Több intézet kutatói vizsgálták Lengyelország őserdejében, hogyan hat az erdő fejlődésére a vaddisznóállományt érintő erősen fertőző, halálos betegség, a sertéspestis. Ehhez több éven keresztül számolták a Białowieża őserdőben termelődő makkok számát, ami a vaddisznók fő táplálékának számít – írja a magyarmezogazdasag.hu.
A súlyosan fertőző és minden esetben halálos afrikai sertéspestis (ASP) mind a házisertést, mind a vaddisznót érinti. Korábbi adatok alapján 2014 óta jelen van Lengyelországban, és 2015-ben megjelent a Białowieża erdőrezervátumban is – írja a phys.org. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja ez a betegség az erdő dinamikáját. Ehhez 2009 és 2020 között minden évben megszámolták 29 kiválasztott tölgyfa makktermését. Eredményeiket a Royal Society B című tudományos lapban publikálták.
A makk a vaddisznók étrendjében akár 70 százalék is lehet. A tölgyfák azonban nem minden évben teremnek egyformán. Ehelyett néhány évente szinkronban az összes fa rekord mennyiségű makkot terem, amit a vaddisznók nem tudnak mind elfogyasztani – így biztosítják a következő tölgy-nemzedék megmaradását.
De mi történik, ha az ASP miatt a vaddisznók teljesen eltűnnek az erdő egyik részéből?
A kutatók szerint a vizsgálati területen élő disznók 90 százaléka elpusztult a 2015-ös járvány következtében. Emiatt kétszer annyi makk tudott kicsírázni és megeredni a talajon, mint egyébként. Ez a nagy szám arra enged következtetni, hogy a következő években jóval több fa tud majd nőni azon a területen, ahol elpusztultak a vaddisznók. Tehát a járvány jelentős hatással van az erdő fejlődésére, dinamikájára.
