Az országban lévő hegyi- és lápréteket, félszáraz gyepeket járva nyár közepétől ősz elejéig találkozhatunk a négy hazai hangyaboglárka faj valamelyikével.
Talán kevesen tudják, de ezek a lepkék egészen érdekes életmódot folytatnak. A kifejlett egyedek a tápnövény hajtásaira helyezik petéiket, amelyből kikelve a lárvák annak magkezdeményeit fogyasztják. A negyedik lárvastádium után azonban a hernyók Myrmica hangyafajok fészkeiben fejlődnek tovább. Egyes hangyaboglárka fajok feromonjaikkal ráveszik a hangyadolgozókat, hogy táplálják őket, míg mások a hangyákkal táplálkoznak.
Fotó: MME/Timuş 2014
A négy hazai faj egyike a sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous), a többi hangyaboglárka fajtól könnyen elkülöníthető szárnyainak sötét csokoládébarna, szürke árnyalat nélküli fonákjának köszönhetően, amelyet csak a szemfoltsor díszít, a szegélyfoltsor teljesen hiányzik.
Egy nemzedékkel rendelkező faj, amelynek kifejlett egyedei júliustól augusztusig figyelhetőek meg élőhelyén.
Hazánkban csak a Dunántúlon fellelhető, többek között a Bakonyban és az Őrségben élnek szép állományai. Élőhelyei: sík-, domb- és hegyvidéki mocsárrétek, ahol tápnövénye, az őszi vérfű is megtalálható.
Védett fajról van szó, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Ezenkívül Natura 2000-es jelölőfaj, amely a Vörös Könyvben is megtalálható.
MME Lepkevédelmi Szakosztály/Facebook
