Úszunk a fecskékben mostanság, a legutóbbi madárszencációt – a havasi sarlósfecskék ismét költenek nálunk – itt követi a következő, mégpedig egy halvány sarlósfecske (igen, nem elírás) második feltűnése Magyarországon. Eleddig először és mostanáig utoljára 1996-ban figyeltek meg ilyen fecskét hazánkban.
A Kárpát-medencében ritka madarat Engi László nemcsak megtalálta és meghatározta – amely a szakmában jártasak számára is nehéz feladat – hanem fényképet is készített róla. Ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.
A halvány sarlósfecske (Apus pallidus) leginkább a tengerek közelében költ, a Földközi-tenger partvidékén, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Közel-Keleten, valamint az Arab-félsziget bizonyos pontjain él. Vonuló faj, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Korábban Magyarországon egy
szer, 1996-ban figyelték meg.
Rokonához – a Kárpát-medencében szintén rendkívül ritkán felbukkanó – havasi sarlósfecskéhez hasonlóan szinte minden idejét a levegőben tölti, leszámítva a fészekrakást és az utódgondozást. Repülő rovarokkal, levegőben sodródó pókokkal táplálkozik, utóbbiakat alacsony magasságban, a földtől egy-két méterre kapja el.
A 16 centis testhosszú, 42-46 centiméteres szárnyfesztávú halvány sarlósfecske barnás tollazata világosabb a Magyarországon is költő sarlósfecskénél (Apus apus) alakja vaskosabb, szárnyvégei tompábbak és farokvillája is rövidebb.
A halvány sarlósfecske sziklás partfalakon, városok épületein telepesen fészkel. Fészekanyagát a levegőben sodródó anyagokból gyűjti. Évente két fészekaljat nevel, melyek rendszerint két-három tojásból állnak. A hím és a tojó egyaránt részt vesz a kotlásban, valamint a fiókák táplálásában is.
