Krémszínű tojás: új magyar kuriózum a MATE kutatóinak közreműködésével

0
398 megtekintés
Barna, krémszínű és fehér tojások - Fotó: Búza Ildikó - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Médiaközpont
Swing Szerelem Szulák
Vajon tényleg sikerült kitalálni a tojás ideális színét? Vagy csupán a húsvéti tojásfestők fantáziája kapott szárnyra, netán áprilisi tréfa az egész? Szerencsére egy valódi kutatás-fejlesztési projekt nem mindennapi eredményéről számolhatunk be.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Bábolna Tetra Kft. ugyanis egy olyan

különleges, új tojóhibridet nemesített, amely csodálatos krémszínű tojást tojik.

A kuriózum a hazai piacon is elérhető, így a tojás akár már Húsvétkor a szemfüles magyar vásárló asztalára kerülhet az ünnepi sonka mellé.

A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül, ilyenkor a lelki feltöltődés mellett a test táplálására is nagy gondot fordítanak, főképpen, hogy a 40 napos böjti időszak is lezárul. Kultúránk és hagyományaink szerint a magyar emberek húsvéti asztaláról két dolog biztosan nem hiányozhat, a sonka és a tojás. De vajon az ár mellett mire figyelnek még a hazai vásárlók?

A tojással kapcsolatban az első dolog, amit a fogyasztó a vásárláskor érzékel, a tojáshéj színe, annak ellenére, hogy a héj színe nem befolyásolja a tojás biológiai értékét. A világ tyúktojás-termelését ilyen szempontból két részre lehet bontani, nagyjából a fele mészfehér színű, míg a másik felét a barna különböző árnyalatai adják. A fehér tojásokat a Leghorn-típusú, könnyű testű tojóhibridek tojják, míg a barna mészhéjú tojásokat termelő hibrideket Rhode típusú hibrideknek szokás nevezni. Ki lehet jelenti, hogy Európa a barna színű tojást kedveli, és a fehér színű tojásra úgy csodálkozik rá, mintha az valami ’műtojás’ lenne” – magyarázza Dr. Sütő Zoltán, a MATE Kaposvári Campus egyetemi tanára.

Fehér és krémszínű tojások – Fotó: Búza Ildikó – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Médiaközpont

Egyre népszerűbb a krémszínű tojás

Úgy tűnik azonban, hogy Európában is változnak a trendek, és ehhez alkalmazkodva a kereskedők is egyre inkább keresik a jellegzetesen krémszínű, angolosan „tint” vagy „tinted”, más szóval „creme” vagy „beige” színű és elnevezésű tojásokat. Ez

a szemnek nagyon tetszetős tojáshéjszín a délkelet-ázsiai dzsungelekben őshonos vadtyúk fajokra jellemző,

ami a Leghorn- és a Rhode-fajta, illetve az ezekre visszavezethető tenyészvonalak keresztezésével állítható elő.

Reagálva ezekre a piaci igényekre, a Bábolna Tetra Kft. négy évvel ezelőtt közös kutatás-fejlesztési programot indított a MATE Kaposvári Campusával,

a projekt eredményeként pedig megszületett a hazai nemesítésű TETRA Tint tojóhibrid.

TETRA Tint tojóhibrid – Fotó: Búza Ildikó – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Médiaközpont

A nemesítő vállalat szakemberei és a kaposvári kutatók mindent beleadtak a siker érdekében. Kaposváron nagyszámú kísérleti változatot próbáltak ki, egyidejűleg több tartási módban. A tojások minőségének műszeres mérése, a CT-vel végzett testösszetétel-vizsgálatok, a tojók viselkedésének infrakamerás megfigyelése és a tollazatállapot minősítésének köszönhetően a legalkalmasabb tenyészvonalakat sikerült kiválasztani az új hibrid előállításához” – hangsúlyozza Dr. Sütő Zoltán.

Az új tojóhibrid nemesítése nem csupán a piac elvárásainak felel meg, hanem reagál a 21. század egyik legnagyobb kihívására, a klímaváltozásra is.

Az új hibrid ugyanis fehér tollszínű, finom csontozatú, kisebb testű, jobb takarmányértékesítő, és legfőképpen a magas környezeti hőmérséklettel szemben toleránsabb.

A Bábolna TETRA Kft. a világ mintegy 60 országába exportálja a magyar baromfinemesítés kiváló minőségű termékeit. Tény, hogy a partnerei közül különös figyelmet szentel a kínai piacnak, ahol a tint típusú hibridek aránya ma már megközelíti a 70%-ot. A világ tehát úgy tűnik, hogy ebbe az irányba halad, és a nagy múltú bábolnai baromfitenyésztés az új TETRA Tint kinemesítésével állja a nemzetközi versenyt, aminek sikeréhez a Kaposvári Campus kutatói és különleges adottságai is hozzájárultak.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem