Vérpezsdítő madárvonulás a Körös-Maros Nemzeti Park tájain

0
68 megtekintés
Fotó: Tóth Imre/KMNP
Swing Szerelem Szulák

A hamisítatlan őszi idő, a rövidülő nappalok, a dércsípte hajnalok elhozták a mindig izgalmas madárvonulást a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira is.

A nálunk költő madarak többsége már messze délen jár, úton a telelőhelyek felé, északról viszont egyre több vendég érkezik hozzánk.

A Kis-Sárréten ez leginkább a különböző vízimadarak tekintetében nyilvánul meg, lévén a kiterjedt Biharugrai- és Begécsi-halastavak és a környező mocsarak kitűnő pihenő- és táplálkozóhelyeket kínálnak számukra. Ez különösen igaz most, az őszi lehalászások idején. A vadrécék száma folyamatosan növekszik, jelenleg mintegy 6000 példány tartózkodik a térségben. Többségük most is tőkés réce, de kisebb számban előfordul csörgő, kanalas, kendermagos, kontyos és cigányréce, valamint barátréce is. A récék között a napokban négy bütykös ásólúd is felbukkant.

A vadludak száma szintén napról-napra növekszik, de egyelőre még a nyári ludak vannak többségben, mintegy háromezren, míg a tundrákról érkező nagy lilikek jóval kevesebben, körülbelül ezren vannak. Ez az arány azonban hamarosan változni fog, a nagy lilikek tábora lesz a népesebb. A csapolások iszapfelületén nagyszámú partimadár táplálkozik. Bíbicekből ritkán látható, hatalmas tömeg jelent meg, számuk meghaladta a 4000 példányt. Ezen kívül előfordulnak nagy pólingok, gulipánok, különböző partfutók, cankók. Egy ritka vendég, a lilebíbic is felbukkant.

A nagy madártömegek vonzzák a ragadozókat, a rétisasok száma már eléri a húsz példányt, de egy-egy vándorsólyom is felbukkant. A pusztai területeken szegényesebb a madárvilág, kevés a ragadozó madár, a telelni érkező kék galambok száma viszont növekszik. A Bihari Madárvárta előtti kisebb vízálláson a napokban egy pásztorgémet is megfigyeltünk, amint a legelésző lovak között táplálkozott.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén október 17-én a bíbicek száma elérte a 8800-at, elképzelhető, hogy ez már a vonulási csúcs. Érdekes módon darvakból is ugyanennyit számoltunk. Mivel a kardoskúti Fehér-tóban idén ősszel elegendő víz van, így a darvak a szokásosnál hamarább megálltak itt. A partimadarak már túl vannak a vonulás csúcsán. A gulipánok elmentek, pajzsoscankókból és havasi partfutókból egyaránt 115 példányt számoltunk a napokban. A ragadozó madarak közül a kék vércsék már október elején elmentek, feltűntek viszont az első kékes rétihéják és kis sólymok.

A tőkés récék száma 1500 fölé kúszott, a csörgőrécék 770-en, a kanalas récék 240-en, a fütyülő récék pedig csaknem 100-an voltak az október 19-i számláláskor. Nagy pólingokból eddig 80 példány volt a maximum, valószínűleg ez a vonulási csúcs.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon visszafogott mértékű a vízimadarak vonulása, s szinte kizárólag a Kenderesszigeti-halastavakra koncentrálódik, mivel csak itt van az úszórécék és a ludak számára megfelelő állapotú, állandó vízfelület. Ugyanakkor az egyik tóegységen most fejeződött be a lehalászás és az alacsony vizű mederben kócsagok, gémek, különböző partimadár-fajok fordulnak elő, a korábbi években megszokottnál kisebb egyedszámban.

A partimadarak zömét a bíbicek alkotják, 600-800 példány jár be a szomszédos táplálkozó-területekről a halastavakra inni, fürdeni, pihenni. A bíbicek között több alkalommal láttak már a nemzeti park munkatársai egy lilebíbicet. Ez a faj nagyon ritkán bukkan fel a térségben. A pólingok már elmentek. Füstös cankóból 20 példányt, a pajzsoscankókból néhány egyedet számoltak.

A nagy lilikek kisebb csapatokban vonulnak át a terület felett, de nem állnak meg, ahogyan a Hortobágyról délebbre tartó darvak sem. A seregélyek viszont sok százas csapatokban mozognak és az öreg nádasokba járnak be éjszakázni. A kékes rétihéják ilyenkor már szoktak érkezni, de eddig még csak néhány példány került elő. A füzikék, főleg a csilpcsalpfüzikék intenzíven, laza csapatokban mozognak a bokrosokban. A telelésre érkező kék galambok száma 400 példányra tehető, de ez még jelentősen növekszik majd.  A ragadozó madaraknál nincs látványos mozgás, mert változatlanul kevés a táplálékul szolgáló mezei pocok és güzüegér.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységében a nappali órákban egyre nagyobb számban jelennek meg a darvak. Táplálkozni és pihenni járnak a nemzeti park területére, de az éjszakákat a kardoskúti Fehér-tavon töltik. Intenzív a ragadozó madarak mozgása, gyakran látunk különböző korú parlagi és rétisasokat. Vonulásban vannak a fakó rétihéják, s felbukkant az első kékes rétihéja is.

A pusztákon vannak még sekély, tocsogós vízfelületek. Ezeken több száz bíbic tartózkodik, s kisebb számban előfordulnak sárszalonkák, füstös és réti cankók. A vízfoltokon időnként csörgő récék csapataival is találkozhatunk.

Körös-Maros Nemzeti Park