A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) nemesített rokonfajai a kertekben már több hete virítanak, sőt, már akár el is nyíltak. A vadon élő hóvirág kicsit később bújik elő, virágzása a legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó fajhoz hasonlóan erősen függ az időjárástól. Általában február közepén-végén jelennek meg fehér leplű, lecsüngő virágai. Most a tavaszra áhítozók örömmel tapasztalhatják, hogy már a kikeleti hóvirág is nyílik a Duna menti ártéri erdőkben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park.
Mint írják, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Duna-menti ligeterdőkben fordul elő a faj, legnagyobb példányszámú állományai Solt, Ordas, Harta, Dunavecse térségében találhatóak. Közöttük már felfedezhetjük a ligeti csillagvirág ragyogó kékes-lilás virágait is.
Mint az elsők között megjelenő tavaszi virágot, régebben tömegesen gyűjtötték, ami az állományok megfogyatkozásához, a genetikai állomány leromlásához vezetett.
A gyűjtők pont a legnagyobb, legszebb példányokat szedték le, így csak a gyengébb, kisebb termetű és virágú példányok tudtak magot érlelni, és tovább szaporodni. Emiatt az Európai Közösség természetvédelmi szempontból jelentős növényei közé került, 2005 óta gyűjtése és árusítása tilos. Egy szál hóvirág leszedése 10.000 Ft büntetést vonhat maga után!
A hóvirág jó barátságban áll a hangyákkal. Magját magas tápanyagtartalmú, kocsonyás anyag (ún. elaioszóma) borítja, amelyet népiesen hangyakalácsnak is neveznek, mivel a hangyák ezt szívesen fogyasztják. A magot szorgosan becipelik a bolyba, elfogyasztják róla a hangyakalácsot, majd a megtisztított, csírázásra készen álló, de innentől számukra értéktelen magot a szemétdombjukra cipelik, amely akár több tíz méterre is lehet a bolytól. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy a növény új területekre terjeszkedjen, az előnyök tehát kölcsönösek.
A hóvirág hagymája erősen mérgez, de a belőle kivonható galantamin nevű anyagnak a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.
