Elég változékony az időjárás, így nehéz megmondani, milyen következtetést lehet levonni a medveárnyék észlelésből. Amikor Hugi, a barna medve előjött a barlangjából, még borult volt az idő, de délig kisütött a nap. Aztán megint beborult.
Felemás eredményt hozott a medveárnyék észlelés. Amikor Hugi, a barna medve előjött a barlangjából, még borult volt az idő, így nem láthatta meg az árnyékát. De még a délelőtt folyamán felszakadozott a felhőzet, és a napsütésben végül a mackó árnyéka is kirajzolódott. Kora délutánra viszont megint beborult, sőt még az eső is esett, utána pedig újra kisütött a nap. Így aztán ember, medve, vagy medveárnyék-észlelő legyen a talpán, hogy megmondja, mi következik ebből a népi időjóslás évszázados tapasztalatai alapján.
Február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja is e jeles napok közé tartozott. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon borús, rossz idő volt, a tél nem tartott már soká, viszont, ha ezen a napon napsütés volt, a tél tartósnak ígérkezett. Ezt a megfigyelést a nép egy másikkal is összekapcsolta, mégpedig azzal, hogy a télen nyugalmi állapotban lévő medvék nyomaival nagyjából ettől az időszaktól kezdve lehetett újra találkozni az erdőkben. Ezért köti a hagyomány az időjóslást a medve árnyékához.
