Pekingben a Sinogene Biotechnology vállalat tudósai hétfőn bemutatták Mayát, egy vadon élő sarki farkas (Canis lupus arctos) nőstény klónját, aki 100 napja, június 10-én született – számolt be róla a 444.hu.
Mint írják, a tudósok elégedettek a végeredménnyel, és úgy tervezik, hogy genetikai technológiájukat további, kihalásra álló fajok esetében is alkalmazni fogják.
Maya, a szürkésbarna, bozontos farkú kölyök egészséges állapotban van – közölte a cég, amely bemutatott videókat a ketrecében pihenő és játszadozó állatról is. A Sinogene-t vezető Mi Jidong szerint kétévnyi munka van Mayában.
A sarki farkas (Canis lupus arctos), más néven fehér farkas a szürke farkas egyik alfaja, amely a magas sarkvidéki tundrán, Kanada északi sarkvidéki szigetvilágában honos. Az éghajlatváltozás és a tundra területeinek beépítése egyre inkább veszélyezteti táplálékellátását és természetes lelőhelyeinek épségét.
Maya létrehozásához a vállalat a szomatikus sejtmagátültetésnek nevezett eljárást alkalmazta – ugyanazt a technikát, amellyel 1996-ban létrehozták a világ első klónozott emlősét, Dollyt, a birkát.
A fejlesztéshez először az eredeti – szintén Maya névre hallgató -, Kanadából intézett sarkvidéki farkas bőrmintájából nyertek ki donorsejteket, hogy azokat aztán egy nőstény kutya petesejtjébe fecskendezzék bele, mielőtt egy béranya kihordozza. A tudósok 85 ilyen embriót hoztak létre, amiket hét beagle kutya méhébe ültettek be. Ebből a merítésből született meg az egészséges sarki farkas – büszkélkedett a kínai állami média, és állítólag már egy második példány is úton van.
A kínai élelmiszer- és gyógyszer-ellenőrzési intézet laborállatokért felelős igazgatója, He Zsenming szerint fontos előrelépés ez a technológia annak érdekében, hogy megóvjanak veszélyeztetett vadállatokat.
Maya, az eredeti sarki farkas a Global Times szerint 2021-ben halt meg idős korában. A klónozott Maya most beagle pótanyjával él, és később a Harbin Polarlandban lesz elhelyezve, amely a nagyközönség számára is nyitva áll.
A klónozás és a génszerkesztés etikai és egészségügyi vonatkozásai viszont számos kérdést vetnek fel, etológusok és más tudósok is sürgetik a technológiák szigorúbb iránymutatásainak lefektetését – például hogy csak kihalt vagy erősen veszélyeztetett fajokat klónozzanak.
