A legnagyobb élő pingvinfaj, a császárpingvin védelem alá helyezését javasolja az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) a klímaváltozás miatt.
Egy kedden publikált kutatás szerint a császárpingvin-kolóniák 98 százaléka sodródhat a kihalás szélére a világon 2100-ra, ha változatlan ütemben folytatódik a karbonkibocsátás és a klímaváltozás. A kolóniák mintegy 70 százaléka már 2050-re veszélybe kerülhet – közölte a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet a Global Change Biology című tudományos folyóiratban.
A kutatók a globális felmelegedési trendeket és a globális felmelegedés szélsőséges időjárási ingadozásokat okozó hatását elemezték. Kiemelték, hogy 2016-ban a tengerjég rendkívül alacsony szintje tömeges fiókapusztulást okozott az antarktiszi Halley-öbölben élő populációban.
Abban az évben a szezonális jég széttöredezett, még mielőtt a pingvinfiókák megnőhettek volna, és 10 ezer pingvincsibe veszett a vízbe. A populáció azóta sem heverte ki a veszteséget.
A telente kizárólag az Antarktiszon szaporodó császárpingvinek sok mindent kibírnak ezrével összebújva, akár mínusz 40 fokos hideget és óránkénti 144 kilométeres szelet is, csak egyet nem: A jég hiányát.
„Ezeket a pingvineket keményen sújtja a klímaválság, és az amerikai kormány végre elismerte ezt a veszélyt” – állapította meg Sarah Uhlemann, a nonprofit Center for Biological Diversity nemzetközi programigazgatója.
A világon jelenleg 270-280 ezerre becsülik a császárpingvin-költőpárok számát, ami 625-650 ezer madarat jelenthet. A császárpingvinek életciklusa stabil tengeri jeget igényel a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz és a vedléshez.
Az amerikai kormány hal- és vadvédelmi szolgálatának javaslatát a fenyegetett fajjá nyilvánításról a közlöny szerdai számában publikálták, innentől egy hónapon át várják a véleményeket.
A fenyegetetté nyilvánítás lehetővé tenné például, hogy betiltsák a császárpingvinek kereskedelmi célú importját az Egyesült Államokba.
Az amerikai kormány már korábban is nyilvánított védetté az Egyesült Államok területén kívül élő fajt, például az Északi-sarkvidéken honos jegesmedvét, amely ugyancsak megszenvedi a klímaváltozást és tengerjég fogyását.
MTI
