Kétszáznál is több veszélyeztetett fajra jelentenek fenyegetést a „háborúk, polgári zavargások és hadgyakorlatok” a vadon élő állatok közvetlen megölése, az ökoszisztémák feldúlása és a környezetvédelmi erőfeszítések ellehetetlenítése révén – figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A dokumentum szerint noha az érintett 219 faj csupán töredéke az IUCN vörös listáján fenyegetettként szereplő több mint 30 ezer állat- és növényfajnak, ám vannak köztük „ikonikus fajok” is.
Ilyen a súlyosan veszélyeztetett keleti gorilla, amely a gyakorta konfliktusokkal sújtott Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ruandában és Ugandában él. Az IUCN vezető kutatója, Thomas Brooks szerint a világ legnagyobb élő főemlősére „az olykor pusztán célba lövést, máskor táplálékszerzést szolgáló kilövése”, valamint a megóvására irányuló erőfeszítések aláaknázása miatt jelentenek hatalmas fenyegetést a fegyveres konfliktusok.
A jelentés számba veszi, hogy az elmúlt évtizedek konfliktusai milyen pusztító hatással voltak számos fajra.
Az 1994-es ruandai népirtáskor az Akagara Nemzeti Park nagytestű emlőseinek 90 százalékát leölték táplálékszerzés vagy kereskedés céljából.
Csak 2007-ben mintegy kétezer elefánt haláláért volt a felelős a szudáni milícia a Közép-afrikai Köztársaságban. A vietnami háború pedig „szinte biztosan felgyorsította a jávai orrszarvú kihalás felé sodródását”.
„Nem kérdéses, hogy a konfliktusok növelték a fajok kipusztulásának kockázatát”
– húzta alá Brooks.
A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a természet pusztulása összefüggésben áll az összecsapások fokozott kockázatával. Az elmúlt 30 év csaknem 85 ezer fegyveres konfliktusa alapján a jelentés készítői arra a megállapításra jutottak, hogy ilyen incidensek nagyobb valószínűséggel robbannak ki olyan térségekben, ahol kevesebb termékeny mezőgazdasági terület áll rendelkezésre és amikor rendszeresebbek az aszályok.
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a természetvédelem, a helyreállítás és a természeti erőforrások fenntartható kezelése segíthet csökkenteni azt a nyomást, amely ezeknek a konfliktusoknak a kiváltója, azáltal, hogy javítja az adott vidék állapotát és termelékenységét”
– mutatott rá Juha Siikamaki, az IUCN vezető közgazdásza.
MTI
