Törpedenevért mentettek gyerekek egy kecskeméti könyvtárban

0
188 megtekintés
Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) -Fotó: Forrásy Csaba - mme.hu
Swing Szerelem Szulák
Gyerekek találtak rá a héten a kecskeméti Katona József Könyvtárban arra a denevérre, amely utána 2 napot a Kiskunsági Nemzeti Parknál vendégeskedett, hogy megerősödjön kicsit. A fehérszélű törpedenevér igen apró állat, a legkisebb résen is befér, valószínűleg így keveredhetett be a könyvtárba ez a példány, ahol már ki tudja hány napja volt a melegben étlen-szomjan – írja a nemzeti park.

Mint írják, szerencsére a gyerekek és a könyvtárosok is tudták mit kell tenni, így értesítették a nemzeti parkot. Mivel sérülést nem találtak rajta, csupán kicsit gyengének és soványnak találták, a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjának denevérszakértőjével konzultálva úgy döntöttek, felerősítik kicsit, mielőtt szabadon engednék.

A kis törpe a felkínált lisztkukacot nagy örömmel elfogadta és gyorsan rájött arra is, hogyan kell pipettából inni. Másnap már egészen élénk volt, az elfogyasztott lisztkukacoknak köszönhetően szépen kisgömbölyödött a hasa is, így miután a rákövetkező nap, január 27-én este ideális, szélcsendes, enyhe, 5 fokos idő volt, szabadon engedték a könyvtárnál.

A denevérek ugyan novembertől márciusig téli álmot alszanak, de ezt többször megszakítják. Ha enyhül az idő, kirepülnek búvóhelyükről és télen is vadásznak, hogy feltöltsék tartalékaikat. A törpedenevéreknek is felszínes a téli álma, már 2-5 fokos hőmérsékletnél aktivizálódnak. Ezért a lehető legjobb ilyenkor a megtalálás helyszínén elengedni, mert így visszatérhet a kolóniájához és a számára ismerős területre.

A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) – feltehetően a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt – északi irányú terjeszkedésben van Európa déli tájairól, hazánkban 1993 fogták az első példányát. Mára nálunk általánosan elterjedt lett. Nevét a szárny- és farokvitorla szélén végighúzódó, kb. 1 mm széles, világos szegélyről kapta. Testhossza mindössze 4,0-4,8 cm, testtömege 4-10 g.

A törpedenevér-fajok eredetileg odúlakó erdei fajok, de idős, odvas fák híján az épületek hasadékaiba, réseibe is szívesen behúzódnak. Apró rovarokkal táplálkoznak, elképesztő mennyiségű szúnyogtól szabadítanak meg minket éjjelente. Igazgatóságunk tőserdei erdei iskolája is már hosszú évek óta ad otthont egy nagyobb törpedenevér-kolóniának.

Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) – Fotó: Flickr

Ha földön kuporgó vagy nappal, könnyen elérhető, kitett helyen tartózkodó denevért találunk, akkor annak mindenképpen segítségre van szüksége! Haladéktalanul juttassuk el egy mentőhelyre vagy értesítsük az illetékes nemzetipark-igazgatóságot!

Amíg a megfelelő helyre nem jut az állat, az első lépés, hogy biztonságba helyezzük. Erre a legmegfelelőbb egy tetején kilyuggatott, zárható doboz, amit meleg helyre, csendes teszünk. Az állatot mindig kesztyűben fogjuk meg, a dobozba tegyünk egy rongyot és kis kupakban vizet.

A hazánkban előforduló 28 denevérfaj mindegyike védett, elpusztításuk, zavarásuk vagy búvóhelyük lerombolása, károsítása törvénybe ütköző cselekedet. Ha pincében, padláson, redőnytokban vagy az épület más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat valószínűleg önként választott búvóhelyén van, így itt nem szabad zavarni!

Amennyiben épületbontás, felújítás, szerelés vagy korhadt fa kivágása közben bukkan valaki denevérekre, vagy nagyon zavaró a jelenlétük, szintén értesíteni kell az illetékes nemzetipark-igazgatóságot.

KNP