Öt mezopotámiai dámszarvas (Dama mesopotamica) született a Szegedi Vadasparkban, már a legkisebb, alig több mint egyhetes borjút is megfigyelhetik a látogatók a veszélyeztetett faj erdei kifutójában.
Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban találkozhatnak a látogatók ezzel a ritka fajjal, amelynek jelentős, immár 21 példányos állománya él az erdei kifutóban.
A ritkaságuk abból a szomorú tényből fakad, hogy a faj gyakorlatilag vadon kipusztultnak számított a múlt század közepére, és ma sem él belőle több kétezer egyednél a világon.
Az európai állatkertek tevékeny részt vállaltak a faj megmentésében, a vadaspark is fajmentő tenyészprogram keretében tartja 2013 óta.
A Közel-Keleten élő faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta. A múlt század közepére már kipusztultnak vélték. Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, amelyből a németországi Opel Zoo-ba került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének és visszatelepítésének.
A mezopotámiai dámvad hasonló a Kárpát-medencében is élő európai dámvadhoz, régebben annak egyik alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsa kevésbé „lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli, ahol elbújhat ragadozói elől, a Szegeden kialakított kifutó is ezt a környezetet idézi.
Borjai, mint más szarvasokéi, fejletten születnek, pár órásan már futni is tudnak a kezdeti bizonytalan négylábra állás után. A látogatók megtekinthetik mind az öt borjat, ahogy más szarvasborjakat is, hiszen a gímszarvasok és az európai dámvadak is gyarapodtak a tavasz végén és a nyár elején a szegedi állatkertben.
MTI
