A Liget Budapest Projektnek köszönhetően ugyan tavaly év végén már birtokba vehették a látogatók a megújult Mőcsényi Mihály Botanikus Kertet, de a Városliget legkülönlegesebb növényeit felvonultató parkrésze most, a jó idő beköszöntével nyerte vissza igazán a régi fényét. Néhány napja pedig felavatták a Madárbarátok Tanösvényét, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködésben alakítottak ki – olvasható a ligetbudapest.hu oldalán.
A botanikus kertben 335 fajta növény, 35.000 újonnan telepített példánya borult virágba, fantasztikus szín- és illatkavalkáddal csalogatva a parkhasználókat.
A parkrész célja, hogy megismertesse a Városligetbe látogató gyerekeket és felnőtteket a változatos növényvilággal és madárállománnyal, felhívja a figyelmet város és természet szimbiózisára, az élővilág sokszínűségére és értékességére.
A Mőcsényi Mihály Botanikus Kert és a Madárbarátok Tanösvénye fontos missziója, hogy a környező óvodák és iskolák számára – egyfajta tudásközpontként – szabadtéri környezetismeret és biológia órák színteréül szolgáljon, ezért több, az interaktív és élményszerű tanítást segítő elemet helyeztek el a parkrészben
– jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A korábban „Kis botanikus kert” néven ismert parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az esőkunyhó pedig romos állapotba került.
A Kis botanikus kert az elmúlt évtizedek során méltatlan állapotba került, feladatát már nem tudta ellátni, elavult és elhagyatott részeibe hajléktalanok költöztek be. A régóta várt felújítására azonban végre a Liget Budapest Projekt keretében lehetőség nyílt, melynek során amennyire csak lehetett, igyekeztek helyreállítani az eredeti állapotokat. Ehhez a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget.
A Mőcsényi Mihály botanikus kert felett kialakított Madárbarátok Tanösvénye 10 állomáson keresztül mutatja be a Városliget változatos madárállományát. Városlakó madarainktól kezdve a madárvilág dalnokain és mesteri vadászain át sok hasznos és érdekes információt tudhatunk meg tollas barátainkról az egyes állomásokon kihelyezett, közérthető nyelvezetű és élethű illusztrációkkal ellátott táblák segítségével.
Mint írják, a teljes rehabilitációnak köszönhetően a Mőcsényi Mihály botanikus kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra.
Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott.
Budapest megmaradt természetes és természetközeli élőhelyei európai viszonylatban is számottevő természeti értéket képviselnek. A város élővilágának változatossága leginkább a madaraknál érhető tetten, a hazai teljes madárfauna 66%-a, összesen több mint 270 madárfaj fordul elő Budapesten, és ez az európai nagyvárosok között kiemelkedően magas érték.
Noha a Városliget nem egy természetes ligeterdő maradványa, hanem a XVIII. században elkezdett, s azóta is folytatott telepítések, illetve parkfenntartó munka eredménye, igen sok Magyarországon őshonos állatfaj választotta természetesen élőhelyének. A hazánkban vadon megtalálható, valamivel kevesebb, mint háromszáz madárfaj közül 123 faj városligeti előfordulásáról vannak hitelesített adatok.
