Belgian Journal of Entomology szaklapban számoltak be belgiumi és izraeli kutatók az új faj felfedezéséről.
A karcsúméhek családjába, a Lasioglossum nemzetséghez tartozó faj a Lasioglossum dorchini tudományos nevet kapta. Azonosítója és leírója a brüsszeli Királyi Belga Természettudományi Intézet taxonológusa. Izrael középső tengerparti síkságán, a Nahal Alexander Nemzeti Park homokdűnéinek környezetében él. A nagyjából 6 milliméter testhosszúságú méheket a park északnyugati részén gyűjtötték be, egyik-másik egyedet őszirózsafélék (Asteraceae) virágairól.
Igazi meglepetés volt az új faj, amelyre Netánja várostól északra talált rá Karmit Levy doktorandusz; a területen ugyanis az Izraeli Természetvédelmi és Parkvédelmi Hivatal alapvetően a betelepített eukaliptuszfáknak a parti homokos ökoszisztémákra gyakorolt hatásait kutatja annak érdekében, hogy kiderítsék, miként lehetne egyes helyekre a legjobban visszahozni a vadon élő növényeket és állatokat. Tudni kell, hogy az Ausztráliában őshonos eukaliptuszfákat eredetileg azért telepítették be Izraelbe, hogy azokkal segítsék az új ország mocsarainak lecsapolását. Ezek a fák ma már mindenütt ott vannak. A gond abból adódik, hogy az eukaliptuszok jelenléte csökkenti a fajok sokféleséget, a biodiverzitást: különféle biokémiai anyagok kiválasztása által képesek hatást gyakorolni a körülöttük lévő növényzetre, megakadályozzák azokat a zavartalan növekedésben. Egy öt évvel ezelőtti izraeli kutatás során kiderült, a vadméhek távol maradnak az eukaliptuszfás területtől, a nektárját imádó háziasított mézelő méhek azonban nyüzsögnek rajtuk.
A tanulmány egyik jegyzője, a Héber Egyetem Mezőgazdasági Kara Élelmiszer- és Környezetvédelmi Rovartani Tanszékének entomológusa, Yael Mandelik a timesofisrael.com internetes oldalnak azt mondta az új fajról, hogy tervezik alaposabb tanulmányozását életmódja és szokásai megismerése érdekében, mert egyelőre nem sokat tudnak róla, csak annyi tűnik biztosnak, hogy „endemikus az ilyen tengerparti környezetben, különösen az Alexander-patak környékén”.
A Földön ismert nagyjából 20 000 méhfajból körülbelül 1100 faj van jelen Izraelben és a palesztin területeken. Meg kell jegyezni, máig nem került sor az izraeli méhpopulációk hosszútávú megfigyelésére, így egyelőre nem lehet tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz és Európához hasonlóan náluk is létező jelenség-e a vadon élő méhállományok drasztikus mértékű csökkenése. Ám Yael Mandelik úgy vélekedik, hogy „valószínűleg a helyi vadméhek populációja is csökken, mivel őket is érintik a káros hatások, mint például az élőhelyek pusztulása, a környezetszennyezés, a peszticidek és a kórokozók”.
Tény, hogy a vadméhek porozzák be az egész Földön vadon élő növényfajok közel 90 százalékát, továbbá kiegészítik a mézelő méhek munkáját, melynek során elvégzik élelmiszernövényeink több mint 75 százalékának, és a bolygó mezőgazdasági területein levő növények 35 százalékának beporzását. Egy új vadméhfaj fellelése tehát biztató jel lehet a jövőre nézve.
Szimpatika
