Veszélyeztetett partimadarunk: a nagy goda

0
42 megtekintés
Nagy goda (Limosa limosa) - Fotó: Flickr
Swing Szerelem Szulák
A vizes élőhelyekhez kötődő, földön fészkelő partimadaraink helyzete egész Európában aggasztó, ezek közül is a legveszélyeztetettebb a Nagy goda – írja közleményében az MME. Nem biztos, hogy mindenki számára ismerősen cseng a neve, de talán épp az ideje, hogy jobban megismerkedjünk veszélyeztetett madarainkkal, miközben sokan azon dolgoznak, hogy megmentsék az eltűnéstől ezeket a fajokat. 

Hazánkban valamikor kifejezetten gyakori fajnak számított, nedves réteinken, szikes tavaink partján, időszakos vízállásokon egyaránt fészkelt.

Mint írják,

napjainkban azzal a fenyegető helyzettel kell szembe néznünk, hogy a faj eltűnik nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem egész Európából.

Nagy goda (Limosa limosa) – Fotó: Flickr

A Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében más fajok mellett a nagy goda és további három partmadár-fajunk, a piroslábú cankó, bíbic és a nagy póling összevont fajmegőrzési tervét készíti el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Ennek érdekében jelenleg az érintett madárfajok állományának, illetve a lehetséges veszélyeztető tényezők felmérése zajlik.

Az már most is látszik, hogy a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás okozza, amelynek következtében az időjárási szélsőségek alapvetően megváltoztatják a nagy goda ökológiai igényeinek megfelelő élőhelyeket.

Nagy goda (Limosa limosa) – Fotó: Flickr

Bár a csapadék mennyisége változatlan, annak eloszlása Kelet-Magyarországon megváltozott. Emiatt a nagy godákat és más parti madarakat tavasszal kiszáradt szikes tavak, teljesen száraz gyepek várják, amelyek alkalmatlanok a parti madarak megtelepedésére, költésére. Az élőhelyek beszűkülnek, a kis helyen koncentráló állományokat a fészekfosztogatók könnyebben felderítik, ezáltal jelentősen növekszik a sikertelen költések száma.

A 2021-es a költési szezon a korábbi éveknek megfelelően alakult. A kora tavaszi esőzések miatt több pár nagy goda telepedett le a tocsogós rétekre, szikes tavakra, csakúgy mint egy évvel korábban 2020-ban tavaszán, azonban a korán jött aszály miatt a költési időszakra teljesen kiszáradtak az élőhelyek. Ennek megfelelően a sikeres költések száma 2021-ben is nagyon alacsony volt, a sikeresen kikelt fiókák közül is csak kevés élte meg a röpképes kort a szőrmés ragadozók (róka, aranysakál) predációja miatt.

Nagy godák (Limosa limosa) – Fotó: Flickr

Előzetesen végzett összesítéseink alapján 2021-ben Magyarországon 160-180 pár nagy goda telepedett meg, azonban a kedvezőtlen időjárási körülmények és a nagyfokú predáció miatt alig több mint egy tucatnyi fióka érte el a röpképes kort.

A projekt egyik fő célja, hogy feltárja a veszélyeztető tényezőket, és meghatározza az azok megszüntetése, mérséklése érdekében szükséges tennivalókat.

MME