A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza-Jászság Tájegységében az elmúlt időszakban több alkalommal kellett a hazánkban fokozottan védett kuvik (Athene noctua) fiókáit mentenie a Természetvédelmi Őrszolgálatnak – olvasható a nemzeti park közösségi oldalán.
Elsősorban fészekből kiesett illetve épületek, tetőszerkezetek bontásánál előkerült fiókák esetében vált szükségessé a természetvédelmi őrök intézkedése – írja Monoki Ákos a Természetvédelmi Őrszolgálattól.
Az elmúlt napokban tíznél több fióka fordult meg az Őrszolgálat kezei között. A fészekbe vissza nem helyezhető fiókák a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górés tanyai madárrepatriáló telepére kerültek – tette hozzá.
A kuvik elsősorban a nyílt területek madara. Jellemző élőhelyei az alföldi tanyák, istállók, juhhodályok, öreg állományú gyümölcsösök, koros fákkal tarkított legelők, szőlőhegyek, árterek csonkolt füzesei, parkok, öreg fasorok. Fészkelőhelyének megválasztásakor nem kerüli az ember közelségét.
A kuvik évente egyszer költ, tojásos fészkek április közepétől május közepéig találhatók. Ha a fészekalj elpusztul, pótköltése lehetséges. Alkalmilag télen is költ.
Üregekben, faodúban és tetőszerkezetek alkalmas helyein költ. Külföldi kísérletek azt bizonyítják, hogy szívesen elfoglalja a számára készített speciális fészekodút is. Erre vonatkozóan a Magyar Madártani Egyesület tagjai is végeztek már eredményes kísérleteket.
Fészket nem épít, tojásait – melyek száma 3-5 (2-7) – a puszta aljzatra rakja. Kizárólag a tojó kotlik, és csak hajnalban, valamint szürkületkor hagyja el rövid időre a fészket. A hím hord számára eleséget. A kotlási idő függ a táplálkozási viszonyoktól, kedvező években többnyire 24-25, táplálékban szegény tavaszon 28 nap is lehet. A fiókák számára eleinte a hím hordja a táplálékot, amelyet a tojó oszt szét közöttük. Később már mindkét szülő etet. A fiatalok nem egészen négy hétig maradnak a fészekben, de kiröpülésük után az öreg madarak még hosszabb ideig óvják és etetik őket.
