A kövirigó, mint fészkelő faj eltűnt hazánkból, pedig korábban több helyen és rendszeresen költött. Most már csak ritkán tűnik fel nálunk egy-egy kóborló példány. Leginkább a köves, sziklás hegyoldalakat, kőbányákat kedveli, így különösen érdekes, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén, Baján észlelt egy hím példányt Kalocsa Béla 2022. május 6-án – írja a nemzeti park.
Mint írják, a madarat másnap többen is keresték, de már nem akadtak rá. Ezt megelőzően Veszelinov Ottót is hasonló szerencse érte Nagyharsányban, a Szársomlyón 2022. április 20-án. Élőhely szempontjából ez a terület már sokkal jobban illik a fajhoz, itt egy működő kőbánya területe körül mozgott. Másnap már ez az egyed sem került elő újra.
A kövirigó Európa déli felén honos, de hazánkban is előfordult a számára alkalmas élőhelyeken, a kőbányákban szinte mindenütt költött. A bányászok mint bányarigót emlegették. Utolsó fészkelőhelyei az Aggteleki-karszton, a Zempléni-hegységben, a Tokaji-hegységben és a Bükkben voltak. 2007-ben a bükki Bél-kövön figyelték meg a feltehetően utolsó hazai költő párt. Azóta észlelése is csak néhány volt az országban.
A nászruhás hím rendkívül szép, feltűnő színezetű. Feje, nyaka és torka világos hamvaskék, alsóteste narancsvörös, szárnya feketébe hajló sötét barna, hátának felső része kékes árnyalatú szürkésfekete, alsó fele fehér, farka rozsdavörös.
A ritkaság nincs egyedül
Baján nem a kövirigó volt az egyetlen ritka faj mostanában. Április 29-én egy vörösfejű gébicset is sikerült itt megfigyelni (szintén Kalocsa Béla volt a megtaláló), amely ritka kóborló, alkalmi fészkelő faj hazánkban. Dél-Európában, valamint Közép-Európa néhány területén költ, ezen kívül Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Kis-Ázsiában is megtalálható. Kerüli a zárt erdőket, inkább a sűrű, bokros hegyoldalakat, száraz pusztákat, félsivatagokat kedveli.
