Lomhábbak lettek a repceföldeken a klotianidin nevű növényvédő szert fogyasztott magányos méhek, ráadásul az ilyen méhek által beporzott szamócák kisebb termést is hoztak – mutatott rá a svédországi Lund Egyetemen végzett tanulmány.
Ismert tény, hogy a szamócák nagyobbak lesznek, ha méhek porozzák be a virágaikat, de hogy pontosan milyen hatással vannak a növényre a neonikotinoidoknak kitett beporzók, eddig nem volt ismert. A mostani tanulmányt a PLOS ONE tudományos lapban tették közzé, melyben a svéd kutatók két dolgot is felfedeztek.
Tanulmányoztuk a méheket, melyek klotianidint fogyasztottak – egy olyan növényvédő szert, melyet korábban repcében alkalmaztak repcebolha ellen. A tanulmányunkból kiderül, hogy ettől az anyagtól a méhek lassabbak lettek és romlik a képességük, hogy beporozzák a szamócák virágait
– idézi Lina Herbertsson, a Lund Egyetem biológus kutatóját a Phys.org.
A kutatók 12 szabadtéri ketrecet használtak, ahol a méhek repcén és szamócán táplálkozhattak. A ketrecek felében a repcét klotianidinnal kezelték. A növényvédő szernek kitett rovaroknak több időre volt szüksége, hogy ugyanannyi repcevirágot meglátogassanak, mint a kontroll csoport tagjainak. Amikor később a tudósok megmérték a megtermett szamócákat, újabb felfedezést tettek. A klotianidinnak kitett méhek által megporzott termések kisebbek voltak.
„Korábbi tanulmányok már megmutatták, hogy a klotianidin negatív hatással van a vadon élő méhek táplálkozási sebességére, fejlődésére és szaporodására. A mi eredményeink alapján pedig ezen felül rontja a méhek megporzási hatékonyságát a szamócák esetében.” – mondta Hebertsson.
A tudós azonban azt is hangsúlyozta, hogy egy igencsak egyedi kísérlet alapján még nem szabad általános következtetéseket levonni, hiszen nem vizsgáltak semmilyen más tényezőt a szamóca esetében, ami a kisebb termést okozhatta.
2018-ban az EU betiltotta két neonikotinoid használatát szabadföldi kultúrákban: az egyik a klotianidin, a másik pedig tiametoxam. Utóbbinál egy kutatócsoport kimutatta, hogy megzavarhatja az almafák poszméhek általi beporzását. Annak ellenére, hogy ezeket a szereket már nem lehet alkalmazni, Herbertsson úgy gondolja, hogy a kutatási eredmények fontosak, mivel rámutatnak az egyes növényvédő szerek jóval összetettebb hatására, mint ahogy azt korábban gondolták.
„Bár a klotianidint mára betiltották, részben más, a rovarok idegrendszerére hasonló módon ható anyagok léptek a helyébe. Ezért rendkívül fontos, hogy folytassuk ezt a kutatást és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek az anyagok a méhek viselkedésére és a beporzásra”– zárja Lina Herbertsson.
magyarmezogazdasag.hu, phys.org