Mi történik, ha valaki egy olyan tóba merül, amelynek a vízhőmérséklete alig magasabb a fagypontnál és felszínt 100 napon át jégpáncél borítja? Természetesen meghal. De a teknősök gond nélkül életben maradnak még ilyen körülmények között is.
Ektoterm állat lévén, amelynek testhőmérséklete a külső hőmérséklettől függ, a teknős testhőmérséklete követi a környezet hőmérsékletét. Ha tó vize 1 Celsius-fokos, akkor ennyi a teknős teste is.
De a teknősök tüdővel lélegeznek a levegőből. Akkor hogy lehetséges, hogy életben maradnak egy jéghideg tóban, amelyet még jégpáncél is fed, ami megakadályozza, hogy feljöjjenek a felszínre levegőéret. A válasz a testhőmérséklet és az anyagcsere közti összefüggésben rejlik.
Egy hideg vízben lévő hideg teknősnek lassú az anyagcseréje. Minél hidegebb lesz, annál jobban lelassul az anyagcseréje, ami miatt alacsonyabb az energia- és az oxigénigénye.
Amikor a teknősök téli álmot alszanak, a testükben tárolt energiára és a testük mellett áramló vízben lévő oxigén felvételére támaszkodnak. De hogy veszik fel a vízből az oxigént? A fenekükön (pontosabban a kloákájukon) át.
Ez a rész olyan sűrűn át van szőve erekkel, hogy az innen felvett oxigén képes fedezni a tüdő használata nélkül is azt a minimális oxigénszükségletet, amelyre a teknősnek ilyen hidegben szüksége van. A folyamatot kloakális légzésnek hívják.
forras: origo
