A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva gyakran felfigyelhetünk arra, hogy egy-egy odvas fából madárfiókák éles csivitelése hallatszik – olvasható a nemzeti park oldalán.
A Maros hullámtéri erdeiben számos odúlakó madár fészkel. A kirepülés előtt álló fiókák rendszerint nagyon hangosan kérik a táplálékot. Ilyenkor, ha megállunk a fa közelében, hamarosan megpillanthatjuk a táplálékot szállító madarat is.
Nagyon sok olyan faj van, amely odúban fészkel, de közülük csak a harkályfélék képesek arra, hogy odút vájjanak a fákba. Ők nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be, ugyanis minden évben új költőhelyet vájnak maguknak, így az előző évi, elhagyott odúba más fajok költözhetnek, olyanok, amelyek nem képesek maguknak odút készíteni.
Az odúkészítő harkályfajok közül a Maros árterében a nagy fakopáncs és a balkáni fakopáncs a leggyakoribb, de találkozhatunk a látványos és nagyobb méretű zöld küllő egy-egy példányával is. A közép és kis fakopáncsok igazán ritkának számítanak errefelé, de azért néha előfordulnak.
A fenti harkályfajok által készített és elhagyott odúkban sokféle madárfaj fészkel: széncinege, kék cinege, barátcinege, seregély, csuszka. A csuszka érdekessége, hogy ha talál egy odút, ami alkalmas a fészekrakásra, akkor annak a bejáratát sárral úgy körbetapasztja, hogy pontosan az ő testméretének legyen megfelelő. Ha tehát sárral körbetapasztott odúra bukkanunk, abban minden bizonnyal csuszkapár költ. A harkályok által vájt odúkban fészkelő énekesmadarak évente 2-3-szor is költenek. Június elején sokan közülük már a második fészekaljon ülnek.
A harkályok rendszerint az idős fákba vájnak odút. A Maros árterében azonban kevés még az idős fa, ezért a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mesterséges odúk kihelyezésével segíti az énekesek költését. Sok ilyen mesterséges odú van például a Bökényi-tanösvény mentén, s a madarak szívesen el is foglalják azokat.
