Megkezdődött az őshonos (cigája és racka) juhok ellési szezonja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti Sóstói Állattartó Telepén. Az első bárányok január 25-én születtek, a cigája anya ikerbárányoknak (két jerkének) adott életet.
Január 29-ig már 25 kisbárány született és összesen öt ikerellés volt. A korábbi években a március közepéig tartó ellési szezonban általában 350-nél több bárány született, idén is hasonlóan szép szaporulatra számítunk – írja a nemzeti park.
Igazi kis fekete bárányok, ennél a fajtánál ugyanis a bárányok szinte kivétel nélkül sötét színűek. Idővel azonban a színük átalakul, így a fekete szín csak a test gyapjúmentes részein, a fejen és a lábakon marad meg.
A cigája anyák kifejezetten nyugodt vérmérsékletűek, jó tejtermelő képességgel rendelkeznek, s utódaikat nagy türelemmel nevelik. Az ikerellések gyakoriak, arányuk eléri a 30-40 százalékot. Előfordul, hogy a cigája anyák egyszerre három utódot hoznak a világra.
A bárányok rögtön születésük után báránykrotáliát kapnak, a végleges krotáliát pedig leválasztáskor kapják meg. Életük első 2-3 napját anyjukkal együtt az úgynevezett fogadtatóban töltik, majd a „bárányóvodába” kerülnek, ahol 8-10 anya és utódaik vannak együtt. A következő lépcső a „bárányiskola”. Egyhónapos koruktól a bárányok már darát, illetve finom, aprólevelű, finomszálú lucernaszénát (bárányszénát) is kapnak.
A cigája juh a házijuh sok száz fajtájának egyike. Eredetileg kis-ázsiai ősökre vezethető vissza, Magyarországra a Balkánon, mindenekelőtt Havasalföldön keresztül került még a XVIII. században. Így – bár őshonosnak is nevezhető – szabatosabb a régen honosult fajta elnevezés. Manapság a klasszikus, gyapjút, húst és tejet adó eredeti változat mellett létezik kifejezetten tejtermelésre szelektált cigája is – olvasható a Fővárosi Állatkert weboldalán.
