A típuspéldány elrablása és más rettentő bűncselekmények a Természettudományi Múzeumban címmel adott ki mesekönyvet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, amelyet az intézet egyik kutatója, Rózsa Lajos írt.
A történet egy, a Természettudományi Múzeumban történt rabláson keresztül vezeti be az ifjú olvasót a zoológiai kutatás rejtelmeibe. A könyv emellett méltó emléket állít a nemrégiben elhunyt két híres rovarásznak, Merkl Ottónak és Papp Lászlónak.
„Az élővilág sokféleségének megőrzését egészen fiatal korban kell a gyerekek életszemléletévé tenni
– vallják az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai.
A gyerekek megszólítása azonban nem egyszerű feladat, ezért a kutatók a megszokottól eltérő eszközhöz fordultak, és egy gyermekeknek szóló képeskönyvet írtak. A típuspéldány elrablása című mesekönyvben egy, a tudomány számára új bogárfaj elnevezése és elrablása körüli bonyodalmakat oldják meg a Természettudományi Múzeum tudósai”
– olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) MTI-hez eljuttatott közleményében.
„Közel szerettem volna hozni a gyerekekhez a természettudományos hétköznapokat, bemutatni nekik egyetlen bogár jelentőségét, illetve a vele foglalkozó emberek nagyszerűségét, hogy a mesékben valódi hősökkel is találkozzanak”
– idézik a közleményben Rózsa Lajost, az Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a könyv íróját.
Mint megjegyzik, az állatok rendszertanával foglalkozó taxonómusok tudományágát sokan – még a kollégák is – idejétmúltnak tekintik.
A könyv szerzője szerint azonban az új állatfajok felfedezése, illetve elnevezése továbbra is kulcsfontosságú kiindulópontja a biodiverzitás feltárásának, ezen keresztül pedig hozzájárul bolygónk élővilágának megóvásához.
A kalandos történet hátterében ezért is kap fontos szerepet az új fajok besorolása, illetve az elnevezésük folyamata. A könyv díszleteit a Természettudományi Múzeum adja, amelynek antik miliőjét Oláh Dóri grafikus rajzai idézik meg.
A szerző szerint a gyerekeknek is meg kell mutatni, hogy az igazi értékek, a jövő igazi biztosítékai a környezetet megóvó életmódban rejlenek.
A kutató továbbá hangsúlyozta azt is, hogy a természetet folyamatosan fel kell fedezni, le kell írni, illetve mindenekelőtt meg kell őrizni.
„Nem tudjuk azt megvédeni, amit nem ismerünk. A megismeréshez viszont le kell írni az élővilág talán legfontosabb egységeit, a fajokat. Ha nem tudjuk megnevezni a vizsgált fajokat, akkor a tudományos munkánk értelmezhetetlen lesz. A biológia egyik fontos alapját tehát a faji szintű változatosság feltárása adja. A könyvem erről szól – és a nagyszerű emberekről, akik ezt a munkát végzik”
– fűzi hozzá Rózsa Lajos.
