Áramütést szenvedett uráli bagoly került a Szegedi Vadaspark mentőközpontjába

0
207 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Egy Baja mellett áramütést szenvedett uráli bagoly (Strix uraliensis) került a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába, a sérült madár egészségi állapota kielégítő.

A madarat egy középfeszültségű vezetékszakasz közelében találta egy vadász szombaton röpképtelenül, ám viszonylag jó kondícióban. Értesítette a Kiskunsági Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatát, amely a baglyot beszállította a Szegedi Vadasparkba további vizsgálatokra és gyógykezelésre.
A bagoly egészségi állapota kielégítő, a szárnya sérült. A röntgenvizsgálat traumás elváltozást nem mutatott ki. Hét-tíz nap múlva lehet arról biztosat mondani, szabadon engedhető lesz-e majd a bagoly.

Az uráli bagoly hegyvidéki faj, bajai felbukkanása volt az első alkalom, hogy Bács-Kiskun megye területén megfigyelték, feltehetően egy fiatal, kóborló példánya vetődött el az Alföld déli részére. Az uráli bagoly impozáns megjelenése a macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Magyarország második legnagyobb termetű bagolyfaja, csak az uhu előzi meg méretben. Testhossza 50-59, szárnyfesztávolsága 110-125 centiméter, tömege azonban mindössze egy kilogramm körüli. Feje kerek, szemei feketék, arca világos szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű. Nincsenek tollfülei, mint az uhunak.

A Magyarországon szórványos költő faj elsősorban az öreg, odvas fákban bővelkedő középhegységi erdőkben fészkel az Északi-középhegységben, azon belül is elsősorban a Zemplénben, Bükkben és a Mátrában.

Állományát 160-280 párra becsülik a szakemberek, erősen függ a fő zsákmányának számító erdei rágcsálók elszaporodottságától. Szívesen elfoglalja a kihelyezett költőodúkat, vagy egerészölyv, holló gallyfészkét. Fiókáit agresszíven védelmezi, ilyenkor nem ajánlatos a közelébe menni, mert még az emberre is rátámadhat. Az uráli bagoly fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a működési területén rendszeresen gyűjti az adatokat a középfeszültségű vezetékeken történő madárpusztulásokról, melyeket az áramszolgáltató felé is továbbít, jelezve a különösen veszélyes, intézkedést igénylő szakaszokat. A komplett szabadvezetéki szakaszok esetében nem kevés fejtörést és egyeztetést igényel a hatékony madárvédelmi megoldások kidolgozása és megvalósítása. Az elmúlt években több szakaszon is végeztek már madárbarát beavatkozásokat, ugyanakkor még sok vár átalakításra.

Az MVM Démász Áramhálózati Kft. a közelmúltban több millió forinttal támogatta a Szegedi Vadaspark vadállatmentő tevékenységét, amelyet röntgengép vásárlására fordítottak, ami nagy segítséget jelent a nemzeti parkokkal együttműködésben végzett madármentésben.

MTI