Az egyik leggyakoribb városi madarunk, a fekete rigó fiókái ebben az időszakban hagyják el fészküket. A fiókák még teljes röpképességük kialakulása előtt, 12-13 naposan elhagyják a fészket, és bízva remek rejtőszínükben, a környező fák ágain, bokrok alatt várják a szülőktől a eleséget. Ezt a segítséget még két-három hétig kapják meg, és közben megtanulnak biztonsággal repülni, és önállóan táplálékot szerezni.
Ezért is fontos, hogy amennyiben ilyen, még rövid farkú, pihetollaktól bozontos fejű, tövénél sárgás-fehéres csőrkávájú kis rigóra bukkanunk, aki esetlen, rövid felrepülésekkel próbál előlünk menekülni, semmiképpen se próbáljunk úgy segíteni rajta, hogy megpróbáljuk elkapni – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park.
Hagyni kell, hogy újra elbújhasson, és rövid, éles hívóhangjával jelezhesse a szülőknek, hogy merre található. Nem véletlen ugyanis, hogy a faj ezt a módszert alkalmazza, mivel míg a fészket felfedező ragadozó nagy valószínűséggel az egész fészekaljat elpusztítja, addig az sokkal ritkább, hogy a szétszéledő, rejtőzködő fiókák mindegyike áldozatul essen valamilyen támadásnak.
A kikelő fiókákat főként a hím eteti, így a tojó eközben elkezdheti az új fészekalj tojásainak lerakását, ugyanis egy évben akár három költés is jellemző a fajra. A tojások száma 3 és 5 között szokott lenni, de néha hat tojásos fészekalj is előfordul. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és 14 napig tart.
