Az Állatok Világnapját 1931-ben Olaszországban hívták életre, a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt. Később minden állat védelmét felvállalta. Magyarországon 1991-től, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen Állatok Világnapja megemlékezéseket.
Az állatok világnapját, a természetszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepeljük, halálának évfordulóján. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük.
A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is.
Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról és az állatokkal való beszélgetéseiről.
Szent Ferenc a madaraknak prédikál
A legenda szerint Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem.
A gubbiói farkas
Egy farkas garázdálkodott Gubbio vidékén, Szent Ferenc megszólította az állatot, s csodás körülmények között rávette, hogy ne támadjon meg ezentúl se embert, se állatot, a városbéliek pedig ennek fejében megígérték, hogy etetni fogják.
Így is volt egészen a farkas haláláig; amikor pedig elérkezett halála napja, sírt ástak neki, abba temették a városlakók és a sírja fölé még kis kápolnát is szenteltek.
A gubbiói farkas nyughelyét rejtő parányi kápolna, a sír, melyben az állat nyugszik aztán valóságos zarándokhely lett és az mindmáig: a megszelídített vadállat még haló poraiban is Szent Ferenc emlékét őrzi.
Forrás: wikipedia, Héttorony Irodalmi Magazin, haziallat.hu
