A STORM, vagyis „vihar” jelentésű betűszó, amely igazából a tengeri teknősök óceánmegfigyelő és kutató programjának neve, nem véletlen: a jeladót viselő teknősök úszó érzékelőként közvetítenek olyan adatokat, amelyek alapján az óceánon kialakuló viharokról készülhet előrejelzés – számolt be a Smithsonian Magazine.
Nem könnyű feladat a ciklonok erősségét és várható útvonalát előrejelezni, még akkor sem, ha elég sok adat áll rendelkezésre, s a pontosabb előrejelzésekre igen nagy szükség van.- írja az ng24.hu. Ezért is kapta feladatul a francia Olivier Bousquet még egyszerű légkörkutatóként (ma a Fenntartható Fejlődés Minisztériumának tudományos vezetője), hogy minél pontosabb előrejelzéseket fejlesszenek a déli-indiai-óceáni ciklonokra – e térségben Franciaországnak külbirtokai és gazdasági érdekeltségei is vannak. Évente 9-10 ciklon jár erre, s erejük egyre nő, az Idai nevű trópusi ciklonnak 2019-ben több mint ezer halálos áldozata volt Mozambikban, 2014-ben a Gafilo Madagaszkáron 350 fő haláláért felelt.
FORRÁS: EARTH OBSERVATORY
A térségben azonban, más, tudományos műszerekkel bőven ellátott területekhez képest, mint pl. az észak-atlanti régió, szinte semmi adat se áll rendelkezésre, így új módszert kellett kiagyalni az adatgyűjtésre.
A Déli-óceánban, vagyis az antarktiszi vizekben, ahol a rendkívül zord időjárás szinte teljesen lehetetlenné teszi az emberek, hajók vagy automata műszerek adatgyűjtését, műholdas jeladókkal felszerelt elefántfókák segítik ezt a munkát, ők mérik és továbbítják a tenger sótartalmára, hőmérsékletére vonatkozó legalapvetőbb információkat. Azonban az India-óceán déli részén nincs fóka, amelyet be lehetne vonni ilyen munkába. Bosquet eleinte tengeri madarakra gondolt, ám ők túl kicsik voltak ahhoz, hogy a megfelelő műszereket magukkal hordják, ezért a régió súlyosabb lakói, az álcserepesteknős, és az olajzöld fattyúteknős példányai segítségét vette végül igénybe.
A 20 dekás adatgyűjtő-jeladóval felszerelt teknős évente több ezer kilométert úszik, s rendre visszatér a szülőhelyére, ez a hazatérési ösztön teszi lehetővé, hogy a műszerek gyűjtötte teljes adatsort kinyerjék. (Az év során a teknős jeladója csak kis adatcsomagokat közvetít, hisz korlátozott sávszélességű maga a jeladó kinn az óceánon.) A teknősök a megtett út és a teherbírás mellett még egy fontos szempontból hasznosak. A ciklonok előrejelzéséhez szükséges adatok a kis vízmélységből (25-200 méter) nyerhetőek ki, a teknősök pedig pont ebben a régióban töltik idejük zömét! Egyéb életvitelbeli szokásaik további számtalan előnnyel járnak az adatgyűjtők számára. Mindemellett az adatok nemcsak a klímához, hanem a teknősök életmódjához is többlet információkat jelentenek.
FORRÁS: FRONTIERS IN MARINE SCIENCE
2019-ben a francia külbirtok Réunion szigetéről 15 jeladós teknőst bocsátottak útnak – ám mindegyikük halászhálókba keveredett, majd teknősmenhelyeken regenerálódott. Egy Ilona nevet kapott álcserepesteknős pár héten át, naponta 20-50 alkalommal küldte az adatokat a műholdnak, majd, amint Madagaszkárra ért, nem mozdult tovább. Sikerült is megtalálni a jeladót az üres páncélján… Ilonát, úgy tűnik, megették… Azonban a kb. három heti adat is hatalmas segítség volt, különösen a hasonló projektek tervezéséhez.
Ilona méréseinek előzetes adatelemzése elvezetett ahhoz, hogy létrejött a STORM projekt, amelyben ma már számtalan intézmény, s rengeteg jeladós teknős vesz részt. Ma már a kutatók olyan részletekre is ügyelnek, hogy mikor engedik el a teknőst egy közeledő ciklon felbukkanásához képest.
Forrás: ng24.hu
Kiemelt kép: pixabay
