A természetvédelmi területekről készült eddigi legnagyobb tanulmány szerint a legtöbbjük nem jelent védelmet a vadon élő állatok és növények számára – olvasható a BBC hírportálján.
A tudósok 68 ország 1500 természetvédelmi területét vizsgálták meg, különös figyelmet szentelve a vizes élőhelyeknek és vízimadaraknak. Megállapították, hogy a vadon élő állatok védelme szempontjából a siker nagyon eltérő a világ különböző tájain, és nagyban függ attól, hogyan kezelik a területet.
A Nature tudományos lapban publikált tanulmány szerzői szerint az élőhelyeket hatékonyan kell menedzselni, hogy a természet erőre kapjon.
Hannah Wauchope, a tanulmány vezető szerzője kiemelte:
szabályozásra és helyreállításra van szükség. „Nem húzhatunk csak úgy egy vonalat a terület köré, közölve, hogy oda nem épülhet parkoló” – fűzte hozzá az Exeteri Egyetem ökológiai és természetvédelmi központjának tudósa.
A tanulmány a vizes élőhelyek madárpopulációjának alakulását használta egy terület védelme sikerének a mérésére. A kutatók összehasonlították a területek állapotát a hivatalos védetté nyilvánítás előtt és után, és összevetették a hasonló madárpopulációk alakulását a védett területeken és azokon kívül.
„A vizsgált természetvédelmi területeken a vadon élő állatok populációi még mindig stabilak voltak vagy növekedtek, de semmivel sem álltak jobban, mint a nem védett területeken”
– foglalta össze az eredményeket Wauchope a BBC Newsnak.
Mint hozzátette, ez kiábrándító ugyan, de nem meglepő: úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat aközött, hogy az emberek mennyi védett területről beszélnek, és hogy ezek a területek valóban előnyösebbek-e a vadvilág számára, mint a nem védett területek.
Májusban a világ vezetői Kínában tanácskoznak a következő évtized globális természetvédelmi lépéseiről. Számos ország úgy gondolja, hogy 2030-ig a Föld felszínének 30 százalékát védetté kell tenni. Ez azonban a tudósok szerint nem garantálja a fajok megőrzését. Véleményük szerint
a védett területeknek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is számít,
ezért a siker mérése magában foglalhatná a populációk egyedszámának megállapítását, vagy olyan célok kitűzését, amelyek egy adott területen a növény- és állatfajok számának növelésére irányulnak.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg egymillió növény- és állatfaj van veszélyben.
MTI
