Segítsünk a vízóraaknák, pincék fogságába került békákon

0
311 megtekintés
Az idei év (2021) kétéltűje, a zöld varangy is fogságba eshet a vízaknánkban, ne habozzunk, mentsük ki - Fotó: Máté Bence - MME
Swing Szerelem Szulák
A vízóraaknák, pincék fogságába került békák, köztük kiemelten a 2021. év kétéltűi, a zöld varangyok mentésére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A márciusi tél utáni melegedő időben újra indul a kétéltűek szaporodóhelyekre vonulása és ezzel együtt a békamentési szezon. Segíteni azonban nem csak az utak mentén lehet, otthon is rengeteget tehetünk ezekért a veszélyeztetett, védett állatokért. 

Mint szerdai közleményükben olvasható, a településeken is előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), vagy akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is csapdába kerülhetnek majd éhenhalhatnak a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve. Ennek oka, hogy ezek a fajok kevésbé ügyes mászók, mint a zöld levelibéka, ami függőleges falakon, ablaküveg simaságú felületeken is képes felmászni.

A 2021-es év kétéltűje, a zöld varangy, aki a rossz híre ellenére nem nyálkás és főleg nem undorító. Tekintete kifejezetten barátságos, szája pedig mosolyra görbül, vigyázzunk rá – Fotó: Getty Images

A természetvédők szerint kis odafigyeléssel sok ezer szárazföldi életmódot folytató békán lehet segíteni. Azt tanácsolják, hogy

a bajba jutott állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben engedjük el, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük.

Alaposan, lehetőleg az aknába lemászva vizsgáljuk át a talajt, a csövek alatti réseket, mert a föld színű vagy föld borította békákat nem mindig ilyen könnyű észre venni – Fotó: Orbán Zoltán – mme.hu

„Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is nekik”

– ajánlják a természetvédők.

A peterakóhely esetében nem kell mindjárt százezres, akár milliós összegbe kerülő, nagy kerti tóban gondolkodni, egy földbe süllyeszthető 30-60 literes műanyag dézsa, betonozó kád, „tejes láda” tökéletesen megfelelő (ezek kertészeti árudákban, barkácsáruház-láncokban könnyne és maximum néhány ezer forintért beszerezhetőek).

További képek: ITT

De csinálhatunk békamenedéket is:

A nedves levélkupac valójában egy háromkamrás békamenedéket rejt – Fotó: Orbán Zoltán – MME

Részletes elkészítési útmutatót az MME oldalán találunk hozzá. De ha még egyszerűbb megoldásra vágyunk és mindenképpen szeretnénk segíteni, akkor vásárolhatunk az egyesülettől kerámia „békavárat” is, amit egyszerűen csak el kell helyezni a kertünk egy
nyugalmasabb, árnyékosabb pontján.

Kerámia „békavár” – Fotó: Orbán Zoltán – MME

Mint írják, már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – ugyanis vízre van szükségük a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Az állatok pusztulása ezek mellett azért is probléma, mert a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok jelentős szerepet töltenek be a biológiai védekezésben.

A kis helyes erdei béka (Rana dalmatina) is a vízaknánk foglya lehet – Kép: hullomagazin.hu

„A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont” – hangsúlyozzák a természetvédők.

MTI, MME