karacsonyi fotozoas
Kezdőlap Blog Oldal 166

Az elhízott kutyák, rövidebb ideig élnek

Írta:
Bettyó
-
0

Rövidebb ideig élnek az elhízott kutyák, mint normális testsúlyú társaik egy brit kutatás szerint.

A Liverpooli Egyetem és a Mars kisállateledel-gyártó cég kutatóközpontjának szakemberei által végzett kutatás kimutatta, hogy akár két és fél évvel megrövidítheti a kutya életét az elhízás.
A szakemberek 12 népszerű kutyafajta több mint ötvenezer egyedéről az elmúlt húsz évben végzett vizsgálatok során nyert adatokat elemezték, és megállapították, hogy a túlsúlyosság jelen van minden fajtánál.
A kan német juhászkutyák öt hónnappal, a kan Yorkshire terrierek két és fél évvel hamarabb múlnak ki, ha túlsúlyosak – írták a Journal of Veterinary Internal Medicine című állatorvos-tudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A szakemberek becslései szerint a brit háztartások mintegy 26 százalékában, az amerikai háztartások 47 százalékában él kutya. Egy közelmúltbeli tanulmányból kiderült, hogy a macska- és kutyatulajdonosok több mint fele rendszeresen vagy gyakran ad enni kutyájának, ha az kunyerál, 22 százalékuk pedig túleteti kedvencét, csak hogy boldoggá tegye őt.
 „A gazdik gyakran nincsenek tudatában annak, hogy kutyájuk túlsúlyos és sokan nem látják át, milyen hatással van a túlsúly az állat egészségére. Nem tudhatják azt, hogy ha házi kedvencük elhízott, akkor az más problémákkal is jár, mint porckopás, légzési nehézség, a daganatos betegségek egyes típusa, és az állatéletminősége is rosszabb. Ez jelentős hatással van arra, milyen hosszú ideig élnek” – idézte a liverpooli tanulmány társszerzőjét, Alex German kisállatorvos professzort a Science Daily tudományos hírportál.

 „Sok gazdi az állatok különösen ízletes ételmaradékokkal és ínyenc csemegékkel történő etetésével házi kedvence iránti szeretetét akarja kimutatni. Ha körültekintően választjuk meg, mivel etetjük kutyánkat, az jó egészségben tartja őt és lehetővé teszi, hogy hosszú évekig körülöttünk legyen” – tette hozzá.
Aggasztó azonban, hogy a gazdáknak csak egyötöde méri, mennyi élemet adjon kedvencének, négyötödük mindig vagy gyakran csak megbecsüli, mennyi élelemre van szüksége az állatnak etetésekkor – jegyezte meg German.

 

A foltos szalamandra az év kétéltűje 2019-ben

Írta:
Bettyó
-
0
Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) - Fotó: Flickr

A foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben .

A foltos szalamandra a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltű. Hasa általában szürke, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. A középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdők lárvanevelésre alkalmas vizei közelében él. Legnagyobb állománya az Északi-középhegységben található a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 méteres tengerszinttől felfelé. A foltos szalamandra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint – olvasható a szakosztály közleményében.

Mint írják, a szalamandrát közvetlenül fenyegeti a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta vízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása. Élőhelyeinek szárazodása csökkenti fennmaradásának esélyeit. A tarvágások a kifejlett szalamandrák párás mikroklímájú élőhelyeit számolják fel. A lárvalerakáshoz készülődő, lassú mozgású nőstények tavasszal fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt. Korábban a szalamandrát előszeretettel gyűjtötték terráriumi tartás céljából is, ez manapság már nem jellemző.

Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) – Fotó: Flickr

 

A foltos szalamandrára leselkedő legfőbb veszélyt a világszerte több helyen felbukkanó szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans) jelenti, ami a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el Európába. A kórokozó az állatok testfelületén elszaporodva fekélyeket okoz, a bőr hámlásnak indul és az állatrövid időn belül elpusztul.
Bár Magyarországon ez a betegség eddig nem jelent meg, a kórokozó terjedésének megállítása érdekében 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) forgalmazása, tartása és tenyésztése.

Ezen fajok 2017 júliusa előtt beszerzett egyedei életük végéig még megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül – hívja fel a figyelmet a közlemény. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
A szakosztály rendkívül fontosnak tartja a kórokozó terjedésének megakadályozását, ezért minden hobbiállattartót arra kér, hogy tartózkodjon a potenciális hordozók tartásától. A gomba víz útján és az állattartáshoz használt segédeszközökön megtelepedve is kijuthat a szabadba, beláthatatlan természeti károkat okozva.

Az Év kétéltűje program keretében az szakosztály 2019-ben az ország több régiójában tervez felméréseket az esetleges gombafertőzés korai észlelése érdekében, valamint szórólappal, poszterrel, vándorkiállítással, kirándulásokkal és iskolai előadásokkal is segíteni akarja a lakosság ismereteinek bővítését a foltos szalamandrára vonatkozóan.
A kampányt az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata támogatja.

Forrás:MTI

Labradort mentettek a tűzoltók a péceli Csunya-tó közepéről

Írta:
Fanny
-
0
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felvétele, Videó: Dudás Tamás tűzoltó zászlós / FKI
Egy zsemleszínű, labrador fajtájú kutya rekedt a péceli Csunya-tó közepén szerda délelőtt. A befagyott tó jege vékony volt, ezért a négylábú kimentéséhez a budapesti tűzoltók segítségét kérték – írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Facebook oldalán.

A búvárok egy speciális, felfújható mentőszigetre helyezték, majd a partra húzták az állatot, akinek – az állatorvos megállapítása szerint – az ijedtségen kívül nem esett baja.

Labradort mentettek a tűzoltók a péceli Csunya-tó közepéről

Egy zsemleszínű, labrador fajtájú kutya rekedt a péceli Csunya-tó közepén szerda délelőtt. A befagyott tó jege vékony volt, ezért a négylábú kimentéséhez a budapesti tűzoltók segítségét kérték. A búvárok egy speciális, felfújható mentőszigetre helyezték, majd a partra húzták az állatot, akinek – az állatorvos megállapítása szerint – az ijedtségen kívül nem esett baja.Videó: Dudás Tamás tűzoltó zászlós / FKI

Közzétette: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – 2019. január 2., szerda

Marci már biztonságban otthonról:

Marcinak kutya bajaMarci gazdájától kaptuk az alábbi fényképet a tűzoltók által kimentett labradorról, aki a szerda…

Közzétette: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – 2019. január 3., csütörtök

„Népszámlálást” tartottak az Állatkertben az új év kezdetén

Írta:
Bettyó
-
0

A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott „népszámlálás” szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek.

A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.

Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben.
A gerinctelenek közül 206 különféle fajjal foglalkoznak, amelyek közül 102 faj esetében van egyedi nyilvántartás 646 egyedre. További 104 gerinctelen faj – elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok – esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.
A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.

Mint a közleményben kiemelik, a bemutatott állatok változatos állatcsoportokat képviselnek. A budapesti intézményben igyekeznek minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Ez a célkitűzés több mint száz éves, és eredetileg az intézményt 1911 és 1919 között irányító egykori igazgató, Lendl Adolf nevéhez fűződik, aki már a 20. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, több mint fél évszázaddal megelőzve korát.

Lendl Adolf koncepciója nemcsak az állatokra, hanem a növényvilágra is kiterjedt, így a városligeti intézmény több mint egy évszázada nemcsak állat-, hanem növénykert is. A bemutatott növényfajok és -változatok száma a négyezret is eléri.
A  közlemény szerint a változatos zoolgógiai és botanikai gyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy az állatkertészeti berkekben mértékadónak tekintett úgynevezett Sheridan-listán, amely Európa 110 vezető állatkertjét pontozza és rangsorolja, a Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, s az összeurópai mezőnyben is az előkelő 17. helyen áll, Koppenhágával és Dublinnal holtversenyben.

Forrás:MTI

Az év első állatbébije: Grévy-zebra született a Nyíregyházi Állatparkban

Írta:
Fanny
-
0
Lábak - a háromnapos Grévy-zebra (Equus grevyi) anyjával a Nyíregyházi Állatparkban - Fotó: MTI/Balázs Attila
Megszületett a 2019-es év első állatbébije a Nyíregyházi Állatparkban, a Grévy-zebra (Equus grevyi) csikó újév első napján jött világra.

A gondozók által Szilveszternek elnevezett csődör érkezését eredetileg január második hetére várták a park szakemberei, ám valószínűleg az év végi tűzijátékok okozta durrogtatás miatt hamarabb indult be az ellés az anyaállatnál – közölte a Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője-osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.

Az egészséges utód egyelőre anyjával él közösen a Tarzan ösvénye fűtött istállójában, de ahogy felerősödik, megismerkedik a fekete kontinens patás állatait bemutató több hektáros kifutórendszer többi lakójával, többek között a Rotchild-zsiráfokkal, a fekete lóantilopokkal vagy a nagy kudukkal. Tápláléka az első hat-hét hónapban elsősorban az anyatej lesz, de 30-40 naposan már elkezdi kóstolgatni a szálas takarmányt is.

Háromnapos Grévy-zebra (Equus grevyi) anyjával a Nyíregyházi Állatparkban 2019. január 3-án. A Grévy a legnagyobb termetű zebrafaj és egyben a legnagyobb vadon élő lóféle – Fotó: MTI/Balázs Attila

A csikó születésével immár ötfős tenyészcsapat él a Nyíregyházi Állatparkban, amely 2008 óta tartja a különleges zebrafajt. Az ivarérettséget négyéves korára elérő Szilvesztert később másik európai állatkertbe helyezik majd át az Európai Fajmegőrzési Program keretein belül.

A legnagyobb termetű zebrafaj – egyben a legnagyobb vadon élő lóféle – Jules Grévy (1807-1891) 19. századi francia köztársasági elnöktől kapta a nevét, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniától. A szabad természetben kevesebb mint kétezer egyed él Dél-Etiópia és Kenya területein. A többi zebrafajtól – az alföldi és hegyi zebrától – könnyen megkülönböztethető, mivel hasa töve fehér és a hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett sáv fut végig, valamint a fülei is jóval nagyobbak.

A Nyíregyházi Állatparkban a Grévy mellett az alföldi zebra két alfaja, a Böhm- és a Chapman-féle zebra is látható egy másik kifutóban.

 

Tavasztól látható a mozikban a digitálisan felújított Vízipók-csodapók

Írta:
Fanny
-
0
Tavasztól visszatér a mozikba gyerekkorunk egyik nagy kedvence, a Vízipók-csodapók. Az alkotás díszbemutatóját még december elején tartották Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A televízióból több generáció által ismert rajzfilmsorozat alapján készült egész estés film a víz alatti rovarok és kisállatok világát mutatja be játékos, mesés, ismeretterjesztő formában, miközben a természet szeretetére és a környezet védelmére is tanít.

„Annak idején az egész estés változatnak több mint egymillió nézője volt, és amikor megnéztem a filmet, úgy tapasztaltam, hogy nem elavult és érdemes újranézni. Annál is inkább, mert az élő víz védelméről is szól a film, és az ma is fontos, hogy odafigyeljünk a természetes vízállományunkra”

– mondta el az MTI-nek Mikulás Ferenc, aki a film készítésében már a kezdetektől részt vett.

A producer felidézte, hogy a történetet 43 évvel ezelőtt a Magyar Televízió rendelte meg és a Pannónia Filmstúdióban készült el az első rész. Egy német forgalmazó úgy vélte, hogy nem lesz eladható a film a figurák miatt, de a producer felvállalta a sorozat készítését a kecskeméti stúdióban, hiszen úgy gondolta, a szereplők külsejük helyett belső tulajdonságaik révén válnak igazán szimpatikus és szerethető karakterekké.

A sorozat első évada a gyerekek mellett a felnőttek körében is nagy sikert aratott, később 45 országban vásárolták meg a forgalmazási jogokat. Ezt követően merült fel az ötlet, hogy készüljön a sorozatból egy egész estés rajzjátékfilm is.

A film digitális felújítása több mint fél éven át tartott, kockánként távolították el az egyenetlenségeket, festékhibákat és a színeket is felfrissítették. „A felújítás után szebb lett a film, mint eredeti formájában” – emelte ki a producer. Elmondta, hogy a restauráláshoz a Nemzeti Kulturális Alap négymillió forintos, a Magyar Nemzeti Bank hatmillió forintos támogatást adott.

Böszörményi Gábor, a filmet forgalmazó Mozinet Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a felújított mese 2019 tavaszán kerül az országos mozihálózatba, és a vetítésekhez kapcsolódva számos ismeretterjesztő előadással, valamint az élővizek világát bemutató programmal készülnek majd a víz világnapja jegyében.

A díszvetítést megtekintette Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója és számos alkotó is.

Forrás: MTI

 

Csalni akartak a szavazásnál, de még így is a vörösszárnyú keszeg lett az év hala

Írta:
Bettyó
-
0

A vörösszárnyú keszeg győzelmét hozta a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett év hala közönségszavazása annak ellenére, hogy a végeredményt valaki a sebes pisztrángra szabálytalanul leadott nagyszámú szavazattal próbálta befolyásolni.

Harka Ákos elmondta: a voksolás a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ám üröm az örömben, hogy valaki „informatikai trükközéssel” próbálta meg jogosulatlan előnyhöz juttatni az év hala címért versengők egyikét.
A szavazatok száma azonban a sebes pisztrángra (Salmo trutta) szabálytalanul leadott, ezért a cím kihirdetése előtt érvénytelenített 2130 voks levonását követően is meghaladta a 11 ezret – tette hozzá.

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) 44 százalékos támogatottsággal nyert, a második helyen 32 százalékkal a szivárványos ökle (Rhodeus amarus) végzett, a sokáig szoros versenyben a győzelemre is esélyesnek tűnt sebes pisztráng pedig végül 24 százalékkal csak a harmadik lett.
A közönségszavazás jelöltjei közül a vörösszárnyú keszeg a sekély, növényzetben gazdag állóvizek lakója, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul. Hazánkban a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Táplálékát fonalas algák, fiatal növényi hajtások, magvak alkotják, felismerni fölfelé nyíló szájáról, valamint vöröses úszóiról lehet – mondta Harka Ákos.
A védett szivárványos ökle a legkisebb és legszínesebb Magyarországon élő halak egyike, míg az olajzöld hátán és világosabb oldalán piros foltokkal díszített sebes pisztráng a gyors, oxigéndús vizeket kedveli.
Az elnök hangoztatta: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára ezúttal is december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk.
Felidézte: a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, míg tavaly a balin érdemelte ki az év hala címet. Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy kezdeményezésük elsődleges célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni az őshonos halakat.

Forrás:MTI

A 2019 év madara – a gólyatöcs

Írta:
Fanny
-
0
Gólyatöcs (Himantopus himantopus) - Fotó: Flickr
A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. A tavaly nyári internetes szavazáson a három választható madárfajra (gólyatöcs, gulipán és nagy póling) érkezett 8993 voks közül, a gólyatöcs kapta a legtöbbet, így ő lett az év madara 2019-ben.

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, mintegy 302 millió km2-en fordul elő – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a weboldalán.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Gólyatöcs (Himantopus himantopus) – Fotó: Flickr

A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent). Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről.

Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap.

Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Szikes tavakat (a „székeket”) kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Míg csapadékosabb években akár 1 000 pár is fészkelhet az országban, száraz teleket követően ezek száma akár 200 pár alatt is maradhat.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Az „Év madara” program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított „Év madara” programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.

Néhány jó tanács arra az esetre, ha összefutsz egy medvével

Írta:
Fanny
-
0
Barna medve (Ursus arctos) - Kép: Shutterstock
Az Aggteleki Nemzeti Park tekintettel az utóbbi napokban, hetekben feltűnő medvékre összeírt néhány jó tanácsot arra az esetre, ha véletlenül nem csak a híradásokban találkoznánk ezekkel a csodás nagyragadozókkal.

A barna medvék (Ursus arctos) az északi határ közelében évek óta egyre gyakrabban tűnnek fel, mely a Kárpátok medvepopulációjának fokozatos növekedésével járó természetes folyamat. A nagyragadozó jelenlétére, akár a lakókörnyezet közelében történő megjelenésére továbbra is számítani lehet – írja a Nemzeti Park a weboldalán.

Óvintézkedések egy esetleges találkozás esetére:

  1. Amennyiben medvével találkozik, hátráljon ki lassan azon az úton, ahol jött, és kerülje ki minél nagyobb körben.

2. Mindezt tegye csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa.

3. Amíg a medve nem veszi észre, ne csapjon zajt.

4. Ne zárja el a medve menekülési útvonalát, hagyjon neki helyet.

5. Ha a medve nem észlelte a jelenlétét, ne kiabáljon, zajongjon, csapkodjon, mert azt támadásnak veheti a ragadozó.

6. Legyen különösen óvatos, ha a medvével közelről találkozik.

7. Soha ne közelítse meg a medvét, még akkor sem, ha látszólag békés.

8. Ne fordítson hátat az állatnak.

9. Ne fusson el. (A medve 40 km/h sebességgel is képes futni.)

10. Ha a medve észrevette, emelje a kezét lassan a feje felé és halkan beszéljen, énekeljen, fütyülgessen, hogy a medve emberként tudja azonosítani.

11. Ha a medve észrevette, de nem vesz tudomást a jelenlétéről, nem érdeklődik, akkor lassan hátráljon ki a látóteréből.

Hozzátették: A megfigyelések ellenére természetesen senki számára nem szükséges elhalasztani az Aggteleki Nemzeti Parkba tervezett látogatást, hiszen már ahhoz is nagy szerencse kell, hogy a medve egyáltalán szem elé kerüljön.

Önfeledten hancúrozik és nyargalászik a budapesti zebracsikó

Írta:
Fanny
-
0
A lelkesen szaladgáló zebrababa - Kép: zoobudapest.com
Nagyokat szaladgál, és egyre több időt tölt a kifutóban a március 22-én született kis zebracsikó. A jövevényről már azt is tudni, hogy kislány. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1894 óta foglalkozik zebrákkal, az első budapesti zebracsikó pedig 1930-ban született.

A kis pelyhes szőrű, még világosabb csíkokat viselő kis kancacsikó vidáman nyargalászik és lelkesen fedezi fel a kifutót, anyja Romy és egy másik zebrakanca, Tina társaságában. Ha épp elfárad, tüstént szalad az anyjához egy két korty tejért, majd az energialöket után már rohan is tovább. Időnként azért előfordul, hogy elfárad kicsit, olyankor lefekszik pihegni, de nem bír sokáig nyugton maradni.

Bár a jövevény most még nem látogatható a teljes látogatási időben, ha az időjárás engedi, napközben már nagyrészt a kifutóban tartózkodik, így ha mázlink van, elkaphatjuk miközben boldogan hancúrozik.

A kis pelyhes energiabomba – Kép: zoobudapest.com

Az Állatkert 1894 óta foglalkozik zebrákkal, bár az azóta eltelt 124 év során előfordult, hogy átmenetileg szünetelt a tigrislovak tartása. Az első budapesti – és egyben az első magyarországi – zebracsikó 1930. július 6-án látta meg a napvilágot. A zebrák három faja, illetve 8-10 különféle alfaja közül az idők során többel is foglalkoztak, a múltban akadt Wahlberg-, Chapman-, sőt még Grévy-zebra is Állatkertben.

Manapság az alföldi zebra (Equus burchelli) egyik alfajával, a Grant-zebra néven is ismert Böhm-zebrákkal (E. b. boehmi) futhatunk össze, ha ellátogatunk a Fővárosi Állatkertbe.

Forrás: zoobudapest

1...164165166166. oldal a 166-ból

NÉPSZERŰ HOZZÁSZÓLÁSOK

NÉPSZERŰ KATEGÓRIÁK

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás