A szúnyogcsípéssel terjedő szívférgesség tényleg veszélyezteti kedvenceinket. A gyógykezelése komoly kihívást jelent, így a felelős kutyatartás során kulcsfontosságú a megelőzés. Ha nyaralunk, vagy csak kirándulunk kedvencünkkel, a pihenés mellett a veszélyekre és a szúnyogcsípésekre is érdemes odafigyelnünk. De, hogy mire is figyeljünk és hogyan, arról a Bayer Hungária Kft., a felelosallattartas.hu oldalon mesél nekünk részletesen.
A szúnyogszezon mindig komoly kihívást jelent a felelős kutyatartóknak, hiszen a hazánkban mindössze néhány éve ismert, szúnyogcsípés által terjedő szívférgesség már nálunk is szedi áldozatait. A sok eső miatt rengeteg a szúnyog idén nyáron. A kutyák szívférgessége többek közt a klímaváltozásnak köszönhetően sajnos már jó pár éve felütötte fejét itthon is. Most különösen fontos a megelőzés, hiszen a késő tavaszi és kora nyári csapadékos időjárás miatt ellepték a szúnyogok az országot.
A nyár beköszöntével a szúnyogok megkezdik vérszívó inváziójukat, ezért ha nyaralunk, vagy csak kirándulunk kedvencünkkel, a pihenés mellett a veszélyekre és a szúnyogcsípésekre is érdemes odafigyelnünk.
A májusi és júniusi csapadékos időjárás a több órás napsütéssel párosulva optimális fejlődési környezetet biztosított a szúnyogoknak. „A sok eső, a megáradt folyók és a meleg időjárás miatt egyre több helyen és gyorsabban fejlődnek a szúnyogok, így az ország számos településén számítani lehet a szúnyogok tömeges megjelenésére. A rengeteg eső hatására ezerszám alakultak ki a szúnyoglárváknak ideális tenyészőhelyek.” – tájékoztatott nemrégiben honlapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A szúnyogcsípések okozta betegségek közül a kutyákra nézve életveszélyes parazitózis a szívférgesség.
Az apró szúnyogcsípésből egy vagy több, akár 30 centiméter hosszúságúra is megnövő, 7-10 évig is élősködő szívféreg fejlődhet ki, amely az állat tüdejének ereiben vándorolva súlyos tüneteket okozhat. A fertőzött szúnyogcsípéstől számított első 6-7 hónapban a megfertőzött állat tünetmentes, azonban a szívféreg teljes kifejlődése a szervezetében súlyos kórformát, akár halált is okozhat. A fertőzött szúnyogcsípéstől a kutyák szervezetébe jutott szívférgek 6-7 hónapos korukban válnak ivaréretté, tehát ezután kezdenek szaporodni, azaz féreglárvákat (ún. microfilariákat) kibocsátani a véráramba. Ezután a lárvák akár néhány évig is elélnek a vérben, várva a szúnyogok csípését. A szúnyogok ezután tovább oltják fertőzött csípésükkel a betegséget okozó microfilariákat egy másik kutyába vagy macskába. Onnan vándorolnak tovább a lárvák a tüdő ereibe vagy a szívbe.
Fertőzöttség esetén az állat fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála, melyek súlyosbodásával a betegség egy bizonyos ponton már visszafordíthatatlanná válik. Még akkor is, ha időben kerül diagnosztizálásra a szívférgesség, több hetes és jelentős kockázattal járó, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség. A kezelés költségei pedig akár több százezer forintra is rúghatnak. Azonban e nélkül a kutya súlyos, életveszélyes állapotba kerülhet. Mindezeket figyelembe véve a gazdiknak és kutyáknak is az a legjobb, ha még időben fellépünk a szúnyogcsípés ellen, és felelős kutyatartóként megelőzzük a fertőzött szúnyogcsípést, ezzel együtt pedig védjük kedvencünket a szívféreglárvák ellen is.
A szívférgességet komolyan kell venni
„A 2000-es évek elején az észak-amerikai kontinensen a kutyák szívférgessége nagyjából 30 év alatt terjedt el a kontinens keleti felétől indulva egészen a nyugati partig. A szívférgeket elhullott állatokban már a XIX. században kimutatta az állatorvos-tudomány, de csak a 20. században kezdtek el komolyabban foglalkozni a parazita okozta megbetegedésekkel. Kontinensünkön a szívférgesség leginkább a Földközi-tenger térségében, az Alpoktól délre húzódó területeken jellemző. Magyarországon először 2009-ben jelent meg a kutyák szívférgességével kapcsolatban olyan cikk, amely szerint hazánkban egy olyan kutyában találták meg ezt az élősködőt, amely bizonyítottan soha nem járt külföldön, tehát minden kétséget kizáróan belföldön fertőződött meg egy szúnyogcsípéstől” – mondta Dr. Lukács Zoltán kisállatklinikus szakállatorvos, a Bayer Hungária Kft. állatorvosi regionális marketingmenedzsere.
A betegség előfordulásának feltérképezésével kapcsolatban érdekes momentum volt, hogy a Magyarországról örökbefogadott kutyáknál Németországban kezdték el először szűrővizsgálatoknak alávetni az állatokat szívférgességre, és a vizsgálatok több pozitív esetet is kimutattak.
„Ezután a Bayer Hungária Kft. az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai tanszékével 2012-ben közösen kezdett el felméréseket és szűrővizsgálatokat végezni, és több szívférgességgel megfertőzött állatot is találtak. A szűréseket 2014-ben az ország egyik legnagyobb laboratóriumára is kiterjesztették, ahol a beküldött vérmintáknak 16 százaléka mutatott pozitivitást szívférgességre. Ahhoz képest, hogy 2009-ig Magyarországon jó eséllyel egyetlen ilyen fertőzésben szenvedő kutya sem élt a szakirodalom alapján, ez az esetszám-növekedés 2014-re igen jelentős volt.” – tájékoztatott Dr. Lukács Zoltán.
A szakember úgy érzi, hogy sikerült idejében, hatékonyan kommunikálni Magyarországon a szívférgesség veszélyét az állatorvosok és a kutyatartók részére.
„A betegség megelőzésében nemcsak a szívféreg lárva elleni védekezést, hanem a szúnyogok távoltartását is kiemelten fontosnak tartjuk. Mivel a szívférgességet szúnyogok terjesztik, így a szúnyogcsípés elleni, megelőző kezeléseknek is komoly jelentőségük van. Magyarországon ezen betegség tekintetében az Alföld a legveszélyesebb földrajzi terület, de már egyre több pozitív esetről számolnak be az állatorvosok nyugat-magyarországi településekről is” – tette hozzá Dr. Lukács Zoltán.
Védekezés, megelőzés
A teljes körű védelem érdekében a szívféreg lárva-, valamint a szúnyogcsípés ellen kifejlesztett készítményt célszerű egymással párhuzamosan használni, és ajánlott a kezelést minden hónapban megismételni.
Az évente legalább egyszeri szűrővizsgálat mind a kutyának, mind pedig a felelős kutyatartó gazdinak is érdeke, amit a szintén évenként kötelező védőoltással egy időben a legpraktikusabb elvégeztetnünk.
A vizsgálat ára annak összetettségétől függően változik. A legegyszerűbb mikroszkópos vizsgálat néhány ezer forint, a legbonyolultabb, ám egyben a legmegbízhatóbb ára elérheti a tízezer forintos nagyságrendet is. Egyetlen negatív eredménytől azonban nem nyugodhat meg teljesen a gazdi, hiszen ha a vizsgálat éppen akkor történik, amikor a féreg olyan fejlődési szakaszban van, amikor nem kimutatható az állat szervezetében, az eredmény megtévesztő lesz.
Dr. Lukács Zoltán ezért azt ajánlja, hogy felelős kutyatartóként, ha tehetjük, válasszuk a lehető legérzékenyebb szűrővizsgálatot kutyánk szívférgességének felderítésére kedvencünk és saját egészségünk érdekében is, és egy pillanatra se hagyjuk abba a szívférgesség megelőzése érdekében tett kezeléseket!
Fontos tudni, hogy az emberi szervezetben is képes vándorolni a szívféreg lárva, bár nem tud teljes féreggé kifejlődni. Így a szívférgesség ránk, emberekre nézve nem jelent halálos veszélyt. Ám a lárva a tüdőbe kerülve olyan gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával más problémának, akár egy rosszindulatú elváltozásnak is tűnhetnek.
A városi és az országos védekezés mellett egyénileg is tehetünk a szúnyoglárvák ellen. Esős időjárás során a kertünkben vagy teraszunkon lévő csapadékgyűjtők – például hordók, kádak – megtelnek esővízzel, melyek kiváló feltételeket nyújtanak a csípőszúnyogoknak petéjük lerakására – otthont adva ezzel a szúnyoglárváknak, majd később kifejlődésüknek. Az összegyűjtött csapadékvizet ezért minél hamarabb használjuk fel, ne tároljuk hosszú ideig, vagy legalább a tárolók tetejét szúnyoghálóval zárjuk le!
Ha többet is szeretnél megtudni a szívférgességről és a betegség hatékony kezeléséről, nézd meg a www.felelosallattarats.hu weboldalt.
