A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

0
85 megtekintés
A denevérek márpedig édesek és nagyon hasznosak, csak rossz a marketingjük - Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) - Kép: 24.hu
Swing Szerelem Szulák
A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott világnap célja a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása és helyes megítélésük elősegítése – olvasható a fővárosi állatkert MTI-hez eljuttatott közleményében.  A denevérek világnapja április 17-e.

A denevérekkel kapcsolatos természetvédelmi munkából a budapesti állatkert is kiveszi a részét, elsősorban a magyarországi fajok segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Évről évre több száz denevér kerül be az intézmény vadállatmentő központjába.

Tavaly 11 faj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően.

BAGOSI ZOLTAN

A téli hónapokban főleg a telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A télen végzett építkezési munkálatokkor ugyanis előfordul, hogy egy-egy védett telelőhelyük napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen már semmi nem védi őket a zord időjárástól, új telelőhelyet pedig késő keresni. A denevérek aktív időszakában inkább a sérült, balesetet szenvedett, legyengült, esetleg a szülőktől elkeveredett, odúból kiesett, elárvult denevérek szoktak segítségre szorulni.

Az állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat felnevelik. A cél, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni és vissza lehessen engedni őket a természetes élőhelyükre.

Denevér elengedés – Fotó: Bagosi Zoltán – zoobudapest.com

Az állatkert idén februárban két alkalommal is kihelyezett megmentett denevéreket. Egy részük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, kifejezetten denevérvédelmi célokra épített tiszaugi denevértoronyba került, másik részük pedig a sződlgeti Nagyboldogasszony-templom tornyában telelő, több fajból álló denevérkolóniához csatlakozott.

A szürke hosszúfülű denevér Európa nagy részén, így Magyarországon is honos faj. A képen látható állat mentett denevérként került az állatkert vadállatmentő központjába – Fotó: zoobudapest.com

A Fővárosi Állat- és Növénykert a segítségre szoruló hazai denevérek mentése mellett a denevérek állatkerti bemutatását és a velük kapcsolatos ismeretterjesztést, szemléletformálást is fontosnak tartja. Az idén 155 éves intézményben világviszonylatban is az elsők között kezdtek el még 1912-ben denevérek tartásával, bemutatásával és szaporításával foglalkozni. Az intézmény parkja a hazai denevérfajok számára fontos élőhely is egyben.

A nílusi repülőkutyák kiválóan szaporodtak: az 1991-ben még csak tízfős kolónia egyedszáma néhány év alatt száz fölé növekedett. Fotó: Bagosi Zoltán – zoobudapest.com

A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert.  Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul.

Az ismert fajokból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A magyarországi fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll.

A hazánkban is őshonos rőt koraidenevér nemcsak a hozzánk bekerülő mentett denevérek között gyakori faj, hanem az állatkert parkjában vadon is él. A szokásos nyitvatartási időben persze nemigen találkozni velük, hiszen csak zárás után, a koraesti órákban merészkednek elő – Fotó: zoobudapest.com

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért felelnek.

A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét.

Nem csupán a bioszféra, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is fontosak a denevérek. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek.

Egyes közgazdasági számítások szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.