A mai Észak-Anglia területén fedezték fel azt a kövületet, amely a legnagyobb ismert ízeltlábú lehetett bolygónk történetében.
Az Arthropleura nevű állat kövülete mintegy 326 millió évvel ezelőttről, a karbon időszakból őrződött meg, és a vizsgálatát követően kiderült, hogy nagyobb volt életében, mint az eddigi rekorder ízeltlábú tengeri skorpió. A Cambridge-i Egyetem kutatói Newcastle-től mintegy 65 kilométerre északra találták meg azt a maradványt, mely számos, az állat íves alakú kültakaró-szegmensének nyomait tartalmazza, és nagyban hasonlít a modern kori ezerlábúakra. Egy szegmens 75 centi hosszú, az állat maga kb. 2,7 méteres lehetett és mintegy 50 kilót nyomhatott, a felfedezésről a Journal of the Geological Society szakfolyóiratban számoltak be a kutatók.
A maradványra 2018 januárjában bukkantak rá, amikor egy nagy tömb kiszakadt a Howick-öböl parti szirtjeit alkotó homokkőből. „Teljességgel a szerencsének köszönhetjük a felfedezést. A tömb, ahogy kiszakadt és leomlott, kettéhasadva feltárta a kövületet, amelyet egy ott járó doktoranduszunk vett észre” – magyarázta dr. Neil Davies, a kutatás vezetője. Az Arthropleura maradványa mellett növényi gyökereket, illetve állati lábnyomokat is találtak.
A régió, Northumberland ma nedves, hűvös éghajlatú, ám a karbonban, amikor a mai Nagy Britannia az Egyenlítő közelében volt, jóval közelebb állt a klíma a trópusihoz. A folyók és patakok közelében korai kétéltűek és gerinctelenek éltek a növényzet közt. A kutatók által most feltárt példány egy egykori folyómederből került elő, s valószínűleg egy Arthropleura levedlett kültakarójának egy darabját tölthette fel a folyó homokkal, majd megkövülve várta a felfedezést több mint százmillió évig.
A kőzettömb, amelyben a maradványt találták, olyan nagy volt, hogy négyen tudták csak felvinni a szirt tetejére. Onnan azután Cambridgebe került, ahol részleteiben megvizsgálták, és összehasonlították a hasonló maradványokkal. Ezen vizsgálatokból kiderült, hogy ez az állat olyan, Egyenlítőhöz közeli, területeken élt, mint amilyen Anglia korabeli területe volt. Az állat a vízparthoz közeli, nyílt ligeteket kedvelte – a korábbi hasonló leletekről azt tartották, hogy egykori mocsarak lakója volt az Arthropleura.
A világon két másik Arthropleura-kövület van még, ám azok jóval kisebbek, és Németországból kerültek elő. Sajnos az állat fejére még nem bukkantak rá.
A hatalmas méretet eddig annak tulajdonították, hogy az állat abban az időszakban élt, amikor bolygónk légkörének oxigéntartalma jóval nagyobb volt a mainál, ám a friss vizsgálatok szerint ez a kövület még ezen oxigéncsúcsot megelőző időkből származik. A kutatók úgy vélik tehát, hogy mégsem az oxigén volt a meghatározó a méretében, hanem feltehetően a tápanyagokban igen gazdag étrendje. Az avarban valószínűleg rengeteg lehullott, tápláló olajos mag lehetett, ám az se kizárt, hogy ezek az állatok ragadozók voltak és ezen a gazdag terítéken élő más gerinctelenekkel, vagy épp kisebb kétéltűekkel tömték teli a bendőjüket.
Az Arthropleura-félék mintegy 45 millió éven át csúsztak-másztak, majd végül a perm időszakban kihaltak, ám a kihalásuk pontos oka nem ismert, de könnyen lehet, hogy a hüllők elszaporodása okozta a végüket.
Forrás: ng24.hu
Cikken belüli kép:Journal Of The Geological Society
Kiemelt kép:University Of Cambridge- fantáziarajz
