A Budakeszi Vadaspark Facebook-oldalán október elején ismét arra lehetett szavazni, hogy ki legyen a Hónap Állata cím büszke tulajdonosa. Az elméleti versenyben a szarka és a barnamedve álltak egymással szemben, melyből Európa legnagyobb emlőse, a jámbor tekintetű barnamedve került ki győztesen. A Budakeszi Vadasparkban jelenleg egy példány él, kinek neve Romulus. Segítségével ismerhetjük meg most a medvék világát.
Szia Romulus! Köszönjük, hogy fogadtál minket még így, a téli hónapok közeledte előtt. Bemutatkoznál az Olvasóknak?
Brummm, hello Mindenkinek! Engem Romulusnak hívnak, a Fővárosi Állat- és Növénykertből érkeztem 2017 tavaszán. A vadon élő átlagos medveéletkorhoz képest – ami 30 év – én a magam 16 évével már középkorúnak számítok. Állatkertekben és vadasparkokban azonban jóval tovább, akár 50 évig is élhet a medve.
A Vadaspark látogatói már többször is találkozhattak velem, ugyanis én tartom a látványetetéseket minden hétköznap 11 órakor. Egyébként az ilyen alkalmakra már előre készülök, mert a szereplésért cserébe nagyon finom kekszet szoktam kapni.
Mivel töltöd a mindennapokat? Készülsz már a téli álomra?
Manapság olyan kellemes az idő, hogy a téli álom még egy kicsit odébb van. A barnamedvék egyébként sem alszanak “igazi” téli álmot, ugyanis mi nem hibernáljuk magunkat, mint mondjuk a keleti sünök vagy a pelék. Helyette igyekszünk minél több zsírban gazdag élelmet enni, hogy könnyebben átvészeljük az ínséges hideg hónapokat. Az evésen kívül pedig egy olyan földalatti kuckót ásunk vagy barlangban lévő búvóhelyet keresünk, amit avarral kényelmesen kibélelünk. Itt töltjük a tél nagy részét és csak akkor jövünk elő, ha már korog a bendőnk.
Ilyenkor viszont nagyon kevés a jó minőségű táplálék, így jobb híján gyökerekkel és avarral töltjük meg a pocakunkat. Ezek után nincs is mit csodálkozni azon, hogy a természetben élő medvék a testsúlyuk 20-30%-át is elveszíthetik egy tél alatt. Az év többi részében a barnamedvék napközben a vackukban pihennek, főleg reggel és este dugják csak ki az orrukat.
Romulus, a Te fajtád valóban mindenevő?
Igen, az étlapunkon elég nagy a választék. Megeszünk tücsköt, bogarat, kisebb rágcsálókat, néha egy-egy nagyobb vad is belefér, de főleg növényi táplálékot fogyasztunk. Éppen ezért a kedvenc évszakunk a tavasz és a nyár, mert az erdő ilyenkor telis-tele van mindenféle erdei bogyóval, vadgyümölccsel. A szedret és a szamócát például képesek vagyunk addig enni, ameddig csak látjuk, sokszor fekve, ezért ki sem látszunk a bokrok közül. Mégiscsak minden kényelmesebb úgy, nem igaz? Mézzel pedig tényleg kenyérre lehet kenni, az erdei méhek nem is annyira szeretnek minket. A fiatal medvéknek például a fa tetején lévő kaptár megdézsmálása sem jelent gondot, hiszen ilyenkor még ügyesen tudnak fára mászni.
De a vadon élő medvék vadásztudományát sem szabad ám alábecsülni! Igaz, ami igaz, hogy a legtöbb esetben lustaságból nem szaladnak a zsákmány után. Viszont ha az elérhető közelségben van és nem is igazán tud elmenekülni, például egy zárt legelőn, akkor megéri az erőfeszítés. Ilyenkor lesből, meglepetésszerűen támadnak és kitartóan üldözik a kiszemelt prédájukat.
Európa legnagyobb szárazföldi ragadozói a barnamedvék. Minek köszönhetitek ezt a címet?
A kifejlett hím példányok testtömege elérheti akár a 450 kilogrammot is, a nőstények kicsit kevesebbet, körülbelül 200 kilogrammot nyomnak. A testhosszuk pedig általában 2 méter körüli. Talán ez a két külső jellemző szemlélteti a legjobban, hogy miért is vagyunk mi Európa és a Kárpát-medence táplálékláncának csúcsán.
Mesélnél az Olvasóknak a medveéletről?
Oh, az nagyon izgalmas, ugyanis a barnamedve hatalmas területet képes bejárni, mondhatni igazi utazó.
Territoriális és magányos életmódot folytató állatok vagyunk, ezért minden medvének megvan a maga területe. Ez akár több ezer négyzetkilométer is lehet. Egy-egy hím állat fennhatósága alatt lévő terület pedig általában nagyobb, mint egy-egy nőstényé. Mivel magányos állatok vagyunk, ezért javarészt egyedül bandukolunk az élőhelyünkön. Egymás társaságát csak a szaporodási időszakban, tavasszal keressük fel.
A február pedig – ahogy sok más állatnál is – a születés időszaka. Ekkor jönnek világra a medvebocsok, akik körülbelül 2 éves korukig maradnak édesanyjukkal. Ez idő alatt megtanulják a medveélet minden fortélyát. A medvemama egyébként nagyon jó édesanya, bocsát különös gonddal neveli, ezért ha veszélyt érez, akkor igazi védelmező amazonná képes válni.
A természetben hol találkozhatunk barnamedvével?
A vadon élő fajtársaim legjobban a magasabban fekvő, hegyvidéki területeket kedvelik, ahol van elegendő táplálék és búvóhely is akad bőven. Európában jelenleg a Kárpát-medencében, azon belül Erdély erdeiben élnek a legtöbben, mintegy 5000 példány. De Szlovákia és Szerbia kiterjedt erdeiben is vannak néhányan. Időnként pedig Magyarországra is betévednek páran.
A barnamedve populációja egykor jóval nagyobb volt ám, de a túlvadászat miatt a számuk lecsökkent, ezért mára a védett fajok között tartanak minket számon Magyarországon.
De nemcsak ezért vagyunk védettek, hanem azért is mert meghatározó szerepet töltünk be az erdei ökoszisztémában.
Romulus, köszönjük szépen a tartalmas interjút. Üzennél még valamit az olvasóknak?
Ha szeretnétek találkozni velem, akkor várlak Titeket a Medve látványetetésen minden hétköznap 11 órakor!
Kapcsolódó:
Állati interjú: Micimackó legjobb barátja, a magyar parlagi szamár
