A dzsungel könyve vadkutyáinak tündéri kölykei születtek

0
838 megtekintés
Swing Szerelem Szulák
Három anyától összesen tizenegy kölyök született a Fővárosi Állatkertben lakó ázsiai vadkutyáknál az elmúlt hónapokban, amelyeket a napokban már a közönség is megtekinthet. Ez a faj vörös farkas néven is ismert, Kipling „A dzsungel könyve” c. novellagyűjteményében pedig dól néven szerepel. Élőhelyén ritkulóban lévő, veszélyeztetett fajnak számít.

Anya és két lánya csaknem egy időben, néhány hét eltéréssel hozta világra kölykeit – olvasható az állatkert közleményében.

A három legidősebb kölyök februárban látta meg a napvilágot a Dorka nevű nőstény utódaként. Az anyaállat a napokban töltötte be nyolcadik életévét, és már korábban is számos utódnak adott életet. A korábbi években született kicsinyei közül mára két nőstény elérte az ivarérett kort, ők a március 8-án és 14-én született másik négy-négy kölyök anyukái. Mind a tizenegy kölyöknek a Janó nevű hím az apja, ő tavaly érkezett vérfrissítéséként a Novoszibirszki Állatkertből.

Az újszülött vadkutyákból általában nem sokat láthat a közönség, hiszen anyjuk az első hetekre biztonságos, de kívülről nem nagyon látható búvóhelyre, az állatkertben leginkább a kifutóban található fatörzsek alá rejti a kicsinyeket. Mára azonban a kölykök igen gyakran előmerészkednek rejtekhelyükről, ezért a közönség is megtekintheti őket.

Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, valamint dhole, vagy dól néven is szokták emlegetni. A dhole név az India déli felében beszélt kannada nyelv szókészletéből eredhet, ennek a névnek a magyaros helyesírású alakja a dól.

A faj megritkulásához a természetes élőhelyek zsugorodása mellett a vadászat is hozzájárult. Régebben főleg bundája miatt, valamint sportvadászat keretében lőtték az ázsiai vadkutyákat, sőt egyes területeken kártékony állatként tartották számon, és irtották őket. Ma már a legtöbb helyen természetvédelmi oltalom alatt állnak.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2008 óta foglalkoznak ezzel a fajjal, amelynek természetvédelmi célú szaporítását európai állatkerti tenyészprogram hangolja össze. Az első budapesti kölykök 2009-ben születtek, és azóta ötvennél is több utód jött a világra.

Az itt született kölykök a világ számos kertjébe eljutottak, a franciaországi Thoirytól kezdve egészen a Minnesotabeli Apple Valley-ig. A budapesti vadkutya falka a most cseperedő kölykökkel együtt 17 egyedből áll. Kifutójuk a Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemben található.

 

MTI