A téli madáretetők vámszedője – zsákmányra lesnek az éhes karvalyok

0
97 megtekintés
Karvaly - Accipiter nisus - MTI Fotó: Kovács Attila - 2018 - Pomáz
Swing Szerelem Szulák
Ha tél, akkor persze madáretetés. Sokan vágnak bele ebbe a hasznos és szívnek kedves elfoglaltságba. Remek érzés nézni nap, mint nap, amint a kis tollasok hatalmas vircsaftokat rendezve és trillázva vígan esznek az etetőkről. Ráadásul madárvédelmi szempontból is kipipálhatjuk a listánkat. 

A napraforgómagra, állati zsiradékra, esetleg gyümölcsökre alapozott etetést jellemzően az énekesmadarak használják ki. Cinegék, pintyfélék, rigófélék járnak be az udvarokba, hozzájuk harkályok, szajkók csatlakoznak. A forgalmas madáretető azonban előbb-utóbb szinte biztosan odacsábít egy-egy karvalyt is – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park.

Ez a madárfogásra specializálódott kisragadozó gyors berepülésekkel próbál zsákmányt szerezni az etetőn összegyűlt asztaltársaságból. A hirtelen, nagy robajjal felröppenő madársereglet nagy valószínűséggel karvaly támadást jelez.

De ha lehet, ettől még ne utájuk, neki is enni kell valamit, nincs könnyű dolga a téli időszakban.

Karvaly – Accipiter nisus – MTI Fotó: Kovács Attila – 2018 – Pomáz

Mivel kizárólag kistermetű madarakkal táplálkozik, az etetők környékén nagyobb eséllyel lesz sikeres, mint az ilyenkor szinte kiürülő erdőben. Gyors röpte miatt nehéz megfigyelni, de ha a madáretetőtől kissé távolabb kihelyezünk számára egy vastagabb ágat, szinte biztos, hogy megpihen rajta egy sikertelen zsákmányszerzés után, és ekkor lehetőséget ad arra, hogy gyönyörködjünk kecses termetében, szép tollazatában

– tette hozzá a szakember.

A hímek inkább kisebb madarakat – cinegéket, pintyféléket, verebeket – zsákmányolnak -, a tojók pedig rigóféléket, seregélyeket, de akár galambokat, balkáni gerléket is. Védett madarak, s annak ellenére, hogy az etetőkre érkező madarakat zsákmányolják, a természetbarát ember mégis örül a jelenlétüknek – sorolja a tudnivalókat a Körös-Maros Nemzeti Park.

Karvaly – Accipiter nisus – MTI Fotó: Kovács Attila – 2018 – Pomáz

Érdekesség, hogy az ókorban (amikor az emberek még nem voltak tisztában a madárvonulás fogalmával), azt hitték, hogy a karvaly, sok más madárhoz hasonlóan télen más alakban jelenik meg, mint nyáron. Úgy gondolták, hogy nyáron kakukként van jelen a világban, télen pedig karvallyá változik.

Ennél a fajnál a tojó lényegesen nagyobb, mint a hím (mintegy 25 % a különbség). Ugyanakkor a hím a színesebb, háta kékes, palaszürke színű, míg mellkasa, hasa narancssárgás mintázattal díszített. Az ivarérett tojók felső és alsó testtájai egyaránt szürke és fehér színezetűek.

A karvaly (Accipiter nisus) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.