A különleges külsejű patás állatok leginkább tulokszerű állatnak tűnnek, ám a genetikai vizsgálatok alapján a kecskeformákhoz tartoznak. Az állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, hiszen a világon mindösszesen 400 egyed kerül bemutatásra, közülük 6, a nemrég született 2 borjúval együtt, éppen Nyíregyházán.
A Mishmi takin, nevét az Arunácsal Prades területén magasodó Mishmi-hegyekről kapta, ugyanis ez a hegyvidék az állat egyik jellegzetes élőhelye, ahol az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig, elsősorban 1000 m tengerszint feletti magasságtól akár a 3300 méteres tengerszint feletti magasságig előfordulnak.
A külső jegyek és az elterjedési területeken alapján a takinoknak 4 alfaját különítjük el. A négyféle takin közül Állatparkban Mishmi takin (Budorcas taxicolor) található, mely a természetben az indiai Arunácsal Prades államban, Mianmar északi részén, illetve Tibet délkeleti részén és Jünnan tartomány északnyugati területin él s becsült egyedszáma mindösszesen 3500 egyed.
A Nyíregyházi Állatpark Mishmi takin bikája 2009-ben érkezett Németországból, az Európai Fajmegőrzési Program keretében, majd nőivarú társai 2014-ben jöttek Franciaországból, s 2017-ben mindkét nősténynek született itt borja.
A nemrég született takin féltestvérek 220 napi vemhesség után jöttek a világra-az idősebb január végén, míg a fiatalabb 2 nappal ezelőtt- s pár órával a születése után már lábra is álltak. A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen 9 hónapos korukig.
Az ivarérett állatokat a nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát (kosorr). A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt.
Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek s testtömegük akár a 350kg-ot is elérheti.
Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A természetben a Himalája keleti vidékén élnek, változatos élőhelyeken. Csordákban élnek, melyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.
Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőírtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN ) sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.
Forrás: Nyíregyházi Állatpark, MTI
