A lenyűgöző felvételt a Nyugat.hu olvasói készítették a Celldömölk közelében lévő Boba környékén, Vas megyében. A fenséges állatok először a mezőn, majd az úton haladnak át és tekintettel arra, hogy milyen sokan vannak, igencsak szájtátós az élmény.
Idén ünnepli megnyitásának harmincadik évfordulóját a Szegedi Vadaspark, a jubileumot változatos programsorozattal köszöntik, és bővül az állatkert gyűjteménye is.
A Szegedi Vadaspark 30 éve, 1989 májusában, gyermeknapon nyitotta meg hivatalosan is kapuját a nagyközönség előtt. Annak idején ezt a napot sokan várták nagy érdeklődéssel, ugyanis már az 1986-os alapítástól eltelt három évben, mind hazai, mind nemzetközi szinten több tekintetben is felhívta magára a figyelmet az állatkert. Kiemelkedő a magyarországi állatbemutató helyeken ritkaságszámba menő főemlősgyűjteménye, köztük is elsősorban a tenyérben is elférő dél-amerikai karmosmajmok tartása, szaporítása. Magyarország legfiatalabb, egyben legnagyobb területű állatkertjeként a lakókat már a kezdetektől nagy, természethű kifutókba helyezték el. A szegediek elég gyorsan megkedvelték a Vadasparkot, hiszen a látogatottság évről évre egyre imponálóbban növekedett. Ennek köszönhetően az intézmény már az 1990-es évek közepén, nemcsak a város, de a régió egyik legnépszerűbb szabadidő és egyben természetvédelmi centrumává vált, ami egészen a mai napig így van.
A tervek szerint ősszel újabb nagy fejlesztést adnak át, megnyílik az indiai vagy páncélos orrszarvúk (Rhinoceros unicornis) bemutatója.
A jubileumi évben látható majd olyan kiállítás, amely a vadaspark történetébe nyújt betekintést a kezdetektől napjainkig és olyan is, amely harminc állatot mutat be, melyek vagy szakmai hírességek, vagy a szegediek kedvencei voltak. A csúcspont az állatkert szülinapján, gyermeknapon lesz, amikor az eddigieknél is színesebb programkavalkáddal várják a látogatót.
Forras: zooszeged, MTI
Elpusztult a világ legmagányosabb kacsája: Trevor, a csendes-óceáni Niue sziget egyetlen kacsája valószínűleg egy kutya áldozatául esett.
A hírt a helyi kereskedelmi kamara vezetője, Rae Findlay közölte hétfőn a BBC televízióval. Findlay Facebook-oldalt is létrehozott Trevornak.
A kacsa egy éve landolt az 1500 lakossal rendelkező Niue szigetén, de máig nem tudni, honnan érkezett. Feltételezhetően 2500 kilométert tett meg Új-Zélandtól, ezért kapta egy ottani politikus, Trevor Mallard keresztnevét – a mallard szó angolul vadkacsát jelent.
Lehetséges az is, hogy Trevor Tongáról vagy más csendes-óceáni szigetről érkezett.
A szigeten Trevor volt az egyetlen kacsa. Mivel Niuén nincsenek folyók, vagy tavak, egy nagy pocsolyában élt, a helyi tűzoltóság pedig gondoskodott arról, hogy mindig elég víz legyen benne.
Findlay szerint Trevor barátságot kötött a „szomszédaival” – egy kakassal, egy tyúkkal és egy wekával, egy Új-Zélandon honos madárral.
New chicks at The Puddle! Spring has sprung! This week The Chicken and The Veka have hatched babies. It’s a busy place here. Hoping for rain or firemen this week as The Puddle is a bit dry. Here’s a short video of The Chicken with her new family, and me of course. ???
Közzétette: Trevor the Duck – Niue – 2018. október 8., hétfő
Forrás:MTI
Nem a szakértő az első, aki felhívja a figyelmet a tigrisekre leselkedő fenyegetésre, a természetvédők szerint a ragadozók évek óta komoly veszélyben vannak.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2016-os adatai alapján az elmúlt száz évben 96 százalékkal csökkent a tigrisek egyedszáma. A helyzet az elmúlt években sem javult, az orvvadászat, az állatkereskedelem és az élőhely pusztulása továbbra is fenyegeti a nagymacskákat.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája szerint jelenleg, mintegy háromezer tigris él a természetben. Abban nincs egyetértés a WWF és az IUCN között, hogy a populáció növekszik, vagy csökken.
Bár Jones előrejelzése aggasztó, elvileg nincs veszve még minden remény. Egy 2018-as felmérés alapján Nepálban például komoly eredményeket sikerült elérni a tigrisek megmentésében. A természetvédők szerint más országoknak is el kell indulniuk azon az úton, amelyen Nepál halad.
A vombatoknál elhelyezett kamerák nemrégiben örvendetes képeket rögzítettek. Molly, az anyaállat erszényéből egy kölyök kandikál ki. E különleges erszényesek állatkerti szaporítása ritkaságnak számít, Budapesten viszont már négyszer sikerült.
Negyedszerre is sikerült a vombatok szaporítása Állatkertben: Molly, az anyavombat erszényében ugyanis már hónapok óta egy kölyök cseperedik. Sőt mi több, mostanra már időnként ki is les onnan. Ebből persze most még nem sokat látni, ám a vombatok bekamerázott otthonának köszönhetően ez most mégis sikerült. Azt persze tudni kell, hogy a vombatok erszénye hátrafelé nyílik, így a kölyök feje ilyenkor az anyaállat két hátsó lába között szokott megjelenni. A felvételen nemcsak az látszik, amint a kicsi nézelődik (és a lábát is kidugja), hanem az is, hogy amikor Molly túl tolakodónak találja az az apuka, Wally közeledését, ezt egyáltalán nem rejti véka alá.
Fejlettsége alapján a kis vombatkölyök hozzávetőleg fél éves lehet, ami azt jelenti, hogy tavaly ősszel születhetett. Ha minden jól megy akkor márciusban jön majd el az az idő, amikor már az állatkerbe látogatókis jó eséllyel láthatják a jövevényt.
Forrás: zoobudapest.hu
Fotó: Kovács Attila
Forrás: Imgur
A levélaláírók, köztük Jane Goodall primatológus, Chris Packham természettudós, Ricky Gervais, Stephen Fry színészek és Joanna Lumley színésznő, bejelentették, hogy szombatra békés tüntetést szerveznek Japán londoni nagykövetsége elé.
„A világ legnagyobb megdöbbenésére Japánnak szándékában áll felújítani a bálnák leölését, Nem felháborodásról szóló nyilatkozatokra van szükségünk, Japánnak ártó szankciók kellenek. Ha a megbélyegzés nem működik, gazdasági fájdalmakat kell okozni Japánnak”
– idézte a nyílt levelet a The Guardian című brit napilap honlapja.
A Csendes-óceán partján fekvő hat város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).
A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát.
Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre. Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon.
1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet.
Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.
Forrás:MTI
Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, ahol édesvízben, és sziklás területeken egyaránt előfordul. Extrém rucijával pedig kiválóan álcázza magát a környezetben. A mintázatában piros pöttyök is láthatók, melyek mintha a moha “virágai” lennének. Az ilyen növényekre és állatokra mondjuk, hogy mimikrik.
Élőhelyének elvesztése folyamatosan fenyegeti a mohabékákat is, ezért az IUCN (International Union for Conservation of Nature) Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő veszélyeztetett faj.
Forrás: rekuszbrekusz
Rudolph a 8 hónapos labrador-amerikai pitbull keverék kutyus egy oklahomai menhelyen élt, ám a menhely telítettsége miatt az a döntés született,hogy végleg el kell őt altatni.
Az altatást végző állatorvos be is adta a kutyusnak az injekciót, majd amikor később visszament a kutyához, szembesült a ténnyel, hogy nem sikerült az altatás, Rudolph életben volt. A kutyának nem szerepelt a tervei között, hogy elhagyja a földi létet. Szerencsére az állatorvos nem kísérelte meg még egyszer az altatást. A szerencsés eb átkerült egy másik menhelyre, ahol mindenki csak csodakutyának hívta és hamar lett gazdája. A sok jelentkező közül végül egy férfi fogadhatta örökbe Rudolphot.
Mintegy 40 állat kiszáradás és éhezés miatt pusztult el. A haldoklókhoz is későn érkezett a segítség, később agyon kellett őket lőni.
Ausztráliában már napok óta tombol a hőség: a hőmérséklet több helyen is 40 Celsius-fok fölé emelkedett, és éjszaka sem csökken jelentősen a forróság. Alice Springben már két hete 42 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet jegyeztek fel. Sorra dőlnek a melegrekordok:
„Lesújtott, ami történt. Soha nem tapasztaltunk ilyet, mondta a BBC News-nak Ralph Turner vadőr.
„Nem hittem volna, hogy ilyen megtörténhet. Bibliai számú denevér is elpusztult”
– tette hozzá.
Ausztrália középső részén Goldfields térségében mintegy 2500 vadtevét is agyonlőttek, amelyek a Gibson-sivatagból kivándorolva vízforrásoknál gyűltek össze – adta hírül az ABC ausztrál tartalomszolgáltató. Az állattenyésztők szerint az állatok olyan rossz állapotban voltak, hogy muszáj volt azonnal cselekedni.
A térségben a vadtevék jelentős problémát jelentenek, mivel közismertek arról, hogy víz után kutatva eltapossák a vízforrásokhoz telepített malmokat.
„Vadlovak és vadtevék pusztulnak el a szomjúságtól és az éhségtől, mivel sok megbízható vízforrás kiapadt a mostani hőhullámban, és a vadállatok túlszaporulata miatt a térségben eróziónak és a növényzet pusztulásának vagyunk tanúi”
– közölte a helyi önkormányzat.
Az illetékesek további 120 szomjazó, éhező vadló, vadteve és vadszamár lelövését tervezik.
A Tasmaniába érkező turistáknak, esküt kell aláírniuk, hogy nem fognak szelfit készíteni az ott élő vombatokkal.
Mivel a vombatok pontosan úgy néznek ki mint a plüss mackók ezért a Tasmaniába érkező turisták nagyon megkedvelték őket. Ezzel nem is lenne semmi baj, azonban a szőrös négylábúak a turista szelfik elengedhetetlen kellékei lettek, ami teljesen felborította az életmódjukat.
Forrás: 021.rs
Fotó: Pinterest
A kisfiú családja a népszerű nyaralóhely egy strandján fürdőzött, majd a vízből kijőve szólt a szüleinek, hogy felszalad az egyik közeli homokdombra – mondta el a helyi médiának Dan Leggat, egy queenslandi mentőszolgálat munkatársa.
„Amikor a dombtetőre ért, már ott állt négy dingó, egyikük rátámadt, megharapta a lábát”
– tette hozzá.
A kisfiút légi mentők vitték a közeli kórházba, állapota stabil.
A világörökségként számon tartott Fraser-sziget, a világ legnagyobb homokszigete Queensland délkeleti partjai közelében található, itt él Ausztrália „legtisztább” dingópopulációja, mely nagyjából 200 állatból áll.
#Dingoes attack young #boy on #Australia's Fraser Islandhttps://t.co/RCXuoo41ZU pic.twitter.com/C81pOS0pXL
— Oden (@Gjallarhornet) January 21, 2019
2001-ben egy kilencéves kisfiú belehalt, hétéves öccse megsebesült, amikor dingófalka támadt rájuk a szigeten.
A dingó, mely a kutyafélék családjába tartozó szürke farkas alfaja, 3000-4000 évvel ezelőtt került Ausztráliába, úgy vélik, Indonéziából származó, háziasított kutya vad leszármazottja. Az alfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett állatokat nyilvántartó listáján.
Forrás: MTI
2018. november végén egy vadász értesítette a Természetvédelmi Őrszolgálatot, hogy röpképtelen rétisast talált Vaskút külterületén. A Kiskunsági Nemzeti Park helyi természetvédelmi őre azonnal a helyszínre sietett. A madár igyekezett elmenekülni, odébb ugrálni, fel-fel repült, de tartós repülésre valóban nem volt képes, ezért szükséges volt a befogása. Külsérelmi nyom vagy törés látszólag nem volt az öreg, gyűrűtlen példányon.
A nemzeti park munkatársa értesítette a Szegedi Vadasparkot és a legyengült rétisast odaszállította további kezelés céljából. Ott az alaposabb vizsgálatnál kiderült, hogy egyértelműen áramütés okozta sérülése volt, a mérgezést ki lehetett zárni.
Valóban, a madár megtalálási helyétől alig 600 méterre található egy szigeteletlen középfeszültségű elektromos hálózat, ami alatt idén volt már áramütött, elpusztult fehér gólya. Nagy valószínűséggel ott érhette áramütés ezt a sast is. A közelben több is ismert rétisas revír is van, de azt nem tudják pontosan, melyik pár tagja járt szerencsétlenül.
A sas állapota kezdetben nem volt túl biztató. Az áramütés ugyanis sokszor végzetes baleset, és ha meg is tudják menteni az állatot, annak ára többnyire a sérült végtag elvesztése. Ezt végül sikerült elkerülni, úgy, hogy a madár a budapesti állatkertben is kapott kezelést.
A sérült sas végül annyira erőre kapott, hogy elérkezett a szabadon engedésének ideje, hiszen a természetvédelmi szakemberek fő törekvése, hogy a vadonból bekerült állatokat visszajuttassák élőhelyükre. A ragadozót a nemzeti park munkatársaival közösen engedték szabadon a Saséri-holtágnál, Sándorfalva térségében.
A rétisas Magyarország területén előforduló legnagyobb termetű ragadozó madár, testmagassága meghaladhatja a 90 centimétert, széles, tompán végződő szárnyainak fesztávolsága pedig megközelítheti a 2,5 métert. A fiatalabb példányok feje, farka és csőre sötétbarna, az idősebb állatok tollazata világosabb, rövid, ék alakú farkuk fehér, hatalmas csőrük pedig sárga.
Fészkét kiemelkedő szirtekre, magas fákra rakja. Sziklás tengerpartok, zavartalan édesvizek környékén fordul elő. Rendszerint alacsonyan száll a víz fölött, és a felszín közelében úszó halakat kapja el, vízimadarakat, kisebb emlősöket, nyulakat, sőt gyengébb őzgidát is zsákmányol.
A rétisas zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj. Állománya az élőhelyek csökkenése és a mérgezések miatt az 1970-es években Európában kritikus szintet ért el. Magyarországon rendszeresen fészkel a folyók menti galériaerdőkben és idős tölgyesekben. Hazai állománya meghaladhatja a 250 párt, és évente több száz példány érkezik telelni a Baltikumból.
Forrás: MTI, Kiskunsági Nemzeti Park, Szegedi Vadaspark
Idén, február 1-3. között Mackófesztivál lesz a Mackófesztivál a Fővárosi Állat és Növénykertben.
Az állatkert színes beltéri és kültéri programokkal és látványetetésekkel várja a nagyközönséget.
Forrás: budapestzoo
A vidrákat még sokszor a szakemberek is nehezen tudják megfigyelni, így a sötétben készült, Facebookra feltöltött felvétel külön öröm számukra is.
A több Békés megyei várost is összekötő Élővíz-csatorna számos természeti értékével – gyönyörű fáival, teknősökkel, tőkés récékkel és baglyokkal – minden arra járónak szemet gyönyörködtető élményt nyújtanak, de a kis rejtőzködő vidrával találkozni nem mindennapi élmény.
Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember szerint a felvételen egy anyavidra látható két kölykével. A szakember elmondta, hogy a vidra hosszú évek óta jelen van Békéscsaba centrumában, de viszonylag nehéz észrevenni, mert egyfelől éjszaka aktív, másfelől elég óvatos állat, emiatt sokszor a szakemberek is nehezen tudják megfigyelni. A videón látható állatok azonban autóforgalom mellett is nyugodtnak tűntek, vagyis valamennyire megszokhatták a belvárosi létet.
Vidrák az Élővíz csatornában a város közepén, január 5-én este.
Közzétette: Zsuzsanna Fodorné Szabó – 2019. január 6., vasárnap
Mivel a vidrák nagy kóborlók, hatalmas területet járnak be, így az már nem biztos, hogy belvárosi szaporulatról van szó, lehet, hogy az Élővíz-csatorna külső szakaszairól látogattak be egy rövid időre.
A vidra hazánkban jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az állománya annak ellenére kifejezetten elterjedtnek, általánosnak mondható a magyarországi halastavak és folyók környékén, hogy Nyugat-Európa felé gyakorlatilag mi vagyunk az utolsó bástyája ennek a fajnak. Tőlünk nyugatabbra a legtöbb helyről már ki is pusztult.
A biológusok szerint a verebek monogám kapcsolatban élnek. Ha a hímek mégis félrelépnek, azt annak bebiztosítása érdekében teszik, hogy minél több utódot tudjanak nemzeni, míg a tojók a jobb genetikai adottságokkal rendelkező, vagyis erősebb utódok nemzésére képes hímekkel szoktak „félrelépni”.
A szakemberek régóta gyanítják, hogy a hím verebek tisztában vannak vele, ha a fészkükben lévő fiókák nem mindegyike a sajátjuk, és ilyenkor kevesebb élelmet adnak a kicsinyeknek. Egy másik lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy a csalfa tojók és a lusta hímek egyszerűen bevonzzák egymást – olvasható a vizsgálatot készítő Imperial College London honlapján.
Az Imperial College London munkatársa, Julia Schroeder, a vizsgálat vezetője szerint amikor egy hűséges tojó fészkébe idegen fiókákat tettek, az apa továbbra is szorgosan ellátta a kicsiket, ami azt sugallja, hogy a hímeknek nincs speciális képességük a saját fiókáik felismerésére. A kutató szerint a hímek az alapján hozhatják meg a döntésüket, hogy a nőstények miként viselkednek a szaporodási időszakban, például mennyi időt töltenek távol a fészektől. A nőstények talán szintén változtatnak a viselkedésükön, ha egy kevésbé lusta, gondoskodóbb hímmel kerülnek össze.
A szakemberek 200 hímet és 194 nőstényt követtek figyelemmel. Az évek folyamán a madarak 313 párt alkottak és 863 fiókát nemzettek. Az évek során történt ugyan néhány „válás”, de a legtöbb párváltoztatás oka a partner halála volt. A kutatók DNS-mintát vettek minden egyes madártól, hogy aztán pontos családfákat készíthessenek, és megnézzék, hogy mely nőstények voltak a legcsalfábbak, és mely hímekkel léptek félre.
Fotó: Koncz Tibor
A ritkaságnak számított méregdrága madarakat, a nyugat-bácskai Zomborhoz közeli Küllődön működő magánállatkertből lopták el. Összesen hat madár esett a bűncselekmény áldozatául.
A kakadukat nem csak Szerbiában, hanem a környező országokban is keresik, ugyanis egyedi példányokról van szó. Az értékük egyenként 15 ezer euró. Az állatkert tulajdonosa szerint, egy szervezett bűnbanda tulajdoníthatta el a madarakat és valószínűleg rendelésre szállítják őket külföldre. A tulajdonos a hazai és a nemzetközi hatóságot segítségét is kérte, hogy visszakaphassa a nagyon értékes állatokat.
Forrás:pannonrtv
Boo szívproblémái 2017 ben kezdődtek, amikor kis barátja Buddy meghalt. A kutyusnak akkor szó szerint megszakadt a szíve. A legjobb orvosi kezelések ellenére Boo péntek éjjel úgy döntött, hogy követi Buddy-t a szivárványhíd túloldalára.
– búcsúzott tőle gazdája.
Forrás: Facebook
A 14 éves Ryan Jacksont a család Ausztrália északkeleti részén, Weipa közelében lévő farmjukon támadta meg a hatalmas óriáskígyó. A szülők a gyerek kiabálására ébredtek; amikor a szobájába rohantak, azt látták, hogy a piton a fiú jobb karjára tekeredett, és a kezébe mélyesztette a fogait.
„Minél jobban próbáltuk kiszabadítani, annál mélyebbre vájta a fogait” – mondta Emma Jackson, a fiú édesanyja. A nő kétségbeesésében felkapott egy kacsacsőrű emlős formájú műanyag perselyt, és kipeckelte vele a hüllő száját, miközben férje megpróbálta hátrafeszíteni az állat fejét.
Tízperces, elkeseredett küzdelem után végül kiszabadították Ryant a kígyó szorításából. A fiút mentővel szállították a közeli kórházba, sérülése ellenére jól van.
A kígyó a hírek szerint egy ametisztpiton vagy bozótpiton volt, mely harapása nem mérgező, de a faj jellemző szokása, hogy áldozatukat megfojtják, majd felfalják. „Azt tanítottuk a gyerekünknek, hogy ne féljen a kígyóktól. Ez viszont éhes volt, és agresszív, nem akarta elengedni” – mondta az anya.
A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használtára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között.
Az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. A Koppenhágai Egyetem és a University College London közös régészeti csoportjának kutatási eredményei arra utalhatnak, hogy az ember az eddig véltnél korábban felismerte a korai kutyák vadászati képességeit. Tanulmányuk a Journal of Anthropological Archaeology című szaklapban jelent meg.
A Subajka 6 nevű észak-kelet jordániai régészeti lelőhelyen talált csontok a régészek szerint nemcsak arra utalnak, hogy ebben a térségben már az újkőkor elején jelen voltak a kutyák,
A tanulmány vezető szerzője, Lisa Yeomans és kollegái arra következtettek, hogy a lelőhelyet egész éven át lakta az ember. A kutyák és az emberek együtt éltek, a kutyák nem csak akkor keresték fel a területet, amikor lakatlan volt.
„Nem a település külső részén tartották őket, hanem részei voltak a mindennapoknak, szabadon kószálhattak az emberek között, ették az eldobott csontokat és az ürülékük is megtalálható a lelőhelyen mindenfelé”
– mondta Yeomans.
Az ásatásról származó adatok elemzésekor feltűnt az is, hogy amikor a kutyák megjelentek a területen, a nyulak száma is megnövekedett. A nyulat a húsa miatt vadászták, ám a Subajka 6 lakói csontjaiból gyöngyöt is készítettek. A régészek valószínűnek tartják, hogy a kutyák megjelenése összefügghet a lelőhelyen a kisebb zsákmányállatok számának megnövekedésével.
Yeomans hangsúlyozta, hogy a kutyák kisebb és gyorsabb zsákmányt – nyulat és rókát – is el tudnak fogni. A változás ugyanakkor kapcsolatba hozható a vadászati technikák megváltozásával is, mert a leletek azt mutatják, korábbiakban válogatás nélkül, hálóval vadásztak vadnyúl-populációkra, a későbbiekben válogattak, egyes állatokat vettek célba, feltehetően kutyák segítségével.
Forrás: MTI
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
