Fecskefarkú lepkék repkednek mindenütt

0
51 megtekintés
Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) - Fotó: Flickr
Swing Szerelem Szulák
Ugyan az év lepkéje versenyt nem nyerte meg, de az egyik leglátványosabb pillangók. A szemnek igen kedves pillét, március végétől egészen szeptemberig láthatjuk, ezalatt három nemzedékük is kirepül. Nincs ez másképp a Körös-Maros Nemzeti Park tájain, így a Kardoskúti-pusztán is gyakran találkozhatunk fecskefarkú lepkékkel.

Mielőtt elmerülnénk némi fecskefarkú ismeretben, talán tisztázzuk, hogy lepke vagy pillangó?

Nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke.

A fecskefarkú esetében is-is, csak hogy ne legyen egyszerű. A pillangók (Papilionidae) egy rendszertani család a lepkék rendjén (Lepidoptera) belül, ahová a fecskefarkú lepke vagy más néven fecskefarkú pillangó is tartozik. Tehát nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke. Hazánkban négy pillangó faj él, közülük az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú lepke, a hozzá igen hasonló kardfarkú pillangó (Iphiclides podalirius) után.

Na, de kanyarodjunk is vissza, szemetgyönyörködtető pillénkhez.

A fecskefarkú lepke igen nagy elterjedésű faj, Eurázsia nagy részén, Észak Afrikában, sőt még Észak-Amerikában is megtalálható. Magyarországon is szinte mindenütt jelen van. Háromnemzedékes faj, az első imágók március végén repülnek, s mire azok elpusztulnak, addigra kifejlődik a második nemzedék, amelyet aztán a harmadik követ majd. Az egyes nemzedékek között átfedések is lehetnek – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) – Fotó: Flickr

Hernyója a fejlődés utolsó fázisában rikító zöld színűre változik, narancssárga és fekete csíkokkal mintázva. Ezzel arra figyelmezteti a madarakat, hogy ne egyék meg, mert mérgező, ami igaz is.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) hernyója – Fotó: Flickr

Akár 7,5 cm-re is megnő, a nőstények általában egy kicsit nagyobbak, mint a hímek. Nem válogatós, az ernyősvirágzatúak legtöbb faja és a nagyezerjófű is a tápnövényei közé tartozik. Az erdei élőhelyeken, dombvidékeken gyakoribb, mint az Alföldön.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) – Fotó: Flickr

Jellegzetes „párkereső” stratégiája az úgynevezett dombtetőzés: a hímek magasabb fák tetején, kopár hegycsúcsokon, dombtetőkön, kilátók környékén területet tartanak fent maguknak, amely körül folyamatosan őrjáratoznak. Ha egy hím megsérti a másik területét, vad légi csatába kezdenek, viszont az arra tévedő nőstényeket erőteljes udvarlással lecsalogatják a földre, majd a fűben védett, napfényes helyen párosodnak.