Ismét gyarapodott a debreceni állatkert Bennett-kenguru csapata: február végén a gondozók utódot pillantottak meg az egyik nőstény erszényében.
Jól kezdődik a tavasz az állatkertben, a születésekor nagyjából babszem-méretű apróság felfedezésekor mintegy 8 hetes lehetett, és azóta egyre kíváncsibban ismerkedik a külvilággal, főleg jó időben.
Az újranyitást követően már jó eséllyel a látogatók is megpillanthatják, de még egészen 9 hónapos koráig vissza-visszajár majd a biztonságot nyújtó erszény rejtekébe. Érkezésével immár hét egyedet számlál az erszényes csapat.
A Tasmania szigetén, illetve Ausztrália keleti és délkeleti részén őshonos Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) a partvidéki erdőkben és bozótosokban él. Köznapi elnevezése kissé megtévesztő, mivel bár számos tekintetben hasonlít közeli rokonaira, a kengurukra,
a náluk kisebb termetű és zömökebb, erdőlakó wallabyk közé tartozik
– magyarázta Nagy Gergely Sándor, az intézmény igazgatója, megjegyezve: jellegzetessége a vöröses nyak- és vállszőrzet, illetve a nagy és mozgékony fül – a természetben főként erre és kiváló szaglására hagyatkozik, mivel látása viszonylag gyenge.
A táplálékát képező fűfélék, termések és gyökerek után főleg szürkületkor és éjszaka kutat, nappal pedig az árnyékban pihen. Bár vadon élő populációja egyelőre stabil, élőhelyének csökkenése és minőségbeli romlása miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján – mutatott rá a szakember.
MTI, zoodebrecen
