Mesterséges hó ágyúzásával stabilizálni lehetne Nyugat-Antarktisz jégtakaróját a Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) tudósai szerint.
A sokmilliárd tonnányi hótöbbletet úgy érnék el, hogy az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák és hóágyúkkal terítenék szét.
Ehhez a művelethez példa nélküli mérnöki munkára lenne szükség. Mivel ez a világ egyik utolsó érintetlen területe, ezért a beavatkozás jelentős környezeti kockázatot is jelentene – írta a Phys.org.
Ezzel megelőzhető lenne a tengerszint hosszú távú emelkedése a világ sok nagyon nagy népsűrűségű területén az Egyesült Államoktól Kínáig.
„Az alapvető kérdés, hogy az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városokban építettünk és építünk. A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek víz alá kerülnek, ha nem teszünk semmit” – mondta Anders Levermann, a PIK és a Kolumbia Egyetem fizikusa, a tanulmány egyik szerzője.
„A nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik” – tette hozzá.
A meleg óceáni áramlatok elérték a Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját, amely sok olyan gleccsernek ad otthont, amelyek topográfiájuk miatt labilisak. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását.
Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez.
„Modelljeinkkel azt kutattuk, mivel akadályozhatnánk meg a jégmező összeomlását, és növeltük a hóesést ezen a nagyon labilis területen. Azt találtuk, hogy rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víztömeg áthelyezésével járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány százmilliárd liter vizet néhány évtized alatt” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy felemeljék és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer modern szélerőmű energiájára lenne szükség.
„Ha ezt a hatalmas szélturbinafarmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket. A zord antarktiszi éghajlat miatt nehéz megjósolni a technológiai nehézségeket” – magyarázta.
„A tanulmány nem vette figyelembe az emberi tevékenység okozta jövőbeli globális felmelegedést, tehát ennek az óriási vállalkozásnak csak akkor lenne értelme, ha a párizsi klímaegyezményt betartanák és gyorsan csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Feldmann.
Forrás: MTI
