Amazónia ugyan az óriási folyamról kapta a nevét, de az Amazonas számtalan kisebb mellékfolyója teszi igazán sokszínűvé a madárvilágot.
Régóta foglalkoztatta már a kutatókat a kérdés: miként alakulhatott ki, s minek köszönhetően marad fenn Amazónia biológiai sokfélesége? Az Amerikai Természettudományi Múzeum ornitológus szakembereinek most sikerült választ találni: a kis folyók gyorsan változó rendszere segítette elő mindezeket.
A folyók evolúciós akadályt jelentenek sok faj számára, egy-egy vízfolyás két partján eltérő fajok élnek, amelyek a folyó jelenléte miatt nem tudnak keveredni, ezt már az egészen korai evolúcióbiológusok, mint például Alfred Russel Wallace is észrevették. A Science Advances folyóiratban közzé tett új tanulmány szerint az amazóniai madarak is egy-egy folyóhoz köthetőek valamilyen formában. „Sőt, egyre halmozódnak a geológiai bizonyítékok is, melyek szerint e folyók rendkívül dinamikusak, és néhány ezer vagy tízezer évente megváltoztatják a folyásukat a dél-amerikai tájban” – mondta Lukas Musher, a kutatás vezetője. Az Amazonas-medence síkvidéki esőerdőinek biológiai sokfélesége minden más szárazföldi ökoszisztémáénál nagyobb, itt él a világ fáinak 18 százaléka, s több édesvíz folyik itt át, mind a rá következő hét legnagyobb folyó medencéiben együttesen.
A kutatók amazóniai madárfajok genetikai elemzésén keresztül vizsgálták meg a fajok keletkezésének és a folyók vándorlásának összefüggéseit.
„Bár a madarak tudnak repülni, a kutatásunk bebizonyította, hogy Amazónia déli részének folyói, még a viszonylag kicsik is, képesek olyan akadályt képezni, amely miatt elkülönülnek a populációk, s ez genetikai különbségekhez, majd új fajok kialakulásához vezet” – magyarázta Joel Cracaft, a múzeum ornitológiai gyűjteményét gondozó szakember, a kutatás résztvevője.
A vizsgálatok során olyan madárpopulációkat is azonosítottak, amelyeket korábban egy fajnak hittek, de már külön fajokként kell ezután kezelni, a genetikai adatok alapján. Úgy vélik, hogy még az olyan jól tanulmányozott élőlénycsoport, mint a madarak esetében is nagyobb lehet a fajgazdagság, mint eddig hittük. „Számos itt élő populáció fiatal, és Amazónia csak egy kis területén honos, endemikus” – tette hozzá Musher.
Amazónia déli régióját az erdőirtás különösen erősen fenyegeti, az itt élő fajok sokasága veszélyeztetett, holott a régió teljes fajgazdagságát még eddig nem sikerült felmérni.
NG24.hu
Kiemelt kép: UNSPLASH / JAMES CHEUNG
