Indul az év rovara szavazás-voksolj az óriásokra

0
127 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre.

Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.

Íme a jelöltek:

Fűrészlábú szöcske

Az óriások között is a legóriásibb, egy igazi amazon. Hazánk és egyben Közép-Európa leghosszabb testű rovara, akár 11.5 centiméteresre is megnő, amiből 3–4 centit tesz ki a potroh végén található ívesen hajlott tojócső. Kontinensünkön csak néhány mediterrán elterjedésű rokona ér el nagyobb méreteket.

Ragadozó rovar, kizárólag élő és mozgó ízeltlábúakat fogyaszt. Ebből a szempontból is egyedülálló a többnyire növényevő vagy vegyes táplálkozású magyarországi egyenesszárnyúak között (a szöcskék, a tücskök és a sáskák együtt az egyenesszárnyúak – Orthoptera – rovarrend képviselői).

Hiába a gigászi termet, mégis ritkán kerül szem elé, még akkor is, ha az élőhelyén járunk. Zöld vagy barna alapszínű, többnyire fehér és sötét mintázatú teste teljesen beleolvad a növényzetbe. Itt mozdulatlanul várja a közelébe tévedő prédát, amit villámgyors mozdulattal kap el az első két pár lábával. Ezeken két sor fűrészes fogazat gondoskodik arról, hogy ne szabadulhasson a zsákmány, amit rögtön el is kezd fogyasztani méretes rágóival.

A fűrészlábú szöcske kizárólagos szűznemző, csak nőstény egyedei vannak. Ennek köszönhető, hogy rokonai közül ennek a fajnak a legnagyobb az elterjedési területe, amely Portugáliától Kínáig húzódik. Melegkedvelő faj lévén Európán belül Csehországban éri el areájának északi határát.

Hazánkban elsősorban középhegységi száraz gyepekben, sztyepplejtőkön és sziklagyepekben, bokorerdők tisztásain fordul elő. Az Alföldön egyetlen populációja Bugacon található, a közelmúltban pedig a Kisalföldön is előkerült.

Tavasszal viszonylag későn, május első felében kelnek a petékből a kis fűrészlábú szöcske lárvák, amelyek a kifejlett példányok apró termetű másai. Hat vedlés után, nyár derekára érik el a kifejlett stádiumot. Tojócsövük segítségével a talajba helyezik hosszúkás petéiket, amelyek többnyire 2–3 év múlva kelnek ki, de a nyugalmi állapot ennél is hosszabb lehet. A kelésnek ez az aszinkronitása biztosítja a populáció fennmaradását akkor is, ha egy-egy évben az összes kikelt példány elpusztulna.

A fűrészlábú szöcske védett faj, pénzben kifejezett értéke 50 000 forint.

 

 

Óriás tőrösdarázs:

Az óriás tőrösdarázs a legnagyobb európai hártyásszárnyú, testhossza az 5 cm-t is meghaladhatja. A nőstény általában termetesebb a hímnél. Teste zömök, fekete, a potroh 2. és 3. hátlemezén sárga foltpárokkal. A nőstény fejtetője vörös és kopasz, a hímé fekete és szőrös. Mindkét ivar potrohán barnásvörös szőrfoltok láthatók. A szárnyak füstösek. A fekete, zömök lábakon a nősténynél erőteljes ásótüskék is fejlődtek.

Magányos életmódú, parazitoid faj. Lemezescsápú bogarak lárváinak élősködője, elsődleges gazdaállata az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), de különböző cserebogárfajokban – pl. csapó cserebogárban (Polyphylla fullo), keleti cserebogárban (Anoxia orientalis) – és nagy szarvasbogárban (Lucanus cervus) is fejlődhet. A nőstény óriás tőrösdarázs ásótüskés lábaival kapar utat magának a földben a pajorhoz, fullánkja szúrásával maradandó bénulást okoz, majd ráhelyez egy petét. A kikelő darázslárva eleinte kívülről fogyasztja a mozgásképtelen áldozatot, majd belefúrja magát. Miután teljesen elfogyasztotta, a gazda bőrén belül vöröses gubót sző, ebben telel át. A kifejlett darazsak csak a következő tavasszal bújnak elő a talajból. Az imágók virágokat látogatnak, nektárral táplálkoznak.

Hazánk minden részéből ismeretes, főleg száraz, meleg, erősen napsütötte helyeken található. Az utóbbi években gyakoribbá vált, még budapesti parkokban, kertekben is felbukkant. Mérete, megjelenése miatt gyakran ijedelmet okoz, pedig igen békés óriás, semmi esetben sem támad az emberre. Fő veszélyeztető tényezője, hogy összetévesztik a lódarázzsal (Vespa crabro), ezért elpusztítják.

Védett, pénzben kifejezett értéke 50.000 Ft.

Óriás énekeskabóca

Az óriás énekeskabóca nemcsak, hogy a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, de a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is. Testhossza 38–44 mm zárt szárnyakkal, szárnyfesztávolsága 75–85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörös színezetűek. A hasonló hazai fajoktól (pl. mannakabóca) termete és első pár szárnyának vöröses-narancssárga (ritkán zöld) erezete különbözteti meg. Jelenlétét elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

Az óriás énekeskabóca más kabócákhoz – és távolabbi rokon poloskák egy jelentős részéhez – hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozik, amelyet szúró-szívó szájszervével szívogat. Lárvái fák gyökerei közt fejlődnek, éveken át. A rekordtartó a társaságból az észak-amerikai elterjedésű tizenhét-éves kabóca (Magicicada septendecim (Linnaeus, 1758)), amelynek lárvája nevéhez hűen 17 éven át fejlődik. Az énekeskabóca-lárvák tökéletesen alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz, ennek bizonyítéka pl. ásásra módosult első pár lábuk. A fejlődés befejeztével a lárva kiássa magát a felszínre, majd átvedlik kifejlett rovarrá. Hátrahagyott lárvabőreik (exuvium) alapján a faj azonosítható (az első pár láb fogazottsága alapján).

A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Élőhelye meleg, száraz hegyvidéki területek. Hazánkban legnagyobb számban a Balatonfelvidéken és a Budai-hegységben fordul elő.

A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

A Magyar Rovartani Társaság oldalán tudtok szavazni, december 6.-án éjfélig.

Forrás: Magyar Rovartani Társaság