Lefújták Alaszkában a rákhalász szezont

0
248 megtekintés
Fotó: Pixabay
Swing Szerelem Szulák

Az idei évben nem lehet jeges-tengeri pókra halászni Alaszkában. A rákféle populációjában vélhetően tömeges pusztulás következett be a klímaváltozás hatására, így a szakemberek a faj megmentése érdekében most először törölték el a halászati szezont.

A Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal Bering-tenger fenekén végzett felmérése szerint 2019 és 2022 között 1,9 milliárd rák tűnt el. 2018-ban még 11,7 milliárd jeges-tengeri pókot számoltak, így a populáció körülbelül 84 százalékkal esett vissza – írja a Phys.org.

Ennek tudatában idén először döntött úgy az Alaszkai Halászati és Vadászati Minisztérium, hogy a 2022-23-as évi jeges-tengeri pók halászati idényt eltörli és a forrásokat a megmaradt állomány védelmére és felszaporítására fordítja inkább. Ez a faj előfordul a még északabbra fekvő Chukchi és Beaufort-tengerben is, de ott nem nőnek akkorára, hogy érdemes legyen kifogni őket.

Erin Fedewa, az Alaszkai Halászati Tudományos Központ tengerbiológusa azt mondta az AFP-nek, hogy a mostani drasztikus csökkenés oka a 2018-as és 2019-es hőhullám volt. A hideg vízi élőhelyek, ahol ezek a rákfélék élnek, gyakorlatilag eltűntek, így vélhetően a hőmérséklet a fő oka a populációk drasztikus csökkenésének.

A történelmileg bőségesen rendelkezésre álló faj ilyen mértékű csökkenése ökológiai zavarokat jelezhet előre. A melegebb víz vélhetően több okból is csökkentette a jeges-tengeri pókrákok populációját. Korábbi tanulmányok alapján a magasabb hőmérsékletben gyakoribbá válik közöttük egy tengerekben élő parazita egysejtű által okozott betegség (Bitter Crab Disease – „keserű rák betegség”), ami minden esetben az állatok pusztulását okozza.

Ez a faj a hideg vízben érzi jól magát, így az emelkedő hőmérséklet nagyobb anyagcsere-stresszt okoz náluk: több energiára van szükségük az életben maradáshoz. A jelenlegi feltevés szerint a rákok éheznek, mivel nem tudják kielégíteni az anyagcsere-igényüket Fedewa szerint. A fiatal jeges-tengeri pókoknak különösen fontos a hidegebb víz, mert itt tudnak elbújni az egyik fő ragadozójuk, a csendes-óceáni tőkehal elől. A fiatalok tipikus élőhelyein 2017-ben még 1,5 Celsius fokos volt a víz, 2018-ra már 3,5 fokos – miközben a tanulmányok szerint a 3 Celsius fokos tartomány igen fontos lehet.

Fotó: Phys.org

Nem a túlhalászás a ludas

Több kutatás is folyamatban van, melyek eredményeit hamarosan publikálják, de Fedewa szerint egyelőre úgy tűnik, a fő bűnös a klímaváltozás.

“Ezek valóban példátlan és nyugtalanító idők Alaszka ikonikus rákhalászata, valamint a keményen dolgozó halászok és a tőlük függő közösségek számára” – mondta Jamie Goen, az Alaszkai Bering-tengeri Rákászok ügyvezető igazgatója egy nyilatkozatban. Arra is rámutatott, hogy várhatóan a hagyományosan rákhalászatból élő családok második és harmadik generációja feltehetően csődbe megy.

Az ágazat számára azért is nagy veszteség a jeges-tengeri pókhalászati szezon eltörlése, mert a Bristol-öbölben már második éve törölték el a vörös királyrák halászatát is. Fedewa azt is megjegyezte, hogy a túlhalászás nem nagy tényező a fura külsejű rákok populációjának összeomlásában.

A halászat csak a nagy, kifejlett hímeket távolítja el – mondta -, “és a jeges-tengeri pókok minden korosztályában megfigyeltük ezt a csökkenést, ami valóban arra utal, hogy valamilyen alulról jövő környezeti tényező okozza ezt a jelenséget“.

A hím jeges-tengeri pókok páncélszélessége elérheti a 15 centimétert, a nőstények azonban a NOAA szerint ritkán nőnek nagyobbra 7,5 centiméternél. Jó hír, hogy az idei felmérés során a tavalyihoz képest jelentősen nőtt a hímivarú rákok száma – de négy-öt évbe telik, mire ezek elérik a kifogható méretet.

A hőhullámos évek után a hőmérséklet visszatért a normális szintre, és “reményeink szerint ha békén hagyjuk a rákokat, és ezzel zavartalanul szaporodhatnak, kevesebb lesz az elhullás, és így lehetővé tesszük az állomány számára, hogy helyreálljon” – mondta Fedewa.

Ennek azonban feltétele, hogy a jövőben ne legyen több hőhullám…

phys.org, magyarmezogazdasag