mentett állatok között.
Széncinege – Kép: Nagy Károly – mme.hu
A ragadozó madarak közül a vörös vércsék szorultak a legnagyobb számban (35 egyed) segítségre, de több egerészölyv (20 egyed) és karvaly (15 egyed) is volt köztük, néhány kabasólyom (3 egyed), rétisas(3 egyed) és parlagi sas (2 egyed) mellett. Segítséget kapott 41 bagoly, míg fehér gólyából 28 egyedet mentettek meg.
Keleti sün (Erinaceus roumanicus) – Fotó: Pixabay
Az emlősök közül az előző évekhez hasonlóan is sünök voltak a legtöbben: 2023-ban összesen 523 tüskéshátú kapott segítséget, 403 denevér, valamint 25 vörös mókus, 11 nagy pele mellett.
Az elmúlt évben volt a legmagasabb a mentett állatok fajszáma, így a korábbi évekhez képest többféle, több különböző fajhoz tartozó állatnak nyújtottak segítséget a fővárosi intézményben.
A fővárosi állatkert szakemberei az elmúlt tíz évben húszezernél is több állatot mentettek meg – áll a közleményben.
Hazánk legnagyobb, az akár két méter hosszúra is megnövő kígyóját, a kaszpi haragossiklót választotta 2024-ben az év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
Impozáns siklónkkal ennek ellenére nem könnyű találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén.
Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Mint írják, a nagyra nővő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri.
Seregélyt zsákmányoló haragossikló. A kifejlett példányok viszonylag nagy állatokat is képesek lenyelni. Fotó: Klép Sándor – MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy kaszpi haragossikló vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb eltávolodik, és vadászportyái több napig is tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészeli át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást – olvasható az összegzésben.
A közlemény kiemeli, hogy az MME utóbbi vizsgálatai felkeltették Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az első, nyomkövetővel ellátott, azóta a nevét (Jane) viselő siklót.
A program ezáltal országos ismertségre tett szert, aminek jelentős szerepe volt a pesthidegkúti élőhely olimpiai hegyikerékpár-pályává alakítása ellen folytatott kampányban.
A kaszpi haragossikló nem vehető könnyen észre az aljnövényzetben, ahol éberen figyel, ha potenciális ragadozó közeledik felé. Fotó: Halpern Bálint – MME
A délkelet-európai elterjedésű kígyó a füves, bokros domboldalakon és száraz, meleg sztyeppén él a Balkán-félszigettől egészen a Krím-félszigetig. Elterjedésének északnyugati határát Magyarországon éri el. Hazánkban az elterjedése az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen szűk. Egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon (Paks, Dunaújváros, Dunakömlőd), valamint néhány elszigetelt állománya ismert a Budai-hegységben is, például a Sas-hegyen, a Budaörsi kopárokon és Pesthidegkúton is.
A kaszpi haragossiklót magyarul sokáig csak haragos sikló névvel illették. A változást részben az új, DNS-re alapozott törzsfejlődéstani vizsgálatok indították el, melyek arra világítottak rá, hogy az európai haragossiklók több önálló törzsfejlődési ágon szétszórtan helyezkednek el. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes.
Vándorsólyom (Falco peregrinus) - Fotó: Czifrák Gábor - KMNP
Idén is telelnek vándorsólymok a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A Montág-pusztán található Nagy-Zsombékon két példány rendszeresen felbukkan, az ott állomásozó vízimadarakra vadásznak – írja a nemzeti park.
A vándorsólyom a leggyorsabb állat a Földön, zuhanás közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. Kozmopolita faj, gyakorlatilag az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul. Kis számban a hazai középhegységekben is költ. Hazai állománya növekvő tendenciát mutat. Az Alföldön főleg az ősztől tavaszig terjedő időszakban találkozhatunk vele.
Ez a ragadozó madár jól tűri az emberi környezetet, ezért gyakran nagyobb városok magas épületeit választja éjszakázóhelyül. A Szegedi Dóm teteje például ilyen tradicionális éjszakázóhelynek számít. Békéscsabán, a református templom tetején és Orosházán, a víztorony tetején is megfigyeltünk már vándorsólymokat. Vadászni általában kijárnak a pusztai vizes élőhelyek környékére, de zsákmányukat elviszik a pihenőhelyükre és ott fogyasztják el. A városokon belül is vadásznak, rendszerint parlagi galambokra.
Vándorsólyom (Falco peregrinus) – Fotó: Flickr
December végére a Montág-pusztai Nagy-Zsombékban jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, s mivel jégborítás nem alakult ki, így most is több százas récecsapatok állomásoznak a területen. A rétisasok mellett egy öreg és egy fiatal vándorsólyom is rendszeresen vadászik itt, a récék közül próbálnak zsákmányt szerezni.
A vándorsólymok a tél végén korán indulnak vissza telelőhelyükre, általában február végén már elhagyják az Alföldet.
A hósármány a kietlen, fátlan tundrák madara, a legészakibb elterjedésű sármányfaj, a sarkkörön túl költ. Hazánk a telelőterületének a déli határa, ezért nem is minden évben jönnek le idáig, vagy csak kis számban – írja a Kiskunsági Nemzeti Park.
Mint írják, a hósármány (Plectrophenax nivalis) október és március között ritka, de rendszeres vendég hazánkban. Általában kisebb csoportokban vagy egyesével mutatkozik, de 2004-ben volt már példa ezres csapat megfigyelésére is. Legtöbb észlelése a költőhelyére leginkább hasonlító alföldi szikesekről, főként a Hortobágyról és kisebb arányban a felső-kiskunsági pusztákról van, de a Balatonnál, Kis-Balatonnál és a Duna mentén is fel szokott tűnni. Gyakran pacsirtákhoz, pintyfélékhez keverednek, miközben gyommagvakat keresgélnek a gyepen.
Színezete és testalkata is alkalmazkodott a zord, széljárta, havas tundrához. Tollazata nagyrészt fehér színű, emellett fekete és barna, jól beleolvad a tundrai területekbe. Zömök madár, rövid csüdjével a földhöz lapulva mozog erős szélben is.
Hósármány téli tollruhában. Költési időszakban, nyáron feje és melle tiszta fehér, háta fekete Fotó: Bárdos Tibor – KNP
„A Fülöpszállás mellett található Kelemen-szék kiváló telelőhely a hósármányoknak. Az elmúlt hetekben egy 60-70 példányból álló csapatot tudtunk itt rendszeresen megfigyelni, ahogy a rövidfüvű, szikes, padkás részeken táplálkoznak, vagy éppen átrepülnek a közeli Zab-székre. Röptében is jól felismerhető, a szinte teljesen fehér belső szárny és a fehér faroktő egyaránt feltűnő, de gyakran gyöngyöző hangjuk árulja el őket.”
A Solti-síkságon, Szabadszállás és Akasztó között húzódik a Felső-kiskunsági-tavak területe. A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, pl. a Fehér-szék elmocsarasodott. A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát. Napjainkra a szikes tavak száma drasztikusan megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. Az itt élő változatos, sótűrő növényközösség ad táplálékot többek között az itt telelő hósármányoknak is, melyek például a sziki üröm, kígyófarkfű, sziki sóballa, bárányparéj magjaival táplálkoznak.
A zsezse (Acanthis flammea) Észak-Európában, az Alpokban, Ázsia északi részein, valamint Észak-Amerikában költő pintyféle. Vonuló, hazánkban szórványos téli vendég, az októbertől márciusig terjedő időszakban fordul elő. Beazonosítani legkönnyebben piros homlokáról és melléről tudjuk.
Egyes teleken csak nagyon kis számban, vagy egyáltalán nem figyelhetjük meg, míg máskor nagyobb csapatokban érkezik Közép-Európába. Kistermetű pintyféle, testhossza 11-15 cm, szárnyfesztávolsága 20-25 cm, testtömege 9-16 gramm.
„Az idei tél egy viszonylag jobb évnek számít, Igazgatóságunk működési területén belül is több helyen feltűntek már e csodás énekesmadarak.” – írja a közösségi oldalán Bükki Nemzeti Park. És mi ábrázolhatná ezt a legszebben, természetesen nem más, mint egy fotó, a tüneményes kis zsezséről:
Zsezse a Bükkben – Fotó: Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport) – BNPI
Ez az északi ország első új adománya azóta, hogy a Jair Bolsonaro korábbi elnök 2019-ben befagyasztotta az alapot. Az új kormányzat alatt viszont 55 százalékkalcsökkent az erdőírtás mértéke, ennek elismeréseként nyújt segítséget Norvégia.
Bolsonaro ideje alatt az erdőpusztítás 15 éves csúcsot ért el, kormánya bezáratta az Amazonas Alapot arra hivatkozva, hogy nem részletezett szabálytalanságok történtek a támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetekkel, bizonyítékot azonban erre nem szolgáltatott – írja az ecolongue.hu, a Reuters cikke nyomán.
Luiz Inacio Lula da Silva elnöki beiktatását követő egyik első lépése volt, hogy a világ legnagyobb esőerdejének védelmére újraindította az Alapot és agresszívan fokozta a környezetvédelmi törvények végrehajtását, csökkentve ezáltal is az erdőirtás mértékét.
Norvégia annak elismeréseként nyújt támogatást, hogy az erdőírtás körübelül 55 százalékkal csökkent a Lula-kormányzat első 11 hónapjában. A mostani adományával az északi ország messze a legnagyobb segítője az Alapnak, a befagyasztás előtt mintegy 3 milliárd Brazil real-t (606,13 millió dollár) adományozott. Összehasonlításképpen, Lula kormányának hivatalba lépése óta összesen 4 milliárd Brazil real-t ajánlott fel az alapnak többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, az Európai Unió és Svájc.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén járva, bizony kékes rétihéjába futhatunk, amint köröznek a Lófogó-ér felett. Érdekes látvány, ahogyan ezek a ragadozó madarak alacsonyan szállva, imbolygó repüléssel keresik a zsákmányt, majd hirtelen lecsapnak rá – írja a nemzeti park.
Mint írják, a kékes rétihéja nagy elterjedésű faj, tőlünk északra, egész Eurázsiában költ. Magyarországon a XX. század elején még voltak költései, de ma már csak telelni jár ide. Az első példányok általában szeptember közepén érkeznek, a vonulás november közepén tetőzik. Egy részük továbbmegy a délebbi tájak felé, de sokan egész télen itt maradnak, csak márciusban indulnak vissza költőhelyükre.
Hazánkban évente mintegy 500 kékes rétihéja telel, ebből a legtöbb a Hortobágy térségében. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül is több helyszínen vannak tradicionális telelőhelyei. Ezek egyike a kardoskúti Fehér-tó térsége, pontosabban a Lófogó-ér, ahol általában tíz példány tölti a hideg évszakot. Idén az eddig megfigyelt legnagyobb mennyiség öt példány volt.
A hím háti része és feje kékesszürke mely élesen elválik a fehér hasaljtól, szárnyában egy széles fekete szárnycsúcs található, a felső farkfedők fehérek, hátulsó szárnyszéle sötét. – Kékes rétihéja ((Circus cyaneus) – Fotó: Flickr
A kékes rétihéják legfontosabb téli tápláléka a mezei pocok. Ebből a rágcsálóból most bőven van a térségben, így a héják is könnyen tudnak zsákmányt szerezni. Vadászati technikájuk hasonlít a többi rétihéjáéhoz: imbolyogva, alacsonyan repülnek a rövidfüvű legelők, vagy a gabonatarlók, lucernatáblák felett. Így pásztázzák a területet, s ha megpillantják a zsákmányt, akkor hirtelen lecsapnak rá. Egész nap aktívak, de a hajnali és alkonyati órákban vadásznak a legintenzívebben. Napnyugta előtt beszállnak éjszakázóhelyükre.
A tojó felsőteste barna, a felső farkfedői fehérek, a mell sárgás-fehér alapon csíkozott. A fiatal madár annyiban különbözik a tojótól, hogy a mell vörösessárga árnyalatú. – Kékes rétihéja (Circus cyaneus) – Fotó: wikipedia.org
A Lófogó-ér melletti, szabadon látogatható, nádfedeles magaslesről jól megfigyelhető, ahogyan alacsonyan keringenek a levegőben, keresve a földön a megfelelő éjszakázóhelyet. Általában egy zsombékos részt választanak, ahol az összeborult növénycsomókon kényelmesen pihenhetnek.
Német szakértők az országot sújtó súlyos áradások közepette arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbakká válnak az árvizek, és ezért át kell alakítani az árvízvédelmi stratégiákat.
Ralf Merz, a hallei Helmholtz Környezetvédelmi Kutatóintézet hidrológusa a Deutschlandfunk német közszolgálati rádió szerda reggeli adásában beszélt arról, hogy „az éghajlatváltozás következtében megváltozik az árvizek lefolyása, és ezért a jövőben minden bizonnyal más típusú árvizeket fogunk látni”. Hozzátette: az ilyen hosszúra nyúló árvizek minden bizonnyal egyre gyakoribbak lesznek.
Németországban napok óta önkéntesek ezrei dolgoznak az árvízi védekezésen. Az áradások Alsó-Szászországot, Észak-Rajna-Vesztfáliát, Szász-Anhalt és Türingia tartományokat érintik a leginkább.
A meteorológiai szolgálat heves esőket jelzett előre csütörtökig Alsó-Szászországban és péntekig Türingiában. Szerdára a sok eső miatt Alsó-Szászország egyes részein és Brémában súlyossá vált a helyzet. Számos folyón harmadfokú az árvízkészültség a tartományi hatóságok közlése szerint.
Árvíz – Kép: Pixabay
Merz úgy vélte, hogy az árvizek okozta károk nagy részét el lehetett volna kerülni, és hangsúlyozta, hogy át kell gondolni: jól működnek-e a jelenlegi védekezési technikák. Azt mondta: nem biztos, hogy az, amit a múlt tapasztalataiból leszűrtünk, a jövőben is mindig beválik.
A problémák között jelezte, hogy ma már sokkal kevesebb természetes árterület van. Viszont elismerte, hogy az árvízvédelem sohasem lesz százszázalékos, mivel ez anyagilag és technikailag sem megvalósítható, és az átalakult tájat sem lehet visszaformálni.
A világjárvány mostanra állatok millióit ölte meg világszerte. A madárinfluenza rendkívül fertőző H5N1 vírusa a bolygó legtávolabbi részein is terjed, az alaszkai környezetvédelmi minisztérium megerősítette, hogy nemrég egy jegesmedve halálát is az okozta – írja a 444, a Guardian cikke nyomán.
„Ez a világon az első bejelentett jegesmedve-haláleset, amit H5N1 okozott” – mondta Dr. Bob Gerlach, Alaszka állami állatorvosa.
Mint írják, az eset Alaszka egyik legészakibb települése, Utqiagvik közelében történt, két évvel azután, hogy Észak-Amerikában kimutatták ezt a legújabb törzset. Gerlach szerint a medve valószínűleg fertőzött madarak tetemével táplálkozott. Lehetségesnek mondta, hogy több medve is észrevétlenül pusztult el, mivel általában távoli, kevés ember lakta helyeken élnek.
A jegesmedvék a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a veszélyeztetett kategóriába tartoznak, főként a tengeri jég elvesztése miatt.
Jegesmedvék – Kép: Pixabay
A H5N1 magas fertőzőképességű változatának jelenlegi, 2021 óta tartó járványa a becslések szerint több millió vadon élő madarat pusztított el. Világszerte több ezer emlős is elpusztult a vírusban, köztük fekete- és barnamedvék. Kopasz sasok, rókák és cickányok is azok közé a fajok közé tartoznak, amelyek az elmúlt hónapokban Alaszkában pusztultak el a vírus miatt.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a rendkívül fertőző vírus a modern idők egyik legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozhatja, ha eléri a távoli pingvinpopulációkat.
Kép: Pixabay
Diana Bell, a Kelet-Angliai Egyetem természetvédelmi biológia professzor emeritusa arról beszélt: a vírus a ragadozó és dögevő emlősök olyan széles skáláját pusztította el, hogy ez már nem csak egy baromfibetegség. A vírus mindkét sarkvidéken pusztít, az Antarktisz térségében októberben mutatták ki az első H5N1 által okozott haláleseteket, a Dél-Georgia partjainál lévő Bird-szigeten a barna halfarkas nevű madarak között. Két hónappal később több száz elefántfókát találtak holtan. Több más helyszínen is megnövekedett a szőrmésfókák, hínár sirályok és barna halfarkasok elhullása.
A sarkvidékek ökoszisztémái különösen érzékenyek a madárinfluenzára, mivel számos olyan állat él ott, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő a világon, és amelyek még soha nem voltak kitéve hasonló vírusoknak. Emellett az éghajlati összeomlás által leginkább érintett helyek közé tartoznak.
Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya. Az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.
A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.
Világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6100-14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százaléka él. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt, az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul – hangsúlyozza az egyesület közleményében.
Kerecsensólyom (Falco cherrug) – Fotó: Flickr
Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában, klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására.
Kerecsensólyom (Falco cherrug) – fotó: Flickr
A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.
Kerecsensólyom (Falco cherrug) – Fotó: Flickr
Mint felidézik, a sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken át sikeresen alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést, majd ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, illetve a rágcsálók visszatelepítése egykori élőhelyeikre.
Napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített, úgynevezett „örök” élettartamú alumínium költőládákban, a nyestektől és az emberektől is védetten költ – olvasható a közleményben.
Egyhónapos matakókölyök (jobbról) és anyja, Luna a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában a bemutató napján, 2024. január 1-jén. Fotó: MTI/Lakatos Péter
A kis tatu már egy hónapos, de január 1-én mutatták meg a közönségnek.
Déli háromöves tatu (Tolypeutes matacus) született egy hónapja a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a kisállatot az év első napján mutatták be a Pálmaházban. A matakó néven is ismert emlős Dél-Amerikában őshonos, a húsznál is több tatufajta közül pedig a viszonylag kisebb termetűek közé tartozik.
Egyhónapos matakókölyök (jobbról) és anyja, Luna a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában tartott bemutatón 2024. január 1-jén. Fotó: MTI/Lakatos Péter
A déli háromöves tatu ugyan nem számít veszélyeztetett fajnak, nem gyakori látványossága az európai állatkerteknek. A természetben rovarokkal, főleg termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, amelyekhez erős karmaival jut hozzá, ebben némileg távoli rokonára, a szintén vendégízületesek közé tartozó sörényes hangyászhoz hasonlít, fő állatkerti takarmányuk is ugyanaz a magas fehérjetartalmú keverék. Míg a nagy rokont olyan karmok védik, amelyeket még egy jaguár is tisztel, addig a kisméretű tatuk máshogy védekeznek: páncéllabdává gömbölyödnek. Az elcsontosodott irhából kialakult páncél („bőrcsont”) a matakók esetében zárul a legtökéletesebben a rokonságban, a legkisebb rés nélkül védi meg, apró kis hordozóját.
Mígnekünk sokszor az év legvidámabb estéje, addig az érzékeny fülű és idegrendszerű kutyák számára félelmetes megpróbáltatás: minden évben sok ezer négylábú válik átmenetileg vagy tartósan gazdátlanná a petárdák és a tűzijátékok kiváltotta menekülési ösztönreakciók következtében. Ám a segítség az ország több száz pontján most is rendelkezésre áll: az ünnepnapokon is nyitva tartó MOL töltőállomások ingyenes chipleolvasással teszik könnyebbé az elkóborolt ebek hazatalálását. A vállalat számára kiemelten fontos a hazai kutyások sokmilliós közösségével való partnerség – ezt szolgálja, hogy a MOL valamennyi töltőállomása kutyabarát, és már 204 kúton van chipleolvasó is – olvasható a cég közleményében.
Évente több ezer kutya kóborol el a szilveszteri petárdák és tűzijátékok hanghatásai miatt
Az érzékeny fülű állatok számára az erős zaj sokszor fizikai fájdalommal is jár, ami menekülési reakciót vált ki, az „elveszés” érzése pedig hasonló ahhoz, mint amikor egy gyerek nem találja a szüleit
Országszerte már 204, chipleolvasóval felszerelt MOL kúton segítenek megtalálni az elveszett ebeket
Minden kutya süketen születik, de a kölyköknek már négyhetes korukban sokkal fejlettebb a hallásuk az emberénél. A felnőtt kutyák a világ legjobb hallású állatfajai közé tartoznak. Különleges képességeiket többek között hosszú, L alakú, a hangot fölerősítő hallójáratuknak, és mozgatható, a hang irányába fordítható fülkagylójuknak köszönhetik. Ez a hiperérzékeny „műszer” egyes kutyafajták, illetve egyedek esetében hasonlóan szenzibilis idegrendszerrel is párosul. Míg például a vadászkutyákat nemzedékek óta arra szelektálják, hogy rezzenéstelenül elviseljék akár a közeli puskalövést is, a kutyák többsége a nagyon erős, a speciális testi adottságok révén sokszoros erővel hallható, olykor fizikai fájdalmat is okozó hangra félelemmel, sőt nemritkán meneküléssel reagál. Ez az oka, hogy a petárdás-tűzijátékos időszakban évről évre kutyák sokasága tűnik el otthonról, vagy akár séta közben a gazdája mellől. A menekülési ösztön azt diktálja, hogy gyorsan, a lehető legmesszebb kerüljenek attól a helytől, ahol veszélyben érzik magukat, így akár 20-30 kilométerre is elrohannak onnan, ahol megijesztették őket.
A MOL évek óta segít az elveszett kutyák és gazdáik egymásra találásában. Ez a segítség azért is különösen fontos, mert a sikerben az időnek kulcsszerepe van: annál nagyobb az esélye, hogy az állat maradandó testi-lelki sérülés nélkül ússza meg a kalandot, minél kevesebb időt kényszerül a gazdájától távol tölteni. A kutyák számára a kényszerű távollét ugyanolyan, vagy talán még erősebb stressz, mint az embernél: a háznál, gazdával élő kutyák ilyenkor olyasmit élnek át, mint egy kisgyerek, aki a sokadalomban elveszíti a szüleit.
Siklósi Gergely, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó büszke tulajdonosa a lagotto romagnolo fajtájú Bertának. Felelős gazdaként számára egyértelmű volt, hogy támogatja a MOL kezdeményezését.
„Mivel idehaza 2013 óta kötelező a 4 hónaposnál idősebb kutyák mikrochipes jelölése, természetesen Bertának is van. Ilyenkor szilveszterkor még jobban odafigyelünk rá, sétáltatáskor nem engedjük el a pórázról, és olyan időpontot választunk, amikor a legkisebb az esélye annak, hogy a petárda vagy tűzijáték lesz a közelben. Benti kutya, a nagy szilveszteri partik idejére igyekszünk neki csendes környezetet teremteni a lakásban, és nyugtatni, ha esetleg nagyon megijedne.” – mondta el a sportoló.
Fotó: Adobe Stock
A kóborló állat nagy valószínűséggel azonosítható a töltőállomáson leolvasott chip, illetve a Magyar Állatorvosi Kamara által vezetett adatbázis segítségével. Ha tehát a megtaláló beviszi a gazdátlan ebet a legközelebbi, leolvasóval felszerelt MOL töltőállomásra, hatalmas lépést tett azért, hogy a kutyus hazajusson.
A módszer hatékonyságát jelzi, hogy a tavalyi és az idei évben is ezres nagyságrendű (2022-ben mintegy 2200, 2023-ban nagyjából 1500) bajba került kutya hazatalálásában nyújtottak segítséget a MOL töltőállomások dolgozói.
A MOL folyamatosan bővülő szolgáltatáskínálatának része, hogy kiemelten figyelünk a kutyások igényeire. Különösen fontosnak tartjuk ezt az évnek azokban a visszatérő időszakaiban, amikor a gazdájuktól elszakadt kutyáknak van a legnagyobb szükségük a segítségre. Az ingyenes chipleolvasás az ország egyre több pontján elérhető, éjjel-nappal nyitva tartó töltőállomásainkon olyankor is, amikor másutt lehetetlen lenne hozzáférni a chipekből kiolvasható, a hazatérést megkönnyítő információkhoz. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik veszik a fáradságot, és elhozzák a kútjainkra a gazdátlanul talált, hazavágyó kutyákat. Akik a következő napokban kerülnek ilyen helyzetbe, azokat arra biztatom: cselekedjenek, hogy együtt segíthessünk” – fogalmazott Bakos Piroska, a MOL szóvivője.
A 204, chipleolvasóval felszerelt töltőállomást jellegzetes, kutyás matrica jelöli a bejárati ajtón, online pedig a MOL töltőállomás-keresőn, a MOL MOVE applikációban, illetve a Vigyél Haza Alapítvány KUTYAKERESŐ alkalmazásában lehet megkeresni őket. Ilyenkor a MOL töltőállomásokon szolgálatot teljesítő munkatársak is kettőzött figyelemmel követik a kutyák mozgását: évről évre előfordul, hogy ők maguk bukkannak rá az ember közelségét kereső jószágokra a kútoszlopok közötti térben. Az pedig mindig felülmúlhatatlan élmény, amikor eb és gazdája újra egymásra talál.
A Szilveszter a házi kedvencek életében nem a féktelen jókedvről szól: rengeteg állat rohan el ilyenkor otthonról félelmében, de a lakásban tartott jószágokat is megviseli a petárdázás. A felkészültség mellett az is fontos, hogy figyeljünk a jelekre, ugyanis ha nem rohangál félelmében a kutyusunk fel-alá, még nem jelenti azt, hogy nem retteg.
Nem lehet eleget beszélni a Szilveszterre való felkészülésről. A rutinosabb gazdik már jó korán biztonságba helyezik a házi kedvenceket, ám még ők sem lehetnek biztosak abban, hogy nem él át pánik félelmet szeretett állatuk, miközben nyugodtnak hiszik.
A megfigyelés nagyon fontos, ugyanis lehet, hogy egy-egy viselkedésformára még nem kapjuk fel a fejünket, azonban több tünet együttese már gyanút keltő lehet. Ilyen tünetek lehetnek a ledermedés, menedék keresés, kitágult pupilla, ijedt tekintet, szapora légzés, gazdi keresése vagy éppen a mindenkitől való menekülés.
A félelem jelei kedvencünknél
„Fontos, hogy amennyiben kedvencünk keresi a testközelséget velünk, ne küldjük el. Simogassuk, vigasztaljuk. Ma már tudjuk, hogy a félelmet nem lehet jutalmazni, sőt azzal, hogy simogatjuk vagy éppen finom falatokkal kedveskedünk neki, az állat komfortérzetét növeljük. Szóval elő a malacfüllel, a szimatszőnyeggel és a cicanasival, mert lehet, hogy kedvencünk éppen attól fog megnyugodni, hogy a csemegékkel lesz elfoglalva a fények és a zajok helyett. Segíthet, ha szól a zene vagy a tévé és elsötétítjük az ablakokat” – sorolta Lukács Gabriella, a Petissimo munkatársa.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kinti kedvenceket mindenképpen engedjük be egy zárt helyiségbe: lakásba, garázsba, pincébe.
Kép: Petissimo
Ügyeljünk rá, hogy olyan helyen legyenek, ahol akkor sem tudnak magukban kárt tenni, amikor pánikba esnek a hangos zajoktól. Ha nem vagyunk kedvencünk mellett, tegyünk be mellé egy olyan ruhadarabot, amelyen érzik a gazdi illatát, és készítsünk nekik egy kényelmes fekhelyet. A félősebb állatoknak nyugtató párologtatót is bekészíthetünk, ami kifejezetten kutyusoknak, cicáknak készült ilyen esetekre.
„Jó, ha nem látják a fényeket, tehát ne egy olyan helyiségben legyenek, aminek például üvegfala vagy nagy ablaka van. Emellett jó, ha szól a zene vagy a tévé nekik, ami segít kizárniuk az ijesztő hangokat. A kinti cicáknak legyen bent alomtálca, ha pedig nagyon nem szoktak alomhoz, akkor akár földet is tehetünk bele. A lényeg, hogy ne akarjon kikéredzkedni a békés kis vackából” – sorolta a tanácsokat a szakember.
Lukács Gabriella szerint a benti kedvencek kicsit jobb helyzetben vannak, de a korábbi rossz tapasztalatok vagy éppen egy gyengébb idegrendszer esetén a házban tartózkodó állatoknál is pánik félelmet okozhat a petárdázás és a tűzijáték. Fontos, hogy akár kinti, akár benti állatokról van szó, mire elkezdődnek a durrogtatások addigra zárjuk be őket. Ha nagyon muszáj még kivinni őket például egy egészségügyi sétára, akkor legyen rajtuk hám és nyakörv is, és mindkettőre csatoljunk pórázt, hogy ha az egyikből kibújna ijedtében, a másikat meg tudjuk tartani.
Kép: Petissimo
„Bent jó, ha olyan helyre rakjuk a fekhelyüket, kuckójukat, ahonnan nem látják a fényeket, például egy asztal vagy egy lépcső alá. A nyugtató párologtatók is jó szolgálatot tehetnek ilyenkor, de ha már tapasztaltuk, hogy kedvencünk extrém félelmet él meg, akkor az állatorvosnál kérhetünk direkt kutyák, cicák számára készült nyugtatót, melynek az adagolását is elmondja az orvos. Ezt is megvehetjük hetekkel korábban, hogy ne szilveszter éjszaka kelljen hirtelen ügyeletes állatorvost keresni. Félős kutyusok számára létezik már olyan ruha is, amit rájuk adva enyhe nyomást gyakorol a kutya mellkasára, amit sok eb talál megnyugtatónak” – osztotta meg a szakértő.
Elveszett és talált állatok
Lukács Gabriella szerint érdemes a kutyák chipjét is ellenőrizni még Szilveszter előtt, hogy minden adat megfelelően szerepel-e rajta, ha esetleg mégis megtörténne a baj. Ha mégis elszaladna ijedtében a kutyusunk, induljunk rögtön a keresésére és ne várjunk reggelig, mert minél többet tartózkodik kint az eb, annál messzebb menekülhet. A keresés mellett azonnal hívjuk fel a helyi állatvédőrséget is. A Facebookon megtalálhatóak a helyi szervezetek, amelyek Szilveszter éjjel és január első napjaiban az eltűnt állatokat keresik.
Kép: Petissimo
„Amennyiben mi találnánk rettegő cicát, kutyát, igyekezzünk nem megijeszteni, gondoljunk arra, hogy már most is pánikban van. Ha úgy látjuk, hogy támadhat, semmiképp ne próbáljuk megfogni, próbáljuk felvenni a kapcsolatot a helyi állatmentőkkel. Bár a legtöbbször az állatok ilyenkor nem támadnak, érdemes az ösztöneinkre hallgatni. Ha van rá mód, vigyük el chipet olvasni, hisz ma már rengeteg helyen van chip-olvasó, például a MOL kutakon is. Ha erre nincs lehetőség, vagy maradjunk ott vele, míg megérkeznek az állatvédők, vagy vigyük be magunkkal a lakásba, a garázsba, bárhová, ahol kicsit megnyugodhat és a melegben megvárhatja az állatvédőket” – tette hozzá a szakember.
Igazán csodás és színpompás kis madarak, aki csak teheti lesse meg őket, például a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a hullámtéri erdőkben jó eséllyel találkozhatunk téli madárvendégeinkkel. Legtöbbször csapatosan, a kőrisfákon csipegetik a terméseket – írja a nemzeti park. De ha csak képeken tudjuk, úgy is érdemes, tényleg a tél legüdébb látványát nyújtják.
Fenyőrigók, fenyőpintyek, csonttollúak, süvöltők… csupa olyan madárfaj, melyek északi tájakon költenek, és az ottani kemény téli időjárás elől a Kárpát-medencébe húzódnak telelni. Legszínpompásabb képviselőjük a süvöltő, mellyel a téli időszakban nagy valószínűséggel találkozhatunk a Maros-menti ártéri erdőkben.
Süvöltő hím (Pyrrhula pyrrhula) – Fotó: Flickr
Ezeknek az impozáns madaraknak a hímjei fekete sapkát viselnek, hátuk hamuszürke, szárnyuk és farkuk fényes fekete, hasuk pedig élénkvörös. Igazán megkapó látvány, ahogyan a zúzmarától fehérlő faágakon keresgélnek. Olyanok, mintha csak színes, karácsonyi díszek lennének a fákon. A tojó süvöltők hasonló mintázattal rendelkeznek, de hátuk és hasuk halvány barna árnyalatú.
Süvöltő hím (Pyrrhula pyrrhula) – Fotó: Flickr
Táplálékuk jó része növényi eredetű. Rövid, vaskos, kúp alakú csőrük a kemény magvak fogyasztására igazán alkalmas. A nálunk telelő példányok általában kisebb csapatokban járnak, és előszeretettel fogyasztják a kőrisfélék terméseit, így a kőrises erdőkben találkozhatunk velük legnagyobb valószínűséggel. Ha szerencsénk van, akár a kerti madáretetőnkön is megfigyelhetjük őket.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
