Állati interjú: A hétalvó nagy pele

0
231 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
A Budakeszi Vadaspark lelkes Facebook-követői júniusban is megszavazták a vadasparki Hónap Állatát. Ezúttal a nagy pele és a holló szálltak versenybe egymással. A szavazást végül hétalvó barátunk, a nagy pele nyerte. A pelefélék legnagyobbika szerencsére már felébredt a hosszan tartó téli álomból, így a Budakeszi Vadasparkba látogatók is megismerkedhetnek izgalmas életével. 

Szia Pelus! Téged és a fajtádat a legtöbben a téli álomról ismerik. Hogyan kell ezt elképzelni?

Sziasztok! Bizony, a kifutóban élő társaim május környékén ébredtek fel, addig nem is lehetett nagyon látni őket mozgolódni. Pont jól időzítettek, hiszen a Vadaspark kapuja is májusban nyílt meg ismét a látogatók előtt. Velük ellentétben én már valamivel korábban felébredtem, hiszen az én lakásom a Vadaspark irodájában van. Tudjátok, én zoopedes állat vagyok, sokat járok a gyerekekhez a szakvezetésekre, a foglalkozásokra és a nyári táborba is. Mivel az irodában nagyon jó meleg van, nem éreztem szükségét annak, hogy tovább aludjak.

Vadon élő társaim azonban az alvás bajnokai. Képesek akár 6-7 hónapot is átaludni, ha a kinti időjárás tartósan hideg marad.

A téli álom nemcsak a hossza miatt különleges. A pelék – és más valódi téli álmot alvó állatok, mint például a sünök – hibernált állapotba kerülnek. A testhőmérsékletük 2-3 C° fokra csökken, a szívük pedig az átlagos 450 helyett percenként 45-öt dobban csak. Ilyenkor természetesen nem esznek és nem isznak.

Hová bújtok ilyenkor?

Legfőképpen az olyan helyeket szeretjük, ahol védve vagyunk az időjárás ellen és a ragadozók sem találnak ránk könnyen. Gyakran mászunk az öreg fák gyökerei mellé, a föld vagy kőrakások alá, de a hegyi pincék padlásaira is szívesen beköltözünk.

Úgy hallottuk, hogy a téli álom előtt sok a teendő. Mesélnél erről is?

Sok bizony! Nemcsak egy biztonságos kuckót kell találni. Nyár végén és szeptemberben szinte féktelen lakmározásba kezdünk. De ezt nem mohóságból tesszük ám, hanem azért, hogy biztos túléljük a hosszú, étlen-szomjan, mély álomban töltött hónapokat. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy elegendő kalóriát fogyasszunk, hogy a több mint fél éves alvási idő alatt legyen mit elégetni. A tányérunkon főleg olajos és zsíros magvak, bükk- és tölgymakk, gyümölcsök, levelek, kéreg szerepel, de néha még kisebb ízeltlábúak is kerülnek az asztalra.

Azt elmondanád, hogy miért kaptátok a hétalvó nevet?

Hát mert sokat alszunk!

Német nevünk – Siebenschläfer – magyarra fordítva hétalvót jelent, ami valóban arra utal, hogy rengeteget durmolunk. Nemcsak a téli álom alatt, de a nyári hónapokban is. Éjszakai állatok vagyunk, ezért nappal nem élünk aktív életet. Szeretünk inkább elvonulni a fészkünkbe és jót szunyókálni. Alkonyatkor azonban előjövünk és élelmet keresünk, valamint szaporodási időszakban, ami májusra esik, jut idő a szerelemre is.

Meséljek a nyári fészkünkről is?

Persze! Különbözik a télitől?

Nagyon is. Ahogy említettem, télen szeretünk inkább jó mélyre elrejtőzni. Nyáron azért más a helyzet, minden éjszaka kijárunk vacsoráért, ezért praktikusabb otthonra van szükségünk. Faodvakba, elhagyott madárodúkba, vagy a B-típusú mesterséges odúba fészkeljük be magunkat. A belsejét mindenféle puha dologgal, levelekkel, madártollakkal, fűvel, szalmával tesszük otthonossá és kényelmessé. Ezek a fészkek magasan, a lombkoronában vannak. Az is gyakran előfordul, hogy felköltözünk hozzátok a padlásra. Az együttélés, bevallom, kellemetlen lehet, hiszen Ti, emberek pont éjszaka szeretnétek jókat aludni, amikor mi hangos hancúrozásba és futkosásba kezdünk a fejetek felett.

Külsőre nagyon hasonlítotok a mókusra. Hogyan lehet mégis megkülönböztetni Titeket?

Valóban, én is hallottam már, hogy az emberek összekevertek minket. Lehet, hogy azért is, mert mókust gyakrabban látnak, hiszen ők leginkább nappal aktívak. Azt is szokták mondani, hogy a nagy pele a mókus éjszakai megfelelője. Lompos farkunk van, amivel tökéletesen egyensúlyozunk a fák törzsein. Termetünk kicsi, bundánk szürkésbarna színű. A mókusoké lehet vörös és sötétbarna is. Viszont a nagy peléknek fekete gülüszemeik vannak és biztosak lehettek benne, hogy nappal nem találkozhattok velük. Kivéve, ha a Vadasparkba jöttök. Mivel mi napközben kapjuk az elemózsiát, pár órát ébren vagyunk olyankor is.

Egyébként azt tudjátok, hogy miért ilyenek a szemeink?

Ha belegondoltok, igazából nagyon ésszerű a magyarázat. Sötét, fekete szemeinkkel tökéletesen látunk a sötétben, így nemcsak a fincsi élelmet találjuk meg könnyedén, de a ragadozók, például a bagoly elől is gyorsabban tudunk elmenekülni.

Rengeteg érdekességet elmeséltél nekünk, Pelus. Van még valami, amit szeretnél megemlíteni?

A nagy pele mellett Magyarországon erdei és mogyorós pelék is élnek. Ők sokkal kisebbek, mint a nagy pelék. A peléket egyébként népies néven pilimókusnak vagy pöllének is nevezik. Szerintem elég mulatságos.Oh, majd elfelejtettem! Védett fajok vagyunk, természetvédelmi értékünk 50 ezer Ft.

A Budakeszi Vadaspark hivatalos Facebook oldala itt, Instagram oldala pedig itt érhető el. Az Alkonyati szakvezetésről további információ a honlapon olvasható.