Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki. A szezon folyamán a növénytermesztésben már régóta alkalmazott, szintén az ATK NÖVI kutatói által kifejlesztett illatanyagos csapdákon túl az új környezetbarát módszer ígéretes védekezési lehetőséget jelent a növénytermesztésben nagy kárt okozó inváziós poloskák gyérítésére – olvasható Eötvös Lóránd Kutatási Hálozat honlapján.
Mint írják, a fűtött csapdák alkalmazása éppen abban az időszakban eredményes, amikor a feromoncsapdák hatékonysága lecsökken. Így a poloskák elleni védekezés hosszabb időszakra kibővíthető, ezzel is segítve a kártevők további gyérítését. Az eredményeket bemutató publikáció az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.
Senki sem örül az ősz táján újabban az otthonainkat szép számban ellepő, hívatlan „büdösbogaraknak”, amelyek rokonságukat tekintve valójában nem bogarak, hanem poloskák.
Nem csípnek, csak egyszerűen behúzódnak a lakásokba a hideg elől. A kiskertekben, a növénytermesztő fóliasátrakban azonban teljesen más a helyzet, mert ott bizony nagy kárt tudnak tenni a paradicsom-, a paprika- és a többi vetemény szívogatásával.
Az utóbbi időben több inváziós poloskafaj – mint például a márványos poloska (Halyomorpha halys) vagy a vándorpoloska (Nezara viridula) – is érkezett hazánkba, és mivel jól érzik magukat nálunk, tömegesen felszaporodtak. Míg a növénytermesztők egész szezonban bosszankodnak miattuk, addig a városban lakók többnyire csak ősszel találkoznak velük, amikor a telelőre vonulás időszakában nagy egyedszámban gyülekeznek lakások közelében, amivel sokak számára okoznak kellemetlenségeket.
Az ATK NÖVI kutatói most egy teljesen új megközelítésű csapdázási módszert fejlesztettek ki e poloskafajták ellen. A saját tervezésű és kivitelezésű új csapdatípus azon alapszik, hogy ezek a fajok szeptemberben, októberben, vagyis a telelőre vonulás időszakában olyan helyeket keresnek, amelyek jobb túlélést biztosítanak számukra. Ezek általában a környezetüknél melegebb, jól védett, sokszor ember építette tereptárgyak, lakások. A kutatók által kifejlesztett csapdák mesterséges hőforrást alkalmaznak a poloskák csalogatására.
A fejlesztés során a csapdatesten belül elhelyeztek egy termosztáttal szabályozott fűtőlapot, amelynek segítségével a kísérleteik alapján meghatározott megfelelő hőmérsékletet folyamatosan lehet biztosítani, ezzel a poloskáknak kedvező telelőhelyet imitálnak. A csapdákat október folyamán helyezték ki egy poloskák által kedvelt telelőhely előtt, ahol főként márványos poloskák gyülekeztek nagy egyedszámban. A mesterségesen fűtött csapdák mellé fűtetlen kontrollcsapdákat is kihelyeztek. A poloskák napszaki aktivitásuknak megfelelően a délutáni napos órákban szignifikánsan nagyobb számban vonultak be a fűtött csapdákba. Egy átlagos csapdázási napon, mindössze ötórás működés során a csapdázási terület közelében felvételezett márványos poloskák átlagos egyedszámának a 13 százalékát csalogatták be a fűtött csapdákba.
A szezon folyamán a növénytermesztésben alkalmazott illatanyagos csapdákon túl a most kifejlesztett új módszer ígéretes védekezési lehetőséget jelent a poloskák gyérítésére. A fűtött csapdák alkalmazása éppen abban az időszakban eredményes, amikor a feromoncsapdák hatékonysága lecsökken. Így a poloskák elleni védekezés hosszabb időszakra kibővíthető, ezzel is segítve a kártevők további gyérítését.
Az új csapda teljesen környezetbarát, nem tartalmaz semmiféle toxikus kémiai anyagot, és a lakosság által is alkalmazható.
Publikáció:
Bozsik Gábor, Szőcs Gábor, Kontschán Jenő (2023). A new model of stink bug traps: heated trap for capturing Halyomorpha halys during the autumn dispersal period. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69(1): 39-46. DOI: 10.17109/AZH.69.1.39.2023
