A huncut kis ragadozó tudja, hogy kell élni és élvezni a napsütést. Ugyan a nyuszt odulakó, de ha nem talál odvas fát, gond nélkül befészkeli magát egy kellemes madárotthonba. Most is ezt tette a lefilmezett példány, igazi hedonista módra, a cuki felvételt az Aggteleki Nemzeti Park osztotta meg Facebook-oldalán.
Mint írják, erdei kirándulások alkalmával az emlősök közül leginkább szarvasokat, őzeket, muflonokat figyelhetünk meg. A főként éjszaka tevékenykedő nyuszt ritkábban látható, pedig ma már nem csak középhegységink összefüggő erdeiben, de a domb és síkvidéki erdőfoltokban, sőt néhol lakott területeken is megtelepedett.
A felvételeken látható egyed egy tölgyfára épült, elhagyott szajkófészket használt nappali pihenőhelynek. Alig fér el a kis fészken. A felvételek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Zempléni Tájegységében, Erdőbénye határában készültek.
A nyuszt leginkább odúlakó, de ha nem talál odvas fát, megtelepszik varjúfélék, ragadozómadarak fészkében, ritkábban kövek között, földalatti kotorékban is. A nyusztnak sárgás-vörhenyes színű a mellénye, míg a településeken gyakrabban előforduló nyestnek fehér. Talpa szőrös, így még biztonságosabban közlekedik a fák ágain. Annyira ügyesen mozog a fán, hogy még a mókust is megfogja – írja Serfőző József, természetvédelmi őrkerület-vezető.
Kisemlősöket, madarakat, tojásokat, fiókákat, rovarokat, gyümölcsöket eszik. A ragadozómadarak tojásai, fiókái is rendszeresen szerepelnek étlapján, így végzik – a nyesttel együtt – ezeknek a fajoknak a természetes állományszabályozását. A nőstény április-május folyamán hozza világra utódait, a fiatal nyusztok az ősz folyamán válnak önállóvá.
Legfőbb ellensége a Zempléni-hegységben a szirti sas, melynek fészkeiben rendszeresen megtalálják maradványait, de a veszettségre is fogékony, így ez is megakadályozza túlszaporodását.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
