Németországban több kutyafajta kerülhet tiltólistára, mivel azok olyan tulajdonságokat örökítenek, amik szenvedést okozhatnak az állatoknak. Ebbe a szórásba beleesik a tacskó, a bulldog, de még a német juhászkutya is.
Betiltaná egy új törvénytervezet bizonyos kutyafajták tenyésztését Németországban – írja a Sky News-ra hivatkozva a Sokszínű Vidék. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák olyan tulajdonságok öröklődését, melyek szenvedést okoznak az állatoknak. Ilyen például a rövid láb, a szőrtelenség, a csontozat, fogazat rendellenességei, a várhatóan alacsony élettartam.
Ez alapján számos fajta lehet érintett a „farkasszerű” kutyákon kívül: a tacskó, a bulldog és a cocker spániel is. A német juhászkutya az alacsony élettartamával került fel a listára.
Fotó: Pixabay
A helyi kutyatenyésztők aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert úgy vélik, ez egyes fajták eltűnéséhez vezethet.
A mezőgazdasági minisztérium szerint viszont nem egyes fajták, hanem a szaporítók ellen akarnak fellépni.
Ha már húsvétkor mégis nyúltartásra adtuk a fejünket, akkor nem árt egy-két hasznos tanács, hogy tapsifülesünk boldog és egészséges legyen. Logó- vagy épp állófülü barátunk 8-12 évig is velünk lehet, így a Nyíregyházi Állatkert összegyűjtöt pár fontos megszívlelendő tudnivalót.
Mint írják, húsvétkor nyuszik százezrei kerülnek új gazdáikhoz, s mint minden kedvencnek, nekik is megfelelő ellátásra van szükségük. A Nyíregyházi Állatpark fontos küldetésének tartja a felelős állattartás fontosságának hangsúlyozását.
A tapsifülesek formagazdagsága óriási—az óriásnyulaktól kezdve a legkisebb tengerimalac nagyságú „toy” nyusziig sok fajtájukat kitenyésztették.
Tippek újdonsült gazdiknak a helyes nyúltartásról:
1.Figyeljük minden nap kedvencünket, az egészséges állat élénk tekintetű, szép bundájú, jó kondícióban van, és óriási mozgásigénnyel bír. Fontos hogy olyan életteret biztosítsunk, amelyben a fajra jellemző életet élhet új családtagunk.
2. Az állatot mind kint mind bent tarthatjuk, ha kellően odafigyelünk a körülményekre. Ha a lakásban való tartás mellett döntünk, akkor mindig a leghűvösebb, legszárazabb helyiségben legyen a nyúl helye, mivel sem izzadni sem lihegni nem tud, könnyen hőgutát kaphat, ha a hőmérséklet 27°C fölé emelkedik. Az ideális hőmérséklet 15-21°C között van.
Kép: Pexels
3. Lakásban legegyszerűbben lecsatolható aljú dróthálós nyúlketrecben helyezhetjük el. Ez legyen tágas, legalább hatszor akkora, mint egy kifejlet állat, hiszen fontos hogy mozogni és tisztálkodni tudjon. A ketrec aljába ujjnyi vastagságú forgácsot tegyünk s annak a tetejére rakhatunk egy marék szénát is-ezzel megakadályozzuk a forgács széthordását. A ketrecbe helyezzünk el egy almos dobozt is, melybe üríthet az állat. Ezt naponta takarítsuk, így elkerülhetjük a kellemetlen szagokat.
4. Természetesen kültéren is tartható kedvencünk, napsütéstől óvott helyen, de télen a nagy hidegek ellen szénával jól telerakott kuckót kell biztosítani neki. Az állatkereskedésekben számtalan ketrec közül válogathatunk, de arra érdemes odafigyelni, hogy ezek az állatok nagyon jól tudnak ásni. A szökések ellen a földbe függőlegesen leásott fémhálóval lehet védekezni. Érdemes arra is gondolni, hogy a nyúl számos kint élő állat zsákmánya lehet, ezért védelmet kell biztosítani számára a kóbor kutyákkal vagy akár ragadozó madarakkal szemben is.
Kép: Pexels
5. Fontos kedvencünknek szabad mozgást is biztosítani – persze felügyelettel. Négyhónapos korától speciális nyuszi hámot is adhatunk rá, és kivihetjük legelni a friss fűbe, vagy szabadon is engedhetjük a lakásban megfelelő óvatossággal,mert könnyen megrághat bármit, a kábeleket, a tapétát, illetve a bútorok lábait és növényeinket is.
6. Nagyon fontos, hogy helyesen tápláljuk kedvencünket, mert nagyon érzékeny emésztőrendszere van, és ha nem megfelelő ételt kap, könnyen megbetegedhet. A legfontosabb, hogy mindig legyen tiszta víz egy önitatóban éa jó minőségű, száraz széna a ketrecében. Az ideális étrend a lehető legjobban közelítse meg a természetes, alapvetően fűből (a közhiedelemmel ellentétben nem répából) álló takarmányát. A folyamatosan pótolt széna mellett hetente többször is kínáljuk meg nyúltáppal, valamint kiegészítő takarmányként különféle zöldségeket adhatunk pl. fehér-, és sárgarépát, paprikát, spenótot, uborkát és zellert . Káposztából vagy karalábéból csak ritkán és csak nagyon kis mennyiség megengedett. Gyümölcsöket a magas cukortartalma miatt csak módjával érdemes adni az állatnak.
Kép: Pexels
7. Ha a nyuszi korábban nem kapott zöldséget, vagy három hónaposnál fiatalabb, fokozatosan kell rászoktatni arra (kb. 7-10 nap alatt) – egyszerre csakis egyféle zöldséggel próbálkozva – hogy ne legyen hasmenése tőle. A fokozatosság rendkívül fontos minden új eledel bevezetése során.
8. Mivel a nyulak szeretnek rágcsálni – a folyton növő metszőfoguk miatt erre szükségük is van – biztosítsunk neki rágni valót. Ez lehet akár egy rágófa, vagy szépia.
Kép: Pexels
9. Nyulunkat rendszeresen vigyük állatorvosi ellenőrzésre, és évente, kora tavasszal oltassuk be a nyulak vérzéses betegsége (RHD) és mixomatózis ellen. Mindkét vírusos betegség gyorsan elhulláshoz vezethet a nem oltott állatoknál.
10. A családi kedvencként tartott nyulat mindenképpen ivartalanítsuk, ellenkező esetben könnyen antiszociálissá válik, amikor eléri az ivarérett kort. Ivartalaníttatni csak 8 hónapos kor után lehet, ezért az ellenkező ivarú állatokat addig külön kell választani, vagy várni kell a nyúltárs beszerzésével. A nyúl házilagos szaporítása komoly ismeretek nélkül nem javasolt.
Kép: Pexels
A műtéten átesett jószágok kezesek és nyugodtak maradnak életük végéig, rengeteg örömet okozva gazdájuknak.
Szürke gém a Kolon-tónál - Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park - knp.hu
A Kolon-tónál oktatóközpont, a szegedi Fehér-tónál és a Vörös-mocsárnál bemutatóhelyek, a Nagyszéksós-tónál információs pont jött lére a vizes élőhelyek természeti értékeinek bemutatására – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője.
A Kolon-tó természeti értékeinek megismerését segíti az Izsákon megépült Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközpont. A közvetlenül a tó mellett található épület rendhagyó természetismereti órák és foglalkozások megtartására készült, de szakvezetéses túrák is indulnak majd innen. Az épület tetején kialakított kilátópontról szinte az egész Kolon-tó belátható. A Fürkésző legkülönlegesebb eleme a hét állomásból álló digitális tanösvény, amely bemutatja a Kolon-tó tájtörténetét, állat- és növényvilágát, különleges élőhelyeit, valamint a tó körüli tanösvényekről és túraútvonalakról is tájékoztatást ad.
Tündérrózsás vízfelülelt – Kolon-tó – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Császártöltés melletti Vörös-mocsár terepi bemutatóhelyen fedett pihenőhelyek, madármegfigyelő tornyok, halászati bemutatóhely létesült, valamint új információs táblákat kapott a most már 8,5 kilométer hosszúságúra bővült Vörös-mocsár tanösvény. Az új építmények rövid előadások és bemutatók megtartására is alkalmasak.
Éjjel a Kolon-tónál – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely kiindulópontja a terepi programoknak, helyszínt biztosít a térség hasznosításával, az élőhelyek fenntartásával kapcsolatos szakmai találkozóknak, képzéseknek és ökoturisztikai programoknak.
A projekt keretében a mórahalmi Nagyszéksós-tón megvalósult Natura 2000 információs pont tájékoztatást ad a helyszínhez közeli Natura 2000 területek természeti értékeiről, élővilágáról. A fejlesztés részeként a bivalyrezervátum körül kerítést építettek, valamint kültéri padokkal, asztalokkal és kerékpártorolókkal pihenőhelyeket alakítottak ki.
Legel a Furioso North-Star ménes – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park – knp.hu
A Duna-Tisza közén elhelyezkedő, ökoturisztikai szempontból kiemelt helyszíneket érintő fejlesztést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 527 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósította meg.
Huszármajmok (Erythrocebus patas) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában - Fotó: MTI/Balázs Attila
A fiatal hímekből álló 4 fős csapat Lengyelországból érkezett az Európai Fajmegőrzési Program keretében s most, hogy a karanténidőszak lejárt, már a látogatók is megtekinthetik őket a külső kifutóban – írja az Állatpark.
A cerkó-félék családjába tartozó állatok Nyugat és Közép-Afrika szavannáin őshonosok és elsősorban talajlakó életmódot élnek. Fajnevüket a hímekre jellemző kackiás bajuszról kapták.
Huszármajmok (Erythrocebus patas) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában – Fotó: MTI/Balázs Attila
Hosszú megnyúlt végtagjaikkal és lekerekített rövid ujjaikkal testfelépítésük a futáshoz alkalmazkodott. A ragadozók támadásai ellen gyorsaságukkal védekeznek, ugyanis a faj a Föld leggyorsabb főemlőse, 3 mp alatt feltud gyorsulni 50km/h sebességre. A természetben az erdőírtások valamint a vadászatuk miatt csökken az állományuk.
A fajra jellemző, hogy a fiatal hímek -akiknek nem jutott nőstényekből álló hárem- általában agglegény csoportba tömörülnek, az Állatparkban is egy ilyen „majomsereg” tekinthető meg, ezzel is segítve a fajmegőrzési programot.
A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon – közölte a HUN-REN Ökológiai Központ.
A tavaszias időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén az őshonos és a behurcolt fajok egyaránt korábban jelenhetnek meg Magyarországon – olvasható a közleményben.
Az Ökológiai Kutatóközpont 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos – különösen a Hyalomma – kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.
A közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során több száz lakossági bejelentés érkezett a kullancsfigyelő.hu portálra és összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. A kullancsok többségét nagytestű emlősökön találták. A beérkezett Hyalomma kullancsokat jelenleg is vizsgálják, ugyanakkor a krími-kongói vérzéses láz vírusa eddig egyik egyedben sem volt kimutatható.
A közlemény szerint a monitorozás szempontjából különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki.
Hyalomma marginatum – Fotó: wikipedia.org
A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. Eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra.
Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.
A kutatók továbbra is arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a Kullancsfigyelő honlapján (www.kullancsfigyelo.hu) érhető el.
Mint minden évben, a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, köztük kiemelten a varangyok mentésére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A magyarországi lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet figyelembe véve előfordulhat, hogy a szárazföldi életmódot folytató békák akár sokezres állománya reked pincébe, az ő életüket megmentheti a lakosság akár egy-két perc alatt – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye.
A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is
a vízóraaknákba esve, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és éhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.
Barna varangy hím (Bufo bufo) – Fotó: Dr. Mester Béla – HNP
Az állatok pusztulása is probléma, de nagyobb baj, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.
Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe.
A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.
Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) – Fotó: Flickr
A bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthet a lakosság azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből akár puszta kézzel is kiemelve a kertben elengedi, valamint ezeket a helyiségeket márciustól-szeptemberig havonta ellenőrzi. Emellett a kertben petarakóhelyet, valamint úgynevezett békagarázsokat, nappali békamenedékeket is lehet készíteni számukra.
Aki nem biztos abban, hogy milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját az azonosításhoz.
„Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is nekik”. Az alábbi cikkben olvasható, hogyan is:
Mindjárt itt a húsvét. Ilyenkor sok gyereknek eszébe jut, hogy mennyire aranyosak a nyuszik, ő is szeretne egyet. Teljesen igazuk van, tényleg nagyon aranyosak, bolyhosak és cukik és természetes, hogy a szülők szeretnének örömet szerezni. Ugyanakkor rossz magyar szokás, hogy ilyenkor tényleg elrohanunk nyuszit venni, sokszor bele sem gondolva, hogy mi lesz az állat sorsa az ünnepek után.
Azért mert pillanatnyilag jó ötletnek tűnik, soha ne vegyünk semmilyen házikedvencet, húsvéti nyuszit sem!
A kis tapsifülesek is érző lények, akiket nem lehet félretenni, ha nincs rájuk idő, pénz vagy energia. Jó tudni, hogy egy nyuszi akár 6-10 évet is élhet, tehát ha megvesszük, ennyi időn keresztül gondoskodnunk kell róla.
Fotó: Pixabay
Nyuszidömping
Húsvét idején felszaporodnak a kisnyulak a kereskedőknél és az állatboltokban.A gondos és állatbarát tenyésztők küzdenek is ez ellen. Az emberek többsége, akik ilyenkor hazavisz egy kis nyuszit, többnyire azzal sincs tisztában, hogy néhány hónap múlva mekkora is lesz, az akkor még cuki kis szőrmók.
Ugyanis egy törpenyúl maximális súlya 2 kg, ezzel szemben egy óriásnyúl akár 10 kg-ot is meghaladó súlyt érhet el.
Sokszor előfordul, hogy a nyuszi, amit eladtak, későn született, ezért a neves ünnepre még nincs is elválasztva anyjától. Azok a nyuszik, melyek nem találtak új gazdára az ünnep előtt, akár hónapokig is a kereskedésekben maradnak, már nem kellenek senkinek, hiszen megnőttek. Rajtunk aztán igen hamar jelentkeznek a nem megfelelő tartásból következő viselkedési zavarok.
Nem sokkal szerencsésebbek azok az alkalmi nyuszik sem, akiktől meg az ünnepek után szeretnének aktuális gazdáik megszabadulni, nagyjából bármi áron.
Kép: wordpress.com
Éppen ezért, az állatmentő szervezetek évek óta küzdenek, hogy az ünnepi élőállat vásárlás, mint rossz szokás, minél előbb kimúljon a köztudatból.
Ha mégis élő nyulat szeretnénk húsvétra, gondoljuk át alaposan a döntésünket. Ismerjük meg őket, szükségleteiket, fontoljuk meg jól, hogy valóban akarunk-e állatot tartani a lakásban. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nyulak is érző lények, és nem érdemlik meg, hogy pár hét alatt megunva az utcán végezzék.
A döntésben segítségünkre lehet például, Dr. Jekkel Gabriella nyúletológus, az állattenyésztési tudományok doktora és törpenyúl-tenyésztő könyve: a 100 kérdés 100 felelet, amit a nyúltartásról tudni kell.
Gondoljuk át alaposan, a nyúlon túl is van ünnep, ne ajándékozzunk élő állatot húsvétra. Az idei is legyen állatbarát ünnep, maradjunk a csokinyúlnál.
Két évtizede az első halálos pumatámadás körülményeit vizsgálták a kaliforniai hatóságok vasárnap, miután az állam területén egy testvérpár egyike vált a ragadozó áldozatává.
A hatóságok közlése szerint a testvérpár, egy 21 és 18 éves férfi szombaton elhullajtott agancsokat gyűjtött Észak-Kalifornia egy lakott területtől távol fekvő erdejében, amikor a puma megtámadta őket. Az idősebb testvér nem élte túl a támadást, öccse telefonon értesítette a hatóságot.
El Dorado megye rendőrhatóságának irodája arról adott tájékoztatást, hogy a kiérkező járőrök a fiatal testvért súlyos sérülésekkel látták el, miközben testvére holttestét a ragadozó őrizte. A rendőrök csak figyelmeztető lövésekkel tudták elriasztani a pumát, ami után megállapították a fiatal férfi halálát.
A macskaféle ragadozót később a vadőrök és rendőrök körbekerítették, majd megölték.
A puma, azaz hegyi oroszlán ritkán támad emberre, az elmúlt 40 évben összesen mintegy kéttucat incidenst jegyeztek fel az kaliforniai vadvédelmi hatóságok. Az Egyesült Államokban legutóbbi halálos pumatámadás 2018-ban történt Oregon államban.
A puma a teljes amerikai kontinensen megtalálható, Kanada és az Egyesült Államok nyugati hegyvidéki részén, míg Mexikótól Dél-Amerika déli csücskéig csaknem mindenütt.
A kutyák az emberekhez hasonlóan értik a szavakat – derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Current Biology című folyóiratban pénteken megjelent tanulmányából, amely szerint az ismert szavak a kutyák agyában is előidézik a jelentés mentális reprezentációját.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák agyi válaszait vizsgálva mutatták ki, hogy a látszat ellenére a kutyák nemcsak, hogy értik a tárgyszavak jelentését is, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, mint amelyeket az embereknél tapasztalnak.
„A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket”
– összegezte a vizsgálat eredményeit a közleményben Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Kép: Unsplash
Magyarázata szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. „A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség” – tette hozzá.
„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól” – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. A kutató ismertetése szerint a kutyáktól például azt kérik, hogy hozzanak nekik oda egy tárgyat vagy menjenek oda egy tárgyhoz. „Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket.
Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget” – magyarázta a kutató.
Ezért úgy döntöttek, hogy új tanulmányukban a kutyák passzív tudását fogják vizsgálni non-invazív EEG segítségével, mivel a korábbi tapasztalatuk szerint az agyi válasz mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára kutyáknál.
A kísérletben 18 kutya és gazdáik vettek részt. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.
Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi. Az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre – jegyezték meg.
Kép: Unsplash
„Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban”
– teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
A közlemény szerint az, hogy a kutya mint faj az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak. Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire, emellett a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaznak.
„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak”
– mondja Magyari Lilla. „Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését” – hangsúlyozza a kutató.
Kép: Unsplash
Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat – írták a kutatók.
A cuki kancacsikók tavaly év végén jöttek világra két külön anyától, és eddig a park fűtött istállóiban növekedtek. Jelenleg egy elkülönített külső kifutóban vannak és fokozatosan ismerkednek meg Afrika patás állatait bemutató kifutórendszer többi lakójával.
A táplálékuk életük első hat-hét hónapjában elsősorban az anyatej volt, de 30-40 naposan már elkezdték kóstolgatni a szálas takarmányt is. A két nőstény közül az egyik Németországból, a másik holland állatkertből érkezett Nyíregyházára, a hím pedig itt született és a tenyészprogram keretében már egy másik állatkertben él – mondta el Révészné Petró Zsuzsa, a park zoológiai osztályvezetője.
A Grévy-zebra a legnagyobb termetű zebrafaj és egyben a legnagyobb vadon élő lóféle. A többi zebrafajtól, az alföldi és hegyi zebrától könnyen megkülönböztethető, mivel hasa töve fehér és a hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett sáv fut végig, valamint a fülei is jóval nagyobbak.
Grevy-zebra (Equus grevyi) – Fotó: Flickr
A faj a nevét Jules Grévy 19. századi francia köztársasági elnöktől kapta, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniától.
A vadon élő populáció mérete az elmúlt évtizedekben a természetes életterük szűkülése és a vadászat miatt drámaian csökkent, így mindössze kétezer egyed él belőle Dél-Etiópiában és Kenyában. Szaporításuk fontos feladat az állatkertek számára; a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkeztek a szülőállatok.
A fehér állatok mindig mítikus jellegűek, legendák kapcsolódnak hozzájuk és elkápráztatnak mindenkit megjelenésükkel. Most a Déli-Kárpátokban lévő Törcsvár környéki erdőkben egy fehér őz került a kamera elé. Az állatról a Brassó megyei csendőrség osztott meg fotókat Facebook oldalán – szúrta ki az nlc.hu.
„A természet… mindig meglepő és lenyűgöző. A törcsvári hegyi őrs munkatársai egy völgyben találkoztak a fehér őzzel. A fehér szőrzet nagyon ritka, valószínűleg albinizmusnak tulajdonítható, ez egy genetikai rendellenesség, amely abban nyilvánul meg, hogy nagyon kevés vagy egyáltalán nem termelődik melanin, a pigment, amely a bőrt, a szemet és a szőrzetet színezi”
– írták a fotók mellé. A csendőrség egyben a természet és a környezet védelmére kérték az erdőjárókat.
Zsebibaba a Debreceni Állatkertben - Fotó: zoodebrecen.hu
Ha tavasz, akkor jönnek az aranyosabbnál-aranyosabb állatkölyök hírek. Kezdjük is rögvest egy kenguru babával. Velük akkor lehet találkozni, ha már kimerészkednek az erszényből, de legalábbis kikacsintanak. A csöppség amúgy már fél éves, de a babszemnek meg kellett nőni a fotóhoz.
„A születésekor babszemméretű, jelenleg bő féléves apróság kíváncsibban ismerkedik a külvilággal, így most már nemcsak kikukucskál, hanem rendszeresen ki is bújik a biztonságot nyújtó erszény rejtekéből, ahova kilenchónapos koráig még visszajár majd.” – írja az Állatkert.
Bennett-kenguru – Fotó: Flickr
A Tasmania szigetén, illetve Ausztrália keleti és délkeleti részén őshonos Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) a partvidéki erdőkben és bozótosokban él. Köznapi elnevezése kissé megtévesztő, mivel bár számos tekintetben hasonlít közeli rokonaira, a kengurukra,
a náluk kisebb termetű és zömökebb, erdőlakó wallabyk közé tartozik.
Jellegzetessége a vöröses nyak- és vállszőrzet, illetve a nagy és mozgékony fül – a természetben főként erre és kiváló szaglására hagyatkozik, mivel látása viszonylag gyenge.
Bennett-kenguru – Kép: miskolczoo.hu
A táplálékát képező fűfélék, termések és gyökerek után főleg szürkületkor és éjszaka kutat, nappal pedig az árnyékban pihen. Bár vadon élő populációja egyelőre stabil, élőhelyének csökkenése és minőségbeli romlása miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Kék juh vagy bharal (Pseudois nayaur szechuanensis) - Fotó: miskolczoo.hu
Nem elírás, tényleg így hívják. Ha még nem találkoztál vele, irány Miskolc, ott megnézheted. Ezzel a Himalájában honos vadjuh fajjal ugyanis Magyarországon kizárólag a Miskolci Állatkertben lehet találkozni. Az impozáns szarvakkal rendelkező hím egyedekből álló csapat most új taggal bővült: a közel hároméves fiatal állat a Prágai Állatkertből érkezett. Vele együtt jelenleg öt egyedet mutatnak be – olvasható az állatkert oldalán.
A kék juh Ázsia középső területén, a Himalájában, a Tibeti-fennsíkon és az azt körülölelő magashegyekben honos. Más vadjuhokhoz hasonlóan előszeretettel keresik fel a meredek, sziklás hegyoldalakat, ahol a gyér növényzet, füvek, zuzmók, mohák, és cserjék levelei, hajtásai jelentik táplálékuk nagy részét.
Kék juh vagy bharal (Pseudois nayaur szechuanensis) – Fotó: miskolczoo.hu
A kék juh a hópárduc és a leopárd fő zsákmányállata, de a bárányokra a rókák és a ragadozó madarak is veszélyt jelentenek. Húsa miatt az ember is vadássza. Mivel élőhelye nehezen megközelíthető, a helyi lakosság nem kereskedelmi, csak önellátó célból vadássza, így az ember nem veszélyezteti fennmaradását. A buddhista kolostorokban élő szerzetesek viszont óvják is a körülöttük élő kék juhokat, annak ellenére is, hogy egyes területeken az állatok károkat okoznak a termésben.
Kék juh vagy bharal (Pseudois nayaur szechuanensis) – Fotó: miskolczoo.hu
A kék juhok természetes csapatösszetétele szerint egy kifejlett kos több nősténnyel él együtt. Így azok a hímek, amelyek aktuálisan éppen nem tagjai egy szaporodó közösségnek, a többi magányos kossal alkotnak fiúcsapatot. Ezért van szükség a zárttéri állomány tekintetében is olyan állatkertekre, amelyek az ilyen fiúcsapatokat fogadják be. Ilyen állatkert a miskolci is, ahová korábban már Varsóból, Liberecből és Berlinből is érkeztek már kosok.
Magyarország több száz pontján vizsgáltak két közegészségügyi szempontból kritikusnak számító baktériumfajt a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói. A talajban, talajvízben, felszíni vízben és szennyvízben egyaránt előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumfajok részletes vizsgálata révén pontosabb kép rajzolódott ki a hozzájuk kapcsolható lehetséges környezeti kockázatokról. A vizsgálatok eredményeit a március 22-i Víz világnapjához kötődően tekintették át – olvasható a MATE közleményében.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló mikroorganizmusok, azaz az antibiotikum-rezisztencia terjedésének köszönhetően az elmúlt időszakban számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából. Mindez Európában évi 33.000 halálesetért és 1,5 milliárd euró egészségügyi költségért tehető felelőssé, a fertőző betegségek leküzdése pedig egyre nagyobb kihívást jelent az orvostudomány számára.
Az már korábban ismert volt a kutatók előtt, hogy ezek az antibiotikum-rezisztencia gének és a rezisztens sejtvonalak jelen vannak a környezetben is, hosszútávú hatásaikról azonban jelenleg elenyésző ismeretekkel rendelkezünk. E hatások pontosabb feltárása érdekében a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Környezetbiztonsági Tanszékének kutatói több mint 15 éve vizsgálják a tématerületet.
„Vizsgálataink során Magyarország teljes területén több mint ezer talajból, talajvízből, felszíni vízből és szennyvízből származó környezeti minta feldolgozásával azonosítottuk a Pseudomonas aeruginosa és Acinetobacter baumanniibaktériumfajok jelenlétét. Ezek az ismert, kórházi környezetben is előforduló baktériumok az Egészségügyi Világszervezet prioritási listája alapján kritikus besorolású fajoknak számítanak, ugyanakkor gyakran kimutathatók környezeti mintákból is” – mutat rá Dr. Kaszab Edit egyetemi docens, a Környezetbiztonsági Tanszék vezetője.
A MATE kutatói a fenti vizsgálatok során első ízben azonosítottak szénhidrogénnel szennyezett talajvízből multirezisztens A. beijerinckii baktériumtörzset, valamint olyan környezeti eredetű P. aeruginosa baktériumtörzseket, amelyek legalább három antibiotikumhatóanyag-csoporttal szemben elleállóak, és egyben képesek a szénhidrogén-biodegradációra is. Megállapításuk szerint ez utóbbi faj a szénhidrogénnel szennyezett kárhelyeken akár a mikrobiális közösség domináns tagjává is válhat, hiszen környezetszennyező anyagok széles körét képes szénforrásként hasznosítani.
A kutatók laboratóriumi kísérletekkel azt is igazolták, hogy egyes növényvédőszerek használata jelentősen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztenciát, így egyes glifozát tartalmú növényvédőszerek esetében igazolták, hogy azok jelentősen, akár tizenhatszorosára növelhetik a P. aeruginosa faj imipenem antibiotikummal szembeni ellenállóképességét.
Ezek az eredmények jelentősen hozzájárultak a környezetegészségügyi szempontból jelentős baktériumfajok kockázati profiljának újraértékeléséhez. A MATE-n folyó kutatások alapján a jövőben hatékonyabb intézkedések tehetők a rezisztens sejtvonalak terjedésének nyomon követésére és a környezeti antibiotikum-rezisztencia mozgatórugóinak feltárására.
Sisakos sáska (Acrida ungarica) - Fotó: Ravasz Balázs - MATE
Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Vajon miért olyan különleges ez a faj? Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!
Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Az adott faj életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését szolgálja. A Magyar Rovartani Társaság honlapján 2023. december 6-ig lehetett szavazni az év rovarára, az összesen beérkezett 4083 szavazatból a sisakos sáska és a pusztai hangyaleső 1667-1667 darab voksot zsebelt be, az Év rovara program történetében először holtversenyt előidézve. A meghosszabbított szavazás során végül a sisakos sáska került ki nyertesként. Ismerjük meg közelebbről!
A sisakos sáska elnevezése hosszan megnyúlt, sisakra emlékeztető fejformájáról kapta, amelyhez rövid, lapított csápjai csatlakoznak. Gondolta volna, hogy
a szöcskéket és a sáskákat éppen a csápjuk hosszúsága különbözteti meg? Előbbinek ugyanis a testénél hosszabb, míg utóbbinak minden esetben a test felénél rövidebb csápja van.
A sisakos sáska kinézete egy fűszálra emlékeztet, ezt kihasználva különösen szeret a növényeken mozdulatlanul pihenni, teljesen beleolvadva környezetébe. A teljes álcázáshoz hozzásegíti zöld vagy éppen barna színe is, hiszen mindkét színváltozat előfordulhat, ennél a maximum 6 cm hosszú, védett rovarnál. A sisakos sáska alapvetően mediterrán elterjedésű faj, különösen kedveli a melegebb homokterületeket, homokpusztákat, száraz homoki gyepeket, így a klímaváltozás miatt több szakember szerint is várható a magyarországi nagyobb elterjedése.
Sisakos sáska (Acrida ungarica) – Fotó: Ravasz Balázs – MATE
„A sisakos sáska különleges fej- és csápformája révén összetéveszthetetlen más hazai fajokkal. Bár védett faj, nem igazán veszélyeztetett, mert annyi más melegkedvelő fajhoz hasonlóan hazánkban az állomány megerősödése várható. Ennek és nagy termetének ellenére gazdasági jelentősége nincs, mivel az általa kedvelt réteket legfeljebb extenzív legeltetéssel hasznosítják” – fejtette ki Dr. Kondorosy Előd, a MATE Természetvédelmi Biológia Tanszékének egyetemi tanára.
A sisakos sáska latin neve Acrida ungarica, amelyben az ungarica szó (=magyar) arra utal, hogy a faj legelső példányait Magyarországon fogták be. Érdekessége az is, hogy elterjedésének északi határa is nagyjából hazánk határainál húzódik, legközelebbi rokonai pedig Szicíliában és Ukrajnában élnek legközelebb, így ez a faj kifejezetten unikálisnak számít a nyugat-európai rovarászok körében.
A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek” – írja a parkerdo.hu.
A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei.
A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.
Szajkó (Garrulus glandarius), népies nevén Mátyásmadár – Fotó: Flickr
A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat.
E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet.
A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.
A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható.
Az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományban található Északkeleti Erdészeti Egyetemen hoztak létre kínai-orosz együttműködésként egy közös laboratóriumot a szibériai tigris védelmével kapcsolatos kutatásokra.
A laboratóriumban mindkét fél több mint 20 szakértője vesz majd részt. Munkájuk olyan kutatási területeket ölel fel, mint a vadon élő állatok ökológiája és kezelése, a szibériai tigris táplálása és tenyésztése, valamint a vadon élő állatok genetikája.
„A laboratórium a veszélyeztetett állatok védelmével foglalkozó nemzetközi tudományos kutatócsoportot alakít ki, tovább mélyíti a szibériai tigrisek védelmével kapcsolatos elméleti és technikai cseréket, és erősíti az adatcserét” – mondta el Csiang Kuang-sun, a laboratórium szakértői bizottságának igazgatója.
A két ország még 2010-ben írt alá együttműködési megállapodást a szibériai tigrisek és az amuri leopárdok védelméről. Oroszország és Kína ad otthont a szibériai tigriseknek, melyeket a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett állatok vörös listáján tart nyilván.
Kína 1986-ban hozott létre egy hejlungcsiangi nagymacskatenyésztő központot, majd miután az elmúlt években fokozta a tigrisek védelmére irányuló erőfeszítéseit, a nagymacskák száma is megnövekedett.
A szibériai tigris a világ egyik legveszélyeztetettebb alfaja, főleg Kína északkeleti térségében, Oroszország távol-keleti részén és a Koreai-félsziget északi részén él.
A kínai művészek által készített lampionfigurák valamilyen „fénylényt", azaz állatokat, növényeket, mitológiai lényeket jelenítenek meg. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Művészi lampionok, vurstli és a 116 éves körhinta is várja a közönséget esténként a Fővárosi Állat- és Növénykert Tavaszi lampionvarázs eseményén, március 18. és április 21. között Budapesten.
A Tavaszi lampionvarázson több száz, kínai művész által készített lampiont láthat a közönség. A legtöbb közülük állatokat, növényeket, mitológiai lényeket ábrázol, de a kínai civilizáció jellegzetes motívumai is megjelennek. Lesznek óriási sárkányok és óegyiptomi, piramisokat és szfinxet megjelenítő lampionok is.
Emellett állatos látnivalók is várják a lampionvarázs helyszínén a közönséget, például látható lesz magyar tarkamarha, mangalica, gyimesi racka juh, kameruni juh és törpekecske, hucul ló, alpaka, teve és újszülött kecskegidák is.
A kínai művészek által készített lampionfigurák valamilyen „fénylényt”, azaz állatokat, növényeket, mitológiai lényeket jelenítenek meg. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Tavaszi lampionvarázs időszakában a cápákat, rájákat, különféle rajhalakat és más tengeri állatokat bemutató Cápasuli is nyitva tart este fél 10-ig.
Minden este üzemel az 1908 óta működő Schäftner-féle falovas-hintós körhinta, két másik nosztalgia körhinta, a törpekerék, de a gyerekek felülhetnek a népszerű kisvasútra is.
A kínai művészek által készített lampionfigurák valamilyen „fénylényt”, azaz állatokat, növényeket, mitológiai lényeket jelenítenek meg. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az esemény helyszínét a látogatók a műemléki körhinta melletti kapun át közelíthetik meg. A bejáratot a márciusi időszakban 18 órakor, áprilisban esténként 18:30-kor nyitják meg, a helyszínen tartózkodni este tíz óráig lehet – áll a tájékoztatóban.
Florida nyugati partvidékén, Venice-nél hétfőn elpusztult egy tizenhárom méteres, több mint harminc tonnás ámbráscet, amely a hétvégén vetődött partra.
A tengeri emlős a Mexikói-öböl felől került a partvidék közelébe, ahol egy homokpadon feneklett meg. A floridai természetvédelmi hivatal (Florida Fish and Wildlife Conservation Commission) közlése szerint a rendőrség és vadőrök vasárnap hiába próbálták az állatot visszajuttatni a mélyebb vízbe, estére a légzése nehézkessé vált, majd helyi idő szerint hétfőn hajnalban elpusztult.
Az illetékesek beszámolói alapján a partra került ámbráscet hossza 13 méter, súlya meghaladja a 31 tonnát. A természetvédelmi hivatal közölte azt is: az állatból biológusok vesznek mintát, hogy megállapítsák miért közelíthette meg a partvidéket, illetve, hogy szenvedett-e valamilyen betegségben, ami hozzájárult a halálához.
Az óriás méretű tengeri emlős maradványait a hatósági közlések szerint megpróbálják kivontatni a vízből. Ezután vagy eltemetik, vagy szemétlerakóban helyezik el.
A nagy ámbráscetek rendkívül ritkán közelítik meg a partvidéket. A Mexikói-öbölben mintegy 1100 példányt tartanak nyilván a veszélyeztetett fajból.
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben - Fotó: zoobudapest.hu
Csetlő-botló, apró patás lábacskák fedezik most fel a takin kifutót a Fővárosi Állatkertben, ugyanis két aranyszőrű takin gyerek is született nemrégiben. Az egyikük február végén, a másikuk március elején. Azóta közösen bukfenceznek a nagyközönség előtt is, mindenki nagy örömére.
Ha ismeretlenül csendülne bárki számára a takin név, egy percet se aggódjon, pont különlegessége és ritkuló állománya miatt is kerülnek bemutásra. Na, és persze azért, hogy a nagyközönség számára is mélyebb bepillantást nyújtson az állatok sokszínűségéről.
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu
Az aranyszőrű takin hazája Ázsia belseje: a Himalája keleti vidéke, illetve a szomszédos magashegyi élőhelyek. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében ezen a területen belül többféle típusuk alakult ki. A tudomány négy ilyen típust ismer, abban azonban vita van, hogy ezek ugyanazon faj különböző alfajainak, vagy négy különálló fajnak tekinthetők-e.
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu
Igen termetes állatok, így kissé megtévesztő lehet első pillantásra, hogy hova is tartozhatnak. Maguk a takinok a párosujjú patások rendjébe (Artiodactyla), azon belül pedig a tülkösszarvúak családjába (Bovidae) tartoznak. Mivel több mázsás súlyra képesek gyarapodni, azt hihetnénk, hogy a bölénnyel vagy a bivallyal rokon, de – lehet kapaszkodni – a juhokhoz és a kecskékhez állnak legközlebb. Mozgásukat, viselkedésüket látva valójában nem is nehéz ezt elhinni, hiszen a takinok vadkecskére, vadjuhokra emlékeztető ügyességgel másznak sziklára, és egy finomabb levél elérése érdekében akár két lábra is fel tudnak állni, minden gond nélkül.
Aranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.huAranyszőrű takin babák születtek a Fővárosi Állatkertben – Fotó: zoobudapest.hu
Az állatkert fél évtizede kezdett el takinokkal foglalkozni, és azóta – az európai állatkertek közötti szakmai együttműködés keretében – már szecsuáni takint, illetve mismi takint is bemutattak már. Immáron négy éve, az aranyszínű takinékoé a főszerep.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
