Az ökoturizmusként eladott, az állatok élőhelyére behatoló turizmus zavarja, stresszeli a főemlősöket

0
99 megtekintés
Swing Szerelem Szulák

Az ökoturizmus eredetileg olyan ága lenne a turizmusnak, amely felelős és fenntartható eszközökkel, az élővilág zavarása nélkül, és az őslakosság tiszteletben tartásával és együttműködésével zajlik, s amely ötvözi a természetvédelmi célokat a turizmus szórakoztató területeivel.

Eredeti céljait tekintve az ökoturizmus bevételeiből lehet például finanszírozni az egyes területek vagy fajok megóvására szolgáló projekteket. Mára azonban ökoturizmusnak csúfolnak mindent, ahol az embert a természethez közel viszik, mindegy milyen körülmények közt vagy következményekkel. Egy ilyen helyzetre hívta fel a figyelmet a Portsmouth-i Egyetem kutatói és maláj kutatótársaik által jegyzett tanulmány, amely az International Journal of Primatology szakfolyóiratban látott napvilágot.

A kutatók a borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus) csoportjait vizsgálták meg. A veszélyeztetett státusú állat különös arcfelépítése (a hímek extra nagy orra) miatt egyre népszerűbb a turisták körében, a kutatók pedig arra jutottak, hogy turisták hatására a majmok stressz jeleit mutatják.

Borneói nagyorrúmajom nősténye, neki se kicsi az orra, ám a hímmel ellentétben pisze. A hímek valószínűleg a speciális orrhangjuk miatt növesztik nagyra az orrukat.

E majmok folyók, patakok eldugott partjain élnek, így a megközelítésükhöz motorcsónakot használnak a turisztikai cégek. Nagyon sok esetben e csónakok, amelyek számos turistát szállítanak, gyorsan és nagy zajjal, alig pár méterre közelítik meg a majmokat. Az állatok ennek hatására izgatottá és agresszívebbé válnak, kevesebbet táplálkoznak, és vakarják magukat. „A kutatásaink rámutattak, hogy még egyetlen motorcsónakkal, lassan érkező, nyugodtan viselkedő turisták is zavarják az állatokat és stresszt váltanak ki – ez a nagyobb hajók esetében még fokozottabb hatású lehet” – mondta Dr. Marina Davila-Ross, a kutatás vezetője. A kutatók különböző sebességgel és távolságról közelítették meg a majmokat, és jegyezték fel minden viselkedési változásukat. A legnagyobb és a leghosszabb ideig tartó viselkedészavart a gyors, és a majmokhoz közel kerülő csónakokkal váltották ki. A majmok félelmükben visszahúzódnak, s ez ahhoz is elvezethet, hogy éjjeli pihenőhelyüket nem a legideálisabban választhatják ki, így nagyobb veszélynek vannak kitéve a ragadozóik hozzáférése miatt. Ha 60 méternél közelebb hajt a csónak a majmokhoz, azok már stresszelni fognak, mindegy, mennyire lassú a csónak, mivel a járművet – mint sok más állat – ijesztőnek tartják.

A folyóvízi főemlős-turizmus azért vált különösen népszerűvé, mert így kényelmesen, könnyen juthatnak el a turisták az állatok élőhelyére. A kutatók a vizsgálataik alapján azt tanácsolják azoknak, akik ilyen túrákat szerveznek, hogy maradjanak legalább 60 méterre az állatoktól, de már 100 méteren is csak kb. a gyalogos ember sebességével haladva közeledjenek hozzájuk. A szakemberek szerint feltehetően nemcsak a nagyorrúmajmok, hanem más folyókon felkeresett állatok esetében is a hasonló, lassú, nagyobb távolságú szemlélődés volna az ideális.

Forrás: ng24.hu

Képek: inaturalist